ujkeletlive
New York – az ENSZ Közgyűlés hátterében amerikai-iráni tárgyalások, és a felszólaló vezetők kritikája az izraeli kormány háborús kezelésére vonatkozóan
Az ENSZ Közgyűlés diplomáciai csúcshetének első napján az első felszólalók között Donald Trump elnök az iráni rezsimet támadta, akik szerinte a félidős választások után meg akarnak egyezni vele, majd kitért az ülésszak többször hangzotatott témájára – a gázai kérdésre, méltatva a Biztonsági Tanács részéről is elfogadott, és folyamatban lévő Béketervének megválasztását, illetve köszönetet mondott azon országoknak, akik katonai csapatokat küldenek az övezetbe a stabilitás fenntartása érdekében.
A Közgyűlés margóján nyolc arab ország – Egyiptom, Katar, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Pakisztán, Törökország és Szaúd-Arábia külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki felszólítva Izraelt, hogy azonnal teljesítse a gázai átfogó terv első szakaszában vállalt, még nem teljesített kötelezettségeit — beleértve a humanitárius segélyek akadálytalan bejuttatását és a kritikus infrastruktúra helyreállításának megkönnyítését.
Kiemelt diplomáciai eseménynek számít, hogy az elnök kedden találkozott az Öböl-menti országok vezetőivel, hogy megvitassák az Irán elleni háború következő lépéseit. Az Axios szerint a megbeszélésen Trump a háború utáni stratégiára vonatkozó elképzeléseit fogja ismertetni, miközben a Fehér Házban olyan, a konfliktust követő időszakra vonatkozó terven dolgoznak, melyet elvileg a félidős választások után véglegesítenek.
Az ENSZ Közgyűlés hátterében zajló tárgyalások mellett Trump idejét Xi Jinping kínai elnök két napos, szeptember 23-25. közötti washingtoni látogatása foglalja le, akit várhatóan a 24.-én fogad a Fehér Házban.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy naposra tervezett New York-i útján, csütörtökön szólal fel a Közgyűlésen, és egyelőre nincs megerősített találkozó Trump elnökkel.
Az első felszólalók között António Guterres ENSZ-főtitkár a diplomáciai csúcs megnyitóján kemény hangot ütött meg Izraellel szemben, miközben a telepbővítést, mint ,,az etnikai tisztogatás kísértetét” idézve fel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hasonló hangvételű kritikája borítékolható volt. Trump elnök ismételten nagyon jó barátjának nevezte, az izraeli delegáció pedig elhagyta a termet miközben a török elnök elítélte a gázai helyzetet, miközben a palesztin állam elismerésére, illetve arra szólított fel, hogy fokozzák az Izraelre gyakorolt nyomást a gázai háború befejezése érdekében, amelyet – „korunk legembertelenebb, legszégyenletesebb koncentrációs táborának” nevezett.
- megjegyzés – Erdogan magasszintű megbeszéléseket folytatott, többek között Katar emírjével, Seikh Tamim bin Hamad Al Thani-val, Guterres ENSZ-főtitkárral, valamint Nagy-Britannia, és Szenegál vezetőivel a Gázát, Ukrajnát, Iránt és Ciprust érintő konfliktusokról és diplomáciai erőfeszítésekről, – jelentette az Anadolu hírügynökség. Emellett találkozott Andy Burnham brit miniszterelnökkel, és megbeszélést folytatott Sanae Takaichi japán miniszterelnökkel, a török média szerint, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokat, valamint olyan globális kérdéseket, mint Ukrajna, Szíria és Gáza biztonsági kérdéseit.
Összegezve – az ENSZ Közgyűlés hátterében élénk diplomáciai tárgyalások zajlanak, aláírásra került a napokban bejelentett Usa, Grönland és Dánia közötti nagyszabású biztonsági megállapodás, ugyanakkor a nap fő eseményének az iráni-amerikai egyeztetés megerősítése számított.
Azt követően, hogy Trump idén is kitiltotta a Mahmúd Abbász vezette palesztin küldöttséget, ugyanakkor a teheráni vezetés „alapvető képviselete” beutazásának engedélyezése – Maszúd Pezeszkián iráni elnökkel, és Abbász Araghchi külügyminiszterrel az élén, nyilvánvalóan okkal történt.
Egyik alapító tagjaként, Irán évtizedek óta jelen van a szervezet diplomáciai eseményein, ugyanakkor a Közgyűlés idei ülésszakán azon ellentmondásos helyzet alakult ki, miszerint az iráni delegáció egy olyan ország területén tartózkodik, amellyel azontúl, hogy hadban áll, mindkét fél jelenleg is a harcok újraindításával fenyeget.
Trump beszédében ugyan erősen nekiment az iráni rezsimnek, majd az olaj árának csökkenése közepette lelkesen számolt be a teheráni delegációval a Közgyűlés margóján zajló tárgyalásokat illetően.
Abbász Araghchi iráni külügyminiszter, és Maszúd Pezeszkián iráni elnök – New York 22/09
Amerikai részről Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner, a teheráni rezsimet pedig Abbász Araghchi iráni külügyminiszter képviselte a több mint három órás megbeszélésen, – jelentette az Axios.
„Steve és Jared ma nagyon eredményes megbeszélést folytattak Irán közvetítőive. Úgy gondolom, nagy lendület van egy megállapodás felé. Legalábbis ezt halljuk mindenkitől,” – közölte később Trump, mielőtt találkozott volna arab vezetőkkel összehívott megbeszélésen.
Az iráni állami televízió szerint a találkozót az Egyesült Államok kezdeményezte, „azon szükséglet által vezérelve, hogy Irán közölje a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásának feltételeit,” melyre vonatkozóan Teherán a tengeri blokád feloldását, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, valamint a háború befejezését követeli minden fronton.
A több mint fél éve, február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelettel kezdődő, és súlyos globális válságba sodródó háborús patthelyzet feloldására, június közepe óta ez volt az első próbálkozás, miközben a háttérben Trump kedden kilenc arab ország képviselőivel – közöttük Erdogannal folytatott tárgyalásokat az iráni eszkalálódás megvitatására.
A találkozón II. Abdullah jordániai király „a lehető legnagyobb önmérsékletre” szólított fel, miközben hangsúlyozta, miszerint Jordánia továbbra is szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a térség békéjének és stabilitásának előmozdítása érdekében.
Witkoff tegnap este a közösségi médiában megerősítette a kapcsolatok újrafelvételét, mondván – „ma, az ENSZ Közgyűlésének margóján, a közvetítőkön keresztül hosszú tárgyalásokat folytattunk az iráni küldöttséggel. A közvetítők egész nap ingáztak a két fél között. Sikeresen lezártak egy tárgyalási fordulót, amely reményeink szerint konstruktívnak és ígéretesnek bizonyul. A közvetítők folytatják munkájukat.”
A Közgyűlésen, mint megannyiszor az elmúlt hónapok során, Trump a küszöbön álló megállapodásra utalt, mondván – „nincs értelme annak, hogy Irán ne kössön megállapodást. Arra várnak, hogy lássák, hogyan teljesítek a félidős választásokon. Amit nem értenek, az az, hogy én nem indulok… még két és fél évig itt leszek. Semmilyen jelentőséget nem tulajdonítottam, és nem is fogok tulajdonítani a választásoknak, amikor Iránról van szó. Ez még csak meg sem fordul a fejemben. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy Iránnak soha nem lehet atomfegyvere.”
Az elnök emellett, továbbra is a háború mellett érvelt, mivel elődei hosszú éveken keresztül figyelmen kívül hagyták az Irán jelentette fenyegetést, majd hangsúlyozta, hogy bár minden „lehetőséget megadott Iránnak a megállapodásra,” a teheráni rezsim megsértette a tűzszünetet azáltal, hogy kereskedelmi hajókat támadott meg a Hormuzi-szorosban, bár Trump szerint az Egyesült Államoknak mindennek ellenére, éjszakánként több tucat olajszállító tartályhajót juttat ki a szorosból. Végezetül, az Irán elleni nyomásgyakorláshoz való csatlakozásra szólította fel szövetségeseit.
Macron utolsó elnöki beszéde az ENSZ Közgyűlésen
Emmanuel Macron francia elnök jövő évben lezáruló tíz éves elnöki ciklusának utolsó beszédében, az ENSZ Közgyűlés előtt arra szólította fel a szervezetet, hogy legyen bástya azokkal szemben, akik a „dzsungel törvényei által uralt világot akarnak teremteni.”
„Az előttünk álló kérdés, nagyon egyszerűen fogalmazva, az, hogy ebben a természeti állapotban akarunk-e élni, egyfajta visszatérésben a dzsungel törvényeihez, vagy egy civilizált nemzetközi társadalomban,” – közölte Macron bevezetésként, név nélkül bírálva Oroszországot Ukrajna lerohanása miatt, ugyanakkor sejtette az EU álláspontjával megegyező elutasítását az Egyesült Államok, és Trump elnök azon törekvéseivel szemben miszerint azzal fenyegetőzött, hogy megszállja Grönlandot, illetve Kanadát az 51. amerikai államként bekebelezi.
A francia elnök élesen bírálta Izrael gázai fellépését is, hangsúlyozva, hogy a palesztinok szenvedése a térségben „mindannyiunkat szégyenítő látvány,” majd hozzátette, hogy az világnak többet kell tennie a palesztinok megsegítéséért, Gázában, illetve a megszállt Ciszjordániában [Júdea és Szamária] egyaránt, elítélve a telepes erőszakot.
Macron továbbá megjegyezte, hogy nem érti, miért követ el Izrael jogsértéseket Júdeában és Szamáriában, mivel állítása szerint „a Hamász ott soha nem működött,” mire válaszul Binjámin Netanjahu miniszterelnök felidézte a jom kippur előtti terrortámadást, mondván – „abszurd, hiszen mindössze két napja gyilkolt meg egy francia állampolgárt egy Hamász-terrorista Júdea és Szamáriában.”
A Times of Israel hírportálnak nyilatkozó francia diplomáciai tisztviselő azt válaszolta az izraeli miniszterelnök kritikáira, miszerint Macron „arra utalt, hogy nem a Hamász kormányozza Ciszjordániát.”
Az ENSZ Közgyűlésen szintén résztvevő Ahmed al-Saraa szíriai elnök Izraellel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jeruzsálemi vezetés damaszkuszi politikáját, nem ésszerűen kizárólag az október 7-i mészárlás alapján határozza.
„Megértem, mi történt október 7-én az ártatlan civilekkel, ugyanakkor nem lehetséges, hogy a teljes politikát a történelem egyetlen eseményére alapozzák,” – közölte al-Saraa az Atlantic Council kutatóintézet találkozóján, hozzátéve, ahhoz, hogy Izrael megvédje saját biztonságát, „tiszteletben kell tartania mások biztonságát is. Meg kell érteni azt is, ami Gázában történt, ahol több mint 70 ezren – köztük sok nő és gyermek – halt meg. Izrael úgy próbálja megőrizni a saját biztonságát, hogy problémákat teremt maga körül, de ez nem működik, és politikáján változtatnia kell.”
A szír elnök mindazonáltal elismerte, hogy a két ország korábban nagyon közel állt egy politikai megállapodáshoz,- „csaknem 90 százalékig eljutottunk egy Izraellel kötendő megállapodásban, de akkor Izrael úgy döntött, hogy különféle okokra és ürügyekre hivatkozva visszalép.”
Emellett elismerően szólt Donald Trump amerikai elnök Szíriát támogató fellépéséről, és arról a történelmi döntéséről, hogy feloldotta az országa elleni szankciókat; a Golán-fennsík szuverenitásának kérdésében azonban nem értett egyet, mondván „amikor Trump az izraeli szuverenitásról beszélt a Golánon, megkérdeztem tőle: »Miért nem adod oda inkább New Jersey-t? Hiszen a Golán nem a tiéd, hogy odaadhasd, New Jersey viszont igen – ráadásul tele van demokratákkal, akik amúgy sem rád szavaznának,«” – majd a tréfát félretéve, al-Saraa hangsúlyozta, hogy a Golán-fennsík kizárólag a lakóié, „sem Szíria elnökének, sem az Egyesült Államok elnökének, sem senki másnak nincs joga lemondani róla vagy átadni másoknak,” – szögezte le a szíriai elnök.
The post ENSZ diplomáciai csúcs: Amerikai-iráni tárgyalások, izraeli kritikák first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
