Október 4-én, életének 95. évében elhunyt Fót, Füzérradvány és Újpest díszpolgára, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa, nagykárolyi Károlyi László, akit október 22-én temettek el szülővárosában, Fóton. A gyászmisét Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök és Sebők Sándor kanonok celebrálta a Szeplőtelen Fogantatás templomban. Az elhunytat utolsó útjára özvegye, testvére, Károlyi Sándor és családja, valamint unokahúga, Károlyi Kinga, Liechtenstein hercegnéje és családja kísérte el. A temetésen továbbá olyan híres főnemesi családok is tiszteletüket tették, mint a Batthyány, a Pallavicini, az Odescalchi, az Almássy, a Pálffy vagy a Bethlen.
A szentbeszédben megemlékeztek Károlyi László fordulatos életútjáról is, mely akkor vette kezdetét, amikor a szovjetek budapesti bevonulásával menekülnie kellett a fóti Károlyi-kastélyból 13 évesen. A sors pikantériája, hogy bár a gróf végül 1995-ben bérleti díjat fizetve visszaköltözött családja egykori kastélyába, valójában annak idején ezt az épületet az öccse örökölte volna, és ő, mint elsőszülött a füzérradványi Károlyi-kastély ura lett volna. Hogy milyen volt az élet ekkortájt Fóton, erről a HELLO! társasági magazin magyar kiadásának mesélt még 2015-ben:
Nagyon szerettem ebben a kastélyban élni, bár azt hozzá kell tennem, szigorú neveltetésben volt részem. Természetesen egy ekkora épülethez elengedhetetlen volt a nagyszámú személyzet, velük nekünk, gyermekeknek a legnagyobb tisztelettel kellett beszélnünk, csak a felnőttek adhattak utasításokat. Bár egy évet jártam az újpesti elemi iskolába is – mivel a szüleim azt szerették volna, hogy minél többféle embert megismerjek –, főként idehaza, magántanítók okítottak. Nagyon irigykedtem így a falusi gyerekekre, hogy míg ők délután a kastélyparkban játszhattak, hozzám a franciatanár jött.
A gondtalan úri gyerekéveknek azonban 1944-ben vége szakadt, a tinédzserfiú megjárta a Szudéta-vidéket és Bécset is, ahol rokonoknál kerestek menedéket az édesanyjával, Marie Magdalene zu Windisch-Grätz hercegnővel és testvéreivel. A háború után mezőgazdasági munkásként kereste a betevőt Bajorországban, majd Svájcba költöztek át, ahonnan az előkelő bentlakásos iskolát kijáró 19 éves fiú útja Dél-Amerikába vezetett tovább.
A semmiből építette fel az anyagi egzisztenciáját
Buenos Airesben nappal építkezésen dolgozott rakodómunkásként, este pedig nyelviskolába járt, hogy megtanuljon spanyolul. Argentína után Chilébe költözött, ahol halászhajókon vállalt munkát, ezután jött a perui dzsungel mélye, az Amazonas esőerdejében vett egy földet, ahol kávéültetvényt hozott létre. A kastélyokhoz szokott fiatalember itt egy kunyhóban élt, és keményen dolgozott, hogy vállalkozását sikerre vigye. Amikor azonban elkezdett zuhanni a kávé világpiaci ára, eladta a földjét, és 1967-ben Londonba költözött, ahol húga orvosként dolgozott. Itt egy barátjával közös tanácsadó céget alapított, amely brit és amerikai vállalatokat képviselt a harmadik világ országaiban, ennek köszönhetően bejárta a fél világot, Afrikában is élt – aminek mementói a grófi pár későbbi fóti otthonát díszítő trófeák, köztük az a kafferbivaly tülök, amely fesztávja okán bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is. Azonban a szarv nemcsak ezért emlékezetes, hanem mert egykori viselője majdnem kioltotta László gróf életét a vadászaton. (A gróf emellett szenvedélyes military lovas és pipás is volt.)
Károlyi László mindkét házassága is az Egyesült Királysághoz kötődik, első felesége angol volt, de mindössze három év múlva válással végződött a kapcsolat. Azonban Londonban ismerte meg élete párját is a kilencvenes évek elején az erdélyi főnemesi származású, Bajorországban született és Bécsben nevelkedett Kenyeres Erzsébet személyében. Válása után László gróf megfogadta, hogy ha újra nősülésre adja a fejét, csak is magyar lányt fog elvenni, azonban új arája egy szót sem tudott magyarul, ami felettébb bosszantotta, így Erzsébet asszony férje kedvéért végül is megtanult magyarul. A rendszerváltás után László gróf elkezdett azzal foglalkozni, hogy befektetőkkel miként lehetne a füzérradványi kastélyban szállodát kialakítani (a család 1938-1945 közt müködtetett itt már luxushotelt), végül is azonban ez nem jött össze, cserébe ismét képbe került a fóti kastély.
A Fóti Gyermekváros igazgatója ugyanis azzal a kéréssel fordult a grófhoz, hogy az intézmény felvehesse Károlyi István, a gróf ükapjának, Újpest alapítójának, a fóti templom és könyvtár építtetőjének, 1848-as szabadságharcosnak a nevét. Ekkor merült fel az a kérdés is, hogy visszaköltöznének-e a kastélyba. „Minket a szüleink hazafinak és lokálpatriótának neveltek. Tudom, hogy itt semmi nem az enyém, mert a vagyont csak kölcsönkapjuk. Csak azt szeretnénk, ha az épületek és a családunk neve méltó módon maradnának fenn” – nyilatkozta 2021-ben a Magyar Nemzetnek.
Elhatárolta magát a „vörös gróftól”
Az egykor Széchenyi István, Liszt Ferenc, Vörösmarty Mihály, Ferenc József és Sisi által is meglátogatott kastély a kilencvenes évek közepére erősen felújítandó állapotú volt, köszönhetően annak, hogy az épület korábban szolgált frontkórházként is, majd a határőrség foglalta el, végül 1957-ben lett belőle gyermekotthon. A grófi pár életének nagy vállalása pedig a beköltözés pillanatától az lett, hogy visszaállítsák a kastély régi fényét, ehhez persze előbb meg kellett találni az egykori berendezést. A menekülés során ugyan László gróf apjának lett volna arra lehetősége, hogy vonattal az ingóságokat nyugatra szállíttassa, István gróf úgy döntött azonban, hogy ami a kastélyhoz tartozik, annak Magyarországon kell maradnia, mivel az akkoriban még a legnagyobb földbirtokkal rendelkező család az országnak köszönhette a vagyonát.
A bútorok, festmények és egyéb csecsebecsék így kórházi pincékbe és múzeumi raktárakba kerültek, persze sok darabnak az idők folyamán lába kélt, sziszifuszi detektívmunkája van így benne László grófnak és Erzsébet asszonynak, hogy a kastély enteriőrjei ma úgy néznek ki, ahogy. A kollekció talán legfontosabb darabja egy feszület, a Szatmári-kereszt, amely előtt 1711-ben aláírták a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. A házaspár kialakított így ezen relikviákból egy kastély- és családtörténeti gyűjteményt, továbbá létrehozták az elsősorban árva gyerekeket segítő Károlyi István Alapítvány mellett a Fóti Károlyiak Alapítványt is, hogy a család kulturális öröksége a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon.
Károlyi László számára a család történelmi szerepe mindig is nagy büszkeségre adott okott, leszámítva egyetlen főt, az első köztársasági elnököt, gróf Károlyi Mihályt, aki édesapjának az elsőfokú unokatestvére volt. Mint a Magyar Nemzet írja cikkében, László gróf úgy vélte, hogy „Károlyi Mihály első világháború utáni tevékenysége, az őszirózsás forradalomban betöltött szerepe, a hadsereg leszerelése, majd a hatalom átjátszása a kommunistáknak katasztrofális következményekkel járt, és közvetlenül hozzájárult a Trianoni békediktátum tragédiájához”. Így amikor 2012-ben elszállították a szobrát a budapesti Kossuth térről, László gróf a nyilvánosság előtt teljes mértékben egyetértett a döntéssel. Kijelentette, hogy Károlyi Mihálynak „nincs helye a Parlamentnél, mert tettei romlásba döntötték az országot”.
(Borítókép: A fóti Szeplőtelen Fogantatás templomban vettek végső búcsút Nagykárolyi gróf Károlyi Lászlótól 2026. október 22-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Tokaj
