ujkeletlive
Donald Trump környezete változatlanul úgy vélekedik, hogy közvetlenül a keddi félidős választások után, – akár már másnap elrendelheti az iráni elleni széleskörű csapások újraindítását.
A republikánus jelöltek támogatására kampányoló elnök váltig azt állítja, hogy „a háború rövidesen véget ér,” bár arra a kérdésre hogyan fogja mindezt elérni, ezidáig nem adott világos választ.
A Foxnews idézi az újságíróknak nyilatkozó elnököt, mondván „tárgyalni akarnak. Folyamatosan tárgyalnak,” – majd arra utalt, hogy a teheráni rezsim „nem fizeti katonáikat, nem fizeti rendőreiket. Tudják, nagyon nagy bajban vannak.”
A február 28-án kirobbantott iráni konfliktust, és eddigi költségeit, amelyet a Pentagon 47,1 milliárd dollárra becsült -, Trump alapvetően „nem hagyományos háborúnak” nevezve kijelentette, hogy viszonylag „nagyon kevés pénzbe” kerül, ha azt veszi számításba, „hogy megszabadulnak egy nukleáris fegyvertől.
Továbbá, az elnök azzal érvelt, „bármennyi pénzt is költöttünk Iránban, azt többszörösen visszanyertük azzal, amit Venezuelában tettünk.”
A levegőben lógó háborús hírek közepette a katari közvetítők Teheránba utaztak abban a reményben, hogy a felek megállapodásra juthatnak még az amerikai félidős választások előtt.
A több mint 12 órán át zajló tárgyalások alatt a katariak folyamatos kapcsolatban álltak a Fehér Házzal, – jelentette az Axios diplomáciai forrásra hivatkozva, hozzátéve azt is, miszerint – „pozitív előrelépés történt. A tárgyalások továbbra is zajlanak annak érdekében, hogy sikerüljön megállapodásra jutni az Egyesült Államok és Irán között.”
Az Axios úgy tudja, miszerint a közvetítők arra próbálják rávenni Washingtont és Teheránt, hogy állapodjanak meg egy kölcsönös lépésekből álló intézkedéscsomagban, melyet néhány nap alatt hajtanának végre. Ennek eredményeként a felek visszatérhetnének az iráni atomprogramról, és más kérdésekről szóló közvetlen tárgyalásokhoz.
Az amerikaiak szerint az áttörést eddig két egymással versengő követelés akadályozta, egyrészt a Trump-kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy Irán atomprogramjára vonatkozóan engedményeket tegyen a tárgyalások újrakezdésének feltételeként, Teherán viszont azt követeli, hogy az Egyesült Államok előbb oldja fel a tengeri blokádot, szabadítsa fel a befagyasztott iráni pénzeszközöket, és tegye lehetővé az iráni olaj értékesítését.
Miközben a katariak igyekeznek rávenni Iránt arra, hogy bizalomépítő intézkedésként engedje be az ENSZ ellenőreit lebombázott nukleáris létesítményeibe, cserébe az Egyesült Államok bizonyos szankciók enyhítésével válaszolna, Trump környezetének héja-párti illetve a diplomáciai megállapodást előnybe részesítők akarják egymás ellenében meggyőzni az elnököt a folytatást illetően.
Pete Hegseth hadiminiszter és Marco Rubio külügyminiszter szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az iráni rezsimmel egyaránt létrejöhet a nukleáris megállapodást, ezért újabb katonai csapásokat részesítenek előnyben a rezsim gyengítése érdekében.
Eközben JD. Vance alelnök, valamint Trump különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner a tárgyalások újraindítását támogatják, bár az elnök úgy véli, hogy az irániak sosem fognak a kedvére való megállapodást elfogadni.
Scott Bessent pénzügyminiszter, aki az Irán elleni gazdasági nyomásgyakorlási kampányt irányítja, és Trump egyik legközelebbi tanácsadójának számít, célszerűbbnek tartja a szankciók érvényesülésének kivárását egy elhamarkodott katonai konfliktusba való keveredés helyett.
A háttérben Egyiptom, Törökország, Irak, Pakisztán és Szaúd-Arábia sürgetik Iránt, hogy az amerikai félidős választások előtt egyezzen bele a tárgyalások újrakezdésébe, attól tartva, hogy Trump bosszúból nagyszabású katonai műveletet fog elrendelni, amennyiben a republikánusok súlyos vereséget szenvednek a félidős választásokon.
„Ha úgy érzi, hogy megszégyenítették vagy megfosztották a politikai mozgásterétől, valami merészet fog tenni. Azt mondja most mindenki az irániaknak, a legjobb esélyük, hogy megállapodást kössenek, most van,” – közölte az Axios forrása.
Ugyanakkor, egy Fehér Ház-i tisztviselő azt állítja, hogy a választási eredmények nem játszanak majd szerepet Trump Iránnal kapcsolatos döntéseiben.
Összességében – Szaúd-Arábia és Törökország arra kérték az elnököt, hogy adjon időt a diplomáciának, míg Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt akarja elérni Trumpnál, hogy közvetlenül a választások után indítsanak közös katonai műveletet Irán ellen.
A háború újbóli kirobbanása nemcsak Iránban, hanem az Öbö-menti országokban is hatalmas pusztítást okozhatna, tovább súlyosbítva a globális energiaválságot.
Teherán arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Államok csapásokat mér az iráni energetikai infrastruktúrára, válaszul megtámadja Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait és Bahrein olaj- és gázipari létesítményeit. A konfliktus eszkalálódásával, amennyiben Izrael közösen lépne fel, Irán várhatóan rakétacsapásokkal válaszolna, miközben a Hezbollah is támadásokat indíthatna Izrael ellen.
The post A katari közvetítők gyors megállapodást, Trump háborút akar first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
