ujkeletlive
Pete Hegseth amerikai hadiminiszter megerősítette, hogy előzetesen be nem jelentett közel-keleti látogatáson vesz részt.
A közösségi médiában közzétett bejegyzésében Hegseth nem árulta el tartózkodásának pontos helyszínét, annyi jegyezve meg mindössze, hogy „megtiszteltetés volt ma meglátogatni a @CENTCOM kötelékében szolgáló katonáinkat. Hazánk legjobbjai, történelmi küldetésen. Sok szerencsét és Isten áldását!” – áll a hadiminiszter közleményében.
Hegseth nem hivatalos útja néhány órával azt követően került megerősítésre, hogy az Axios forrásokra hivatkozva közölte, a miniszter Izraelbe látogatott, és találkozott Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel egy héttel a választások előtt. A közösségi médiában Hegseth nem pontosította az izraeli helyszínt, és az állítólagos Netanjahu találkozót sem említette.
Az Axios riportja az amerikai hadiminiszter látogatását az Egyesült Államok és Izrael között zajló egyeztetés részeként értékeli az Irán elleni háború újraindítására vonatkozóan. Továbbá, a források szerint Hegseth az amerikai légi utántöltő repülőgépeket és vadászgépeket állomásoztató dél-izraeli légibázison amerikai katonákkal beszélt, és itt került sor a miniszterelnökkel is a találkozóra, amit sem a Pentagon, sem az izraeli nagykövetség nem erősített meg, emellett az izraeli Miniszterelnöki Hivatal szintén nem válaszolt az Axios ezirányú megkeresésre.
Donald Trump elnök környezetében Pete Hegseth köztudottan az iráni bombázások újraindításának legradikálisabb támogatója.
Ugyanakkor, a hadiminiszter a hadsereg helyzetéről, és más közérdekű terveit illetően köztudottan nem mindig értesíti az elnököt. Így történehetett meg, hogy Trump anélkül tervezett nagyszabású iráni támadásokat, hogy olyan jelentős tényezőkről nem volt tudomása, mint a THAAD ballisztikus rakétaelhárító rendszerhez tartozó elfogórakéták közel 80%-a, míg a Patriot rendszerek elfogórakétáinak mintegy 50%-a került felhasználásra az iráni háború első öt hónapjában.
Emellett, az elnök arról sem tudott, hogy a korábbi televíziós műsorvezetőből kinevezett hadiminisztere élő showműsort tervez a Fort Hood-i lövöldöző, Nidal Hasan katonai kivégzéséből.
- Hasant előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért ítélték el, miután 2009-ben a Fort Hood katonai támaszpont egyik egészségügyi intézményében 13 személyt agyonlőtt, további 32-t pedig megsebesített. Hasan jelenleg 56 éves, és mozgásképtelenné vált miután elfogásakor a rendőrök meglőtték.
Hegseth magánakciója széleskörben döbbenetet és felháborodást váltott ki a republikánusok körében is, így az egészről mit sem tudó Trump végül kénytelen volt bejelenteni a műsor lefújását. Az Egyesült Államokban még soha nem közvetítettek televízióban vagy interneten élőben állami kivégzést, az amerikai hadsereg pedig 1945 óta senkit sem végzett ki kivégzőosztag által.
Annak ellenére, hogy Trump előző hivatali idejében kétszer is lecserélte védelmi miniszterét, sőt Mark Esper kirúgását alig egy év után egy Twitter [2020] bejegyzésben jelentette be, Hegsethnek jóval nagyobb mozgásteret enged, mint elődeinek.
Hegseth nem kifejezetten népszerű a republikánusok körében, kinevezését a szenátusban csak szűk többséggel sikerült megszereznie, azon aggályok miatt, hogy saját pártján belül is kétségek merülnek fel a Pentagon vezetésére való szakmai alkalmasságát illetően.
Ezen aggályokat támasztja alá, hogy múlt hónapban egy republikánus törvényhozó nyújtotta be Hegseth alkotmányos felelősségrevonását, azzal vádolva a minisztert, hogy visszaélt hivatalával, amikor a Kongresszus jóváhagyása nélkül hajtott végre egy Irán elleni katonai parancsot. Mindezek ellenére, Trump nagyra tartja Hegsethet, és a minisztériumon belül a legmagasabb rangú katonai vezetők elbocsátására irányuló tisztogatását sem nehezményezte.
Visszatérve az izraeli titkos látogatásra, csak találgatni lehet, hogy mi indokolta a személyes megjelenést egy héttel a választások előtt, és néhány órával azt követően, hogy Trump hivatalosan is bejelentette Netanjahu támogatását újraválasztása érdekében.
Korábban a Fehér Ház cáfolta azt a jelentést, miszerint Trump és Netanjahu az iráni háború újrakezdéséről tárgyaltak még az izraeli választások előtt. Az elnök hivatala azonban csak azt tette egyértelművé, hogy az Egyesült Államok nem támadja meg Iránt az amerikai félidős választások előtt, így a miniszterelnök kezdeményezheti az izraeli hadműveletet, annak ellenére, hogy Ejál Zamir vezérkari főnök az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, Dan Caine tábornokkal legutóbb közölte, hogy az iráni támadás az izraeli választások elhalasztásához vezethet, egyértelműen arra utalva, hogy politikai okokból történne.
Trumppal ellentétben JD Vance amerikai alelnök elutasította Netanjahu nyílt támogatását a választások előtt. A 2WAY műsornak nyilatkozva Vance hangsúlyozta „amerikai jelölteket támogatok, és most erre összpontosítok – az időközi választásokra,” majd hozzátette: „nem vagyok ellene, hogy támogassam, de nem is vagyok mellette. Nem avatkozom bele az izraeli választásokba.”
Az idei magyarországi választások előtt azonban Trump Budapestre küldte alelnökét, hogy a magyar választókra gyakoroljon nyomást Orbán Viktor mellett kampányolva, aki elvesztette a parlamenti választásokat. Vance ugyanakkor a szélsőjobboldali AFD párttal is találkozott, amelyet akkoriban Elon Musk támogatott.
Trumppal ellentétben Vance már évek óta azt hangoztatja, hogy Izrael és az Egyesült Államok érdekei nem mindig esnek egybe, júniusban pedig egyértelművé tette, hogy Izraelnek már szinte egyetlen barátja sem maradt, ezért alaposan meg kellene gondolnia, mielőtt szembefordul azzal az egyetlen szövetségesével, amely még kitart mellette.
Az izraeli választásokat jövő kedden tartják, és a választók többnyire már döntöttek arról, hogy kire fognak szavazni. A hazájában népszerűtlenségi rekordokat döntő Trump, az izraeliek körében mára korántsem annyira elfogadott mint korábban volt, így a legutóbb bejelentett támogatása Netanjahu mellett nem változtatott különösebben a szavazók véleményén.
Összességében – a választásokat megakadályozó iráni háború újraindítása izraeli kezdeményezésre egyelőre nem kizárható, annak ellenére, hogy a hadsereg tisztázta, miszerint nincs konkrét információ, amely egy közeljövőbeli iráni támadásra utalna.
A hadsereg általában felkészült különféle forgatókönyvekre védelemben és támadásban egyaránt, a kimenő-tiltás mellett növelik a magas rangú parancsnokok jelenlétét a hadműveleti központokban, és a parancsnokságokon, valamint erősítik az erőket Júdeában és Szamáriában – többek között a biztonsági feszültség, és a nacionalista bűncselekmények megugrása miatt.
A katonaság értékelésével szembemenve, Netanjahu ismét olyan választási kampányvideót tett közzé egy légierő-bázisról, amelyben az ellenség elleni [Irán] csapásokat helyezte kilátásba.
Eközben, Szíriában attól tartanak, hogy Izrael rendkívüli lépésre szánja el magát közvetlenül a választások előtt, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna damaszkuszi forrásra hivatkozva.
„Aggódnak amiatt, hogy Netanjahu miniszterelnök milyen lépéseket hajthat végre Szíriában annak érdekében, hogy politikai hasznot húzzon a jelenlegi izraeli választási kampányból,” – idézi a csatorna forrását, megjegyezve, hogy Izrael szándékaival kapcsolatban többek között az keltett gyanút, hogy Netanjahu nyilvánosságra hozta az al-Saraa szíriai elnökkel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyre a drúzok elleni, tavaly nyári dél-szíriai mészárlás idején került sor.
Damaszkuszban tisztában vannak azzal, hogy jövő kedden „sorsdöntő választások lesznek, és Netanjahu rendkívüli lépésre szánhatja el magát,” – nyilatkozta a Kannak a szíriai forrás.
Herzog Budapesten
Orbán Viktor áprilisi bukása után Jichák Herzog államelnök először látogat Magyarországra, és találkozik többek között Magyar Péter miniszterelnökkel, Baka András köztársasági elnökkel, és a zsidó közösségek vezetőivel.
Magyar április győzelme után meghívta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt az 56′-os forradalomra emlékező október 23. ünnepségre, amelyre a miniszterelnök a közelgő izraeli választások, és amiatt sem utazhat, hogy az Orbán-rezsimet leváltó új kormány májusban jóváhagyta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés visszavonását. A magyar miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy országa köteles tiszteletben tartani a bíróság elfogatóparancsait, beleértve a Netanjahu ellen kiadott végzést is, azt viszont nem tudni, hogy a gyakorlatban is megtörténne, amennyiben Netanjahu megjelenne az 56′-os rendezvényen.
Izraeli vonatkozásban Herzog elnök gratulált először győzelme után Magyarnak a történelmi kapcsolatok folytatásának reményében, később Netanjahu telefonon gratulált az új magyar kormányfőnek. A Miniszterelnöki Hivatal meleg hangvételűnek nevezte a beszélgetést, melynek során Magyar kifejezte szándékát a két ország közötti szoros kapcsolatok fenntartására.
Herzog menetrend szerinti járattal érkezik kedden 12 órás látogatásra Budapestre, mivel az izraeli állami vezetők repülőgépe, a „Cion Szárnya” állítólag karbantartás alatt áll, az utazást a kormány tegnap reggel telefonos szavazással hagyta jóvá.
Az izraeli elnököt kollégája Baka köztársasági elnök fogadja rezidenciáján a Sándor-palotában, miután politikai megbeszélést tartanak a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről, és a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséről.
Ezt követően Herzog külön találkozik Magyarország új miniszterelnökével, Magyar Péterrel, és a két ország közötti kétoldalú együttműködés előmozdításáról fognak tárgyalni.
Továbbá, a látogatás középpontjában Herzog beszéde áll a „A nép hangja” nemzetközi konferencián, mely rendezvény az elnök által kezdeményezett párbeszédet célozza a diaszpórából és Izraelből származó zsidó vezetők és fiatalok körében, hogy erősítsék a kapcsolatokat a zsidó népet érintő kihívásokról.
A látogatást az elnök a magyarországi zsidó közösség vezetőivel való találkozóval zárja.
Az áprilisban leváltott Orbán Viktor miniszterelnöksége idején Magyarország Európai Unión belüli pozíciójára hivatkozva megakadályozta az Izraelt bíráló döntéseket, többek között olyan intézkedések blokkolásával, amelyek elfogadásához egyhangú döntésre volt szükség.
Az új kormány külügyminisztere Orbán Anita szeptemberben kijelentette, hogy Izrael továbbra is Magyarország stratégiai partnere, és a kormány folytatni kívánja a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését, és már a múlt hónapban megemlítette Herzog várható látogatását.
A magyar kormány egy Németországgal közösen kiadott külpolitikai nyilatkozatban szintén támogatásáról biztosította Izrael önvédelemhez való jogát.
The post Választások vagy háború, és Hegseth nem hivatalos látogatása first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
