Avi/ujkelet.live

Netanjahu irodája a háború jegyzőkönyveit is ellenőrzés alá vonta

Az oknyomozó riport: A Yedioth Ahronoth hétvégi számában megjelent Ronen Bergman Pulitzer-díjas újságíró és Juvál Rubovitch által készített oknyomozó anyag szerint a miniszterelnöki hivatal 2023. október 7. óta két fronton küzd a Hamász terrorszervezet ellen, és ezek között van egy harmadik is: az, hogy ki mesélheti el a háború történetét.

A cikk szerint leállították a döntéshozatali megbeszélések hangrögzítését, az irodához került a jegyzőkönyvezés, a titkos anyagokból válogatva védekezési iratot építettek.

Miért számít: Egy jövőbeli vizsgálóbizottság pontosan ezekre az iratokra támaszkodna az izraeli történelem legnagyobb kudarcának kivizsgálásához. A cikk szerint a cél az, hogy a közemlékezet egyetlen történetre épüljön: Netanjahuéra.

„Hagyjátok abba az írást!”

Néhány nappal a mészárlás után a kabinet üléseit az Izraeli Védelemi Erők tel-avivi Kirja katonai főhadiszállásának mélyére, a „Gödörbe” tették át, mert ott biztonságosabb volt. A Hamász ekkor még rakétákkal lőtte Izraelt.

Az egyik ülés előtt Herci Halevi vezérkari főnök korán érkezett, és a bejáratnál a miniszterelnöki hivatal őrei vártak rá.
Mobiltelefont a Gödör előtt mindenkinek le kell adnia, de ez most nem volt elég.
Egy őrnő a vezérkari főnök lapos szemüvegtokjára mutatott, és kérte, hogy nyissa ki, mert hangrögzítőt keres.
Halevi, aki nem szokott kiabálni, így felelt: ,Asszonyom, tévedsz. Én a hadsereg parancsnoka vagyok, te a hadsereg vezetési pontján állsz, és nem adhatsz utasítást egyenruhás tiszteknek.”
Az őrnő azonban ragaszkodott, mintha külön utasítást kapott volna arra, hogy semmilyen rögzítő ne kerüljön a terembe.
Halevi visszafogott dühvel azzal fenyegetett, hogy kitiltatja a Gödörből, és ha kell, a Kirja falain kívülre is. Aztán bement.

Később egy beosztottjának így foglalta össze az abszurdumot: százezer katonát küldhet a határ túloldalára, a szemüvegtokját mégis gyanúsnak tartják. Halevi azonnal megértette: a narratíváért vívott harc elkezdődött. Valaki katonai lépésekkel írt történelmet, valaki más azon dolgozott, hogyan lehet irányítani ezt a történelmet.

Egy, a hivatalok közötti kapcsolattartásban szolgáló magas rangú tartalékos tiszt szerint a Hamász elleni háború mellett két belső háború is folyt, ,,két háború, amely valójában egy”. Az egyik arról szólt, hogy a kudarc felelősségét a politikai szintről a védelmi apparátusra hárítsák. A másik arról, hogy megszerezzék az információ feletti kontrollt, amely az elsőhöz kell.

A sorok között: A cikk szerint a Gödör rögzítőrendszere folyamatosan működött. ,,Minden mindig fel van véve”, mondta K. tiszt. Egyébként kezdetben a rendszer akkor is tovább működött, amikor a terem már kiürült, és a megbeszélés véget ért. K. szerint így került rögzítésre, hogy a miniszterelnöki iroda néhány munkatársa már október 7-én, amikor a gázai határ mellett még folytak a harcok, otromba, megalázó szavakkal támadta a hadsereget és a tábornokokat. A narratíva építése tehát akkor kezdődött, amikor a mészárlás még tartott. Mi lett a felvétellel? A hadsereg vélhetően tartott a következményeitől, ezért a történeti osztály páncélszekrényének mélyére temette.

Hogyan került a rögzítés az iroda kezébe?

A háború elején valaki leállíttatta a kabinet és a miniszterelnök biztonsági tanácskozásainak katonai rögzítését. A Haaretz szerint az utasítás a miniszterelnöki hivataltól jött, a dokumentáció pedig az iroda embereinek kezébe került. B. tiszt szerint nagyjából két hét után, amikor már biztonságos volt elhagyni a föld alatti teret, a megbeszélések átköltöztek a miniszterelnök Kirjabeli irodájába, a védelmi minisztérium épületegyüttesébe. Ott nincs hasonló rendszer, a jegyzetelést az iroda gyorsírói végezték. ,,Azt akarják, hogy csak egy ember uralkodjon”, mondta B.

A logika egyszerű: aki összehívja a megbeszélést, annak kezében van a jegyzőkönyv kulcsa. Egy beavatott forrás szerint a gyorsírói jegyzőkönyvek (sztenogramok) megtekintéséhez a jegyzőkönyvezést végző szerv jóváhagyása kell. A jegyzőkönyveket nem küldik ki, csak a helyszínen lehet olvasni őket. Később a hadikabinet ülései a Nemzetbiztonsági Tanács felelősségébe kerültek. A forrás nem tudja biztosan, hogy e miatt történt-e, és az is logikus, hogy ilyen megbeszéléseket a nemzetbiztonsági törzs szervez. Szerinte viszont aligha bíztak volna a megbeszéléseket olyan szervre, amely nem áll az iroda irányítása alatt.

A jegyzetelés tiltása

B. szerint a résztvevők saját, papírra írt jegyzeteit is megpróbálták kontroll alá vonni. Az egyik napon Joáv Gallant akkori védelmi miniszternek máshol volt dolga, ezért egyik segédjét küldte maga helyett. A segéd kulcsszavakban jegyzetelt, Netanjahu pedig észrevette, és az egész teremhez fordulva felemelt hangon kiáltott: ,,Mindenki hagyja abba az írást! Senki ne írja le, ami itt elhangzik!” B. szerint mindenki értette, mi fontos ekkor Netanjahunak, és mennyire. Máskor megfeddte a jelenlévőket, mert saját használatra összefoglalták a megbeszélést: “vannak itt emberek, akik jegyzőkönyvitisz betegségben szenvednek”.

Mi kerül az írásos összefoglalóba

G. tiszt szerint előfordult, hogy Netanjahu szóban mást mondott, mint amit hajlandó volt írásba foglalni. Egy példa: elhangzott egy utasítás humanitárius segély bevitelére Gázába. Halevi attól tartva, hogy később őt állítják be a Hamászt segítő lépés felelőseként (nem alaptalanul), kérte az utasítás leírását. Netanjahu tartott a koalíciós partnereitől, és végül a leírt utasítás más lett. Így történt sok más esetben is. Aki a jövőben csak az összefoglalókat olvassa, más háborút lát majd, mint amit a teremben ülők hallottak.

A Braverman-ügy: újabb lehetséges bizonyíték

Ami eddig ismert: Avi Gil nyugalmazott vezérőrnagy, a miniszterelnök volt katonai titkára azt vallotta, hogy október 7-én 6:29-kor WhatsAppon beszélt először Netanjahuval. A második hívás a biztonságos (és rögzített) vonalon 6:40-kor kezdődött. Ebben Gil azt mondta: ,,A hadsereg vészhelyzetre készül, háborúban vagyunk.” Gil szerint néhány hónappal később Tzachi Braverman, a miniszterelnök akkori kabinetfőnöke arra kérte az egyik gyorsírót, hogy a második hívás időpontját írja át 6:29-re. Így úgy tűnne, hogy Netanjahu az ébredés pillanatától határozott, parancsnoki utasításokat osztott. A gyorsíró elmondta ezt Gilnek, aki írt a főügyésznek, és a dolgot ,,hamisításnak” nevezte. Rendőrségi nyomozás indult, az ügy az ügyészség döntésére vár. Braverman szerint technikai tévedés történt.

Az új részlet: Most először kiderül, hogy a nyomozásban egy további lehetséges bizonyítékot is vizsgálnak Braverman ellen. Az a példány, amely a meghamisított, 6:29 és 6:34 közötti időbélyeget viseli, a minden ilyen átiratnál megszokott fejléccel készült: ,,szigorúan titkos, csak a címzettnek” és ,,sztenográfiai jegyzőkönyv”. Ez utóbbi kifejezést annak idején a legendás gyorsíró, Sulamit (“Mitka”) Jafe alkotta meg az 1960-as évek nyelvhasználata szerint, és azt jelenti, hogy az átirat hangfelvétel alapján készült. Ennél az egy dokumentumnál viszont három szó is szerepel, amely a többin nem: ,,Első telefonos tájékoztatás”.

Az iroda működését évek óta ismerő források szerint ez a megfogalmazás rendkívül szokatlan, talán egyedülálló. Az ilyen átiratok a hívás tényén, dátumán és időpontján kívül nem tartalmaznak címet. Ráadásul a gyorsíró nem tudhatta, hogy nem volt korábbi hívás. Talán a miniszterelnök hajnali háromkor is kapott hívást, amiről ő nem tud.

Mit jelentene: Ha kiderül, hogy ezek a szavak is utólag kerültek a dokumentumba, az úgy fest, mintha valaki a hosszabb, 6:40-es beszélgetést akarta volna “első” hívásként rögzíteni, anélkül hogy ,,első hívásnak” nevezné és belegabalyodna. Ez kedvezőbb színben tüntetné fel Netanjahut, mert ebben operatív kérdéseket tesz fel, például: ,,Ki lehet iktatni a vezetésüket?” A cikk szerint Braverman azt válaszolta, hogy ,,nem foglalkozott ezzel, és nem volt részese ezeknek a megfogalmazásoknak”.

Avi Gil tanácsa: Gil a jövőbeli vizsgálóbizottságnak azt javasolta, ne bízzon a jegyzőkönyvekben, hanem hallgassa meg a felvételeket, ahol vannak ilyenek, és ellenőrizze, hogy az átirat megfelel-e az elhangzottnak.

A tartalékosok „gyára”

Az iratok gyűjtése nem új dolog az irodában. 2020-ban a kormány titkárságának munkatársai arról számoltak be, hogy egy irodabeli vezető ládányi sztenogramot szállíttatott a Balfour utcai rezidenciára. Október 7. után azonban a gyűjtés szisztematikussá és sürgőssé vált. K. szerint a gyorsírókat arra kérték, hogy adják át a korábbi időszakok átiratait egészen a Bennett-kormány 2021. júniusi kezdetéig. Avi Gil a 12-es csatornának azt mondta, 2023. október végén, miközben a gázai szárazföldi hadműveletet készítették elő, többen jelezték neki, hogy az irodában szokatlan iratgyűjtés folyik, szabályok megsértésével.

B. szerint az iroda korábban ott szolgált tiszteket és katonákat hívott be tartalékos szolgálatra. Ezt az iroda emberein keresztül, a katonai titkárt megkerülve intézték, aki normál esetben az iroda katonai állományáért felel. A tartalékosok iratok tömegén mentek át, és előkészítették az anyagot. ,,Ténylegesen gyárat működtettek, amely ezt előállította nekik”, mondta B. A cikk külön hangsúlyozza: háború idején, a tartalékos napok terhére vonultattak be embereket azért, hogy Netanjahu védekezési anyagát építsék.

Ennek legfontosabb terméke az a 55 oldalas füzet, amelyet Netanjahu idén februárban tett közzé. A Yedioth ebben az esetben is leleplezte a benne lévő manipulációkat és torzításokat. A füzetben idézett dokumentumokat csak részben és a kontextusból kiragadva közölték, néha az eredetivel ellentétes értelemben. Itt írtunk róla link.

A titkos anyagok „legalizálása”

Netanjahunak azonban volt még egy problémája: a füzet olyan titkos anyagokból idéz, amelyeket tilos közzétenni. A megoldás a következő volt: összehívta a Külügyi és Védelmi Bizottságot és a kabinetet. A résztvevők azt hitték, szokásos háborús megbeszélésre jönnek. Netanjahu viszont leült, és felolvasta a saját verzióját, alkalmanként körülbelül három és fél órán át.

A trükk lényege, hogy a miniszterelnök a kormány és a miniszteri bizottságok üléseiről elhangzottak közzétételét bizonyos feltételekkel engedélyezheti, szakmai szervekkel való konzultáció után. Ha ott gond merülne fel, a bizottság elnökének, Boaz Bismuth képviselőnek (Netanjahu hűséges emberének) van felhatalmazása a közzététel engedélyezésére, amennyiben a felszólaló, vagyis Netanjahu, egyetért. A felolvasás tehát az ő hozzájárulásától függött, ami körkörössé teszi az egészet. Utólag Netanjahu azt mondta, hogy a hallottakon ,,leesett az emberek álla”. Egy ott lévő bizottsági tag szerint ,,talán leesett, de szerintem inkább attól, ami azzal történik, aki elalszik egy ülésen”.

A jogi oldal: A cikk hangsúlyozza, hogy a kabinetben való felolvasás önmagában nem szünteti meg a titkos hírszerzési dokumentumokra vonatkozó tilalmat. Netanjahu idézett ,,szigorúan titkos” iratokból is, köztük olyanokból, amelyeken ez állt: ,,Érzékeny anyag. Nem idézhető és nem hivatkozható.” A kérdés: konzultált-e előbb a szakmai szervekkel, és ki hagyta jóvá?

Dr. Moran Kandelstein-Heyna közjogi szakértő, aki a közzétételi jogkört kutatta, szerint még ha minden közölt információ önmagában igaz is, a teljes kontextusból kiszakított bemutatás hatalommal való visszaélés. Rendezett eljárást, ténybeli alapot és szakmai konzultációt vár el. Ezek mutatják meg, hogy a közzétételben közérdek volt, és nem Netanjahu érdeke, hogy rögzítse a saját változatát és lerombolja az összes többit. Szerinte az ügynek nemcsak büntetőjogi, hanem közéleti oldala is van: kormányzati hatalom személyes célú felhasználása, például a történelmi narratíva diktálása az ország történetének legnagyobb kudarcáról.

A héten gyászoló családok egy csoportja részletes panaszt nyújtott be a főügyésznek. Az ügyvédek csapatát Navot Tel-Tzur vezeti, a panaszt Naava Ben-Or nyugalmazott bírónő is aláírta, aki korábban az államügyész büntetőügyekért felelős helyettese volt. A cikk szerint erre a kérdésre a jogrendszernek kell választ adnia.

A Hamász-iratok: amit nem láthat a nyilvánosság

A háborúban Gázában zsákmányolt Hamász-dokumentumokat a védelmi apparátusban az őket gyűjtő egység, az Amsat nevéről hívják „Amsat-iratoknak”. A cikk szerint ez valószínűleg minden idők legnagyobb terrorarchívuma: 80 petabájt adat és 40 év videóanyag. Megmutathatja, hogyan olvasta a Hamász Izraelt október 7. előtt. Jelentős részük erősen ellentmond annak, amit Netanjahu az évek során mondott, például a Hamász elrettentettségéről vagy a nyugalom iránti preferenciájáról.

A cikk szerint nem minden közölhető: egy részük a háború alatt a harcoló erők miatt maradt titkos, más részük hírszerzési forrásokat fedhet fel. A többségüket azonban közzé lehet és kell tenni, hogy mindenki hozzáférjen: egyetemi kutatók, hozzátartozók, újságírók és bárki, aki meg akarja érteni az eseményt.

Az Amit Intézet kivételes helyzete

Kivételes hozzáférést kapott az Amit Terrorkutató Intézet, amely a giloti Hírszerzési Örökség Központban működik. Ez emlékhely és múzeum, amelyet nagyrészt a hírszerző közösség finanszíroz. Két alkalmazott kutatóintézetet foglal magában, és az Amit az egyik. A cikk szerint tekintélyes civil intézet, sok munkatársa a hírszerző közösségből, főleg a katonai hírszerzéstől érkezett. ,,Meg nem magyarázott okból” valaki a katonai hírszerzésnél úgy döntött, hogy az iratokat nem osztják meg a nyilvánossággal. Kivétel néhány, külföldi sajtó felé folytatott kommunikációra használó személy volt. Az anyagot célzott kutatási kérésre, kizárólag az Amit Intézetnek adták át.

Amikor az Amit az október 7-ről szóló kutatásait publikálni kezdte, mellékelte az arab nyelvű forrásdokumentumokat is, így az Amsat-iratok először, ha csak szűk körben is, elérhetővé váltak. Körülbelül három hónapja azonban több száz már feltöltött dokumentum hirtelen eltűnt. A kutatások és idézetek megmaradtak, a nyersanyag elérhetősége megszűnt.

A Hírszerzési Örökség Központ egyik illetékese szerint az anyag azért került le, mert digitális katalogizálás zajlik. ,,Nincs kötelezettségünk a zsákmány teljes közzétételére”, mondta, de ígéretet tett ,,nyílt, kényelmes és szakszerű hozzáférésre mindenkinek”. Említett ,,nem megfelelő felhasználást” és beérkezett panaszokat, de nem részletezte, kitől és mire. Hangsúlyozta, hogy nem információbiztonsági kérdésről van szó.

A cikk két kérdést tesz fel. Miért kellett levenni a már megjelent iratokat, ahelyett hogy az archívum elkészültéig fent maradnának? És ki választja ki, mi jelenik meg, és ami még fontosabb, mi nem?

Állítások a háttérről

A cikk jelzi, nincs bizonyítékuk arra, hogy politikai kéz nyúlt volna a központba. Ha lenne ilyen, az nagyon súlyos volna. Az viszont biztos, hogy valaki azon munkálkodik, hogy minél kevesebb anyag jelenjen meg. Egy magas rangú forrás szerint a Katar–Hamász kapcsolatokról és a Katarból a Hamász katonai erősítésére október 7. előtt átutalt pénzekről szóló kutatás már a befejezés közelében járt a központban, amikor a katonai hírszerzés információvédelmi osztálya leállította. Egy magas rangú hírszerzési forrás utal a zsákmány azon részeire is, amelyek az izraeli kormányzati korrupcióról és arról szólnak, hogy a Hamász-vezetés ennek milyen szerepet tulajdonított a társadalom szétesésében. Ezeket szintén információvédelmi osztályának utasítására elzárták, és úgy tudni, hogy az Amsat giloti bázisának egyik páncélszekrényében tárolják őket.

Példák a levett iratokra:

2022. november: A Hamász azt jósolja, hogy az új kormány a felülbírálati záradékkal korlátozza a Legfelsőbb Bíróságot, hogy olyan törvényeket hozhasson, amelyek megvédik a miniszterelnököt a bírósági eljárásoktól.
2023. január: A Hamász megvitatja Ben-Gvir Templom-hegyi látogatását és azt, hogy ez mennyiben járul hozzá a frontok egyesítéséhez Izrael ellen.
2023. május: Egy dokumentum szerint még abban az évben támadást kell indítani. Tartalmazza a Hamász katonai hírszerzésének értékelését: a Gáza Hadosztálynál ,,csökkent a tréningezés aránya, abból a feltevésből, hogy több zászlóaljat Júdea és Szamáriába vezényeltek”. A Hamász szerint tehát a helyzet Júdea és Szamáriában gyengítette a gázai határ védelmét, és ez kedvező alkalom. Netanjahu éppen ezt a dokumentumot csatolta az állami számevőnek adott válaszához, de a nyilvánosságra hozott változatban kifeketítve. A cikk szerint a nyilvánosság nem tudhatja, hogy a Hamász szerint a határ védelme a Júdea és Szamária-i helyzet miatt gyengült. Jobb, ha azt hiszik, hogy az igazságügyi reform elleni tüntetések okozták.

A fel sem töltött, nem titkos iratok közül a Hamász Súra Tanácsának 2023. augusztus 12-i ülése: az arab nyelvű jegyzőkönyv szerint Jechíje Szinwar úgy vélte, hogy a kormány nem tudja megfékezni szélsőségeseit, mert Netanjahu függ tőlük. Ők ,,a mentőövei a börtön elől“, ha a kormánya megbukna, ezért kénytelen velük tartani. Ez a Hamász-vezető értékelése a miniszterelnök jogi helyzete és koalíciós partnerei viselkedése közötti kapcsolatról.

A magyarázat: Egy magas rangú hírszerzési forrás szerint senki nem kapott utasítást a levételre a hadseregben, ,,és ez még súlyosabb”. Szerinte a jelenlegi kormány négy éve alatt az apparátus megtanulta, mi vezethet egy karrier végéhez. ,,Egyszerűen magukra vállalták, hogy amíg ez a kormány hivatalban van, ne jelenjenek meg olyan Hamász-iratok, amelyek zavarba hozhatják, és ha megjelentek, törlődjenek a hálóról.” Ebben a magyarázatban nincs szükség a hatalom utasítására: elég, ha a rendszer maga megtanulja, mi veszélyes a választások előtt közzétenni.

Az Amit Intézet válasza: ,,Nem foglalkozunk a védelmi szervezet ilyen vagy olyan megfontolásaival.”

Az üzenet az újságíróknak

Az iroda próbálkozásai ellenére a siker ,,enyhén szólva csak részleges”. A hatalomhoz köthető médián kívül sok olyan anyag jelenik meg, amely komoly kihívást jelent a Netanjahu által október 7-ről rajzolt történetnek. Egyes újságírókat és médiákat az iroda a MALMAB-bal próbál megfélemlíteni.

A MALMAB (a védelmi minisztérium biztonsági főnöke) érzékeny, minősített szerv, amelynek fő feladata a titkok védelme. Tavaly júniusától Gil Reich vezeti, akit “csodával határos módon” nevezték ki, anélkül hogy más jelölt indult volna ellene. Közeli Netanjahu-hívő. Kinevezési ünnepségén Netanjahu, aki az eseményt arra használta, hogy elmeneküljön egy újabb tárgyalási nap elől a perében, ,,az állam rejtett titkainak” védelmét dicsérte. Reich beszélt a technológiai fölényről, a dolgozók védelméről és a védelmi ipar növekedéséről is, de beszéde középpontjában az állt, hogy szerinte a titkok védelme a feladata lényege.

Az utóbbi években a MALMAB jogkörei bővültek. Ma nyomozati jogköre van, és olyan nyomozóegysége, amelybe tapasztalt rendőrtiszteket helyeztek át parancsnoki és fizikai értelemben is. Az egység a MALMAB vezetőjének van alárendelve, és felügyelet alatt kellene állnia. A katonai főügyész elleni vizsgálat jól megmutatta, mennyire kemény lehet a szerv. Ugyanez az egység megpróbálta kihallgatni Ronen Bergmant, a cikk egyik szerzőjét is, meglehetősen agresszív módon a forrásairól, mégpedig a főügyész jóváhagyása nélkül.

A 12-es csatorna is célkeresztben van. Februárban Iszrael Katz védelmi miniszter vizsgálatot jelentett be a MALMAB-nál a csatorna ellen, arra hivatkozva, hogy Jonit Levi felkészülten és sminkelve ült a képernyő előtt az Irán elleni támadás (“Oroszlánüvöltés” hadművelet) időpontja körül, vagyis a csatorna előre tudhatott a támadásról. Később a David Zini vezette Sabak is csatlakozott. Most, hogy a MALMAB-ot Reich, a Sabakot Zini vezeti, a cikk szerint ,,lehet pálcát lóbálni” az olyan újságírók fölött, akik nem állnak be a kívánt narratíva mögé.

A MALMAB és a Sabak a héten közölt értesülések szerint hatalmas léptékben vizsgálja az újságírókkal kapcsolatban állónak gyanított forrásokat. A közös nevező: a publikációk kritikusak voltak Netanjahuval szemben, és megkerülték a főügyész szükséges jóváhagyását. Ezzel szemben a Netanjahu-közeli újságírókhoz jutott súlyos kiszivárogtatások miatt az ügyészséghez, rendőrséghez és Sabakhoz beadott számos panasz mind eredmény nélkül zárult.

A tanulság a forrásoknak: aki a hatalom ellen szivárogtat, annak baja lesz. A tanulság az újságíróknak: akik nem hajlandók igazodni az iroda narratívájához, azok forrásait, és talán őket magukat is, bármikor kivizsgálhatják, ahogy ez már többször megtörtént. A vizsgálat során újságírói információk, például hogy ki kivel beszél, is kiderülhetnek.

Az iroda válasza

A miniszterelnöki hivatal közleménye: ,,Hamis állítások egy olyan köréről van szó, amelyeket már korábban megcáfoltak, és közvetlenül a választások előtt hoznak elő a sírból. A közvélemény ezt nem veszi be.”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post ,,Mindenki hagyja abba az írást! Senki ne írja le, ami itt elhangzik!” first appeared on Új Kelet Live.

Forrás: ujkelet.live