Avi/ujkelet.live
Mit jelent az amerikai katonai segély vége?
Mi történt: Donald Trump amerikai elnök kedden a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, az Egyesült Államok megszünteti az Izraelnek folyósított, évi mintegy 3,8 milliárd dolláros katonai segélyt.
- Elmondása szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel néhány hónappal ezelőtt megállapodott ebben, és a döntés az év végéig megvalósul.
- Az indoklás: Izrael „sikeres ország”, amelynek nincs szüksége a pénzre.
- Trump hozzátette, hogy Washington továbbra is segít, ha Izraelnek szüksége lesz rá.
- Állítása szerint maga Netanjahu vetette fel a megszüntetés lehetőségét.
Miért számít: A segély az izraeli nemzetbiztonság egyik pillére. Ebből finanszírozzák a fegyverbeszerzések – muníció, elfogórakéták stb – jelentős részét, és ez segít fenntartani Izrael katonai-technológiai fölényét a térségben. Az izraeli védelmi apparátusban zavar és aggodalom van, mert nem tudják, azonnali leállításról vagy a együttműködési modell fokozatos átalakításáról van-e szó.
A sorok között: A nyilatkozat nehezen illeszthető a meglévő keretekhez. A 2016-ban, Obama idején aláírt tízéves megállapodás évi 3,8 milliárd dollárt biztosít Izraelnek 2028-ig.
- Májusban formális tárgyalások indultak egy új, a jelenlegit felváltó biztonsági együttműködési keretről.
- A 12-es csatornának nyilatkozó izraeli források szerint a következmények messzire vezethetnek, főleg a már aláírt beszerzéseknél és az Izraeli Védelmi Erők jövőbeli fegyverkezési terveinél.
Egy forrás ezt kérdezte: Honnan lesznek a légierő következő harci gépei a már megkötött szerződések alapján, ki fizeti őket, és milyen pénznemben? Egy másik azt mondta, évi 15 milliárd sékelt kellene előteremteni, ami a jövő védelmi költségvetését is érinti. A források azt is megkérdőjelezik, hogy a miniszterelnök ilyen horderejű döntést hozhat-e a védelmi apparátus, a kormány vagy a kabinet érdemi vitája nélkül.
Izraeli hírszerzési figyelmeztetés: Irán vegyi fegyvert vethet be
A riport: Izrael értesülések szerint megosztotta az Egyesült Államokkal és az Öböl-országokkal azt az információt, hogy Irán vegyi fegyverek bevetését fontolgatja ellenük. A New York Times kedden amerikai és regionális tisztviselőkre hivatkozva számolt be erről. Eközben katari közvetítők azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a harcok újraindulását.
Miért számít: Izraeli tisztviselők szerint a vegyifegyver-fenyegetés sürgetőbb az iráni atomprogramnál, amely az Iránnal vívott háború egyik eredeti indoka volt. Azt mondták az amerikaiaknak, hogy Irán olyan technológiát fejleszt, mely rakétákkal szállítana vegyi fegyvereket vagy csempészné be azokat ellenséges országokba.
A sorok között: Nem mindenki fogadja el az izraeli narratívát. Egyes amerikai tisztviselők úgy látják, Netanjahu a hírszerzési információval próbálja rávenni Trumpot, hogy térjen vissza az aktív harcokhoz Irán ellen. Az Öböl-országok „komolytalannak” nevezték a tájékoztatókat, mert csupán izraeli értékelésekről volt szó, nem tényleges bizonyítékról.
Mi következik: A cikk szerint néhány tisztviselő komolyan veszi a figyelmeztetéseket, tekintettel Irán az USA-t és szövetségeseit érő fenyegetéseire.
Nincs jele szabálytalanságnak
A bejelentés: A Központi Választási Bizottság reggel közölte, hogy befejezte a választási eredmények vizsgálatát, és semmi nem utal a szavazás tisztaságának megsértésére. Közleménye szerint az ellenőrzés nem tárt fel szabálytalanságot, és semmi nem jelezte, hogy a választás integritása sérült vagy az eredményeket módosították volna.
- A bizottság 9069 szavazókör jegyzőkönyvét vizsgálta át, szükség esetén a szavazási anyagokat és dokumentációt is, beleértve a tényleges szavazólapokat és a választói névjegyzékeket.
- Az eredményeket még ma átadják Jichák Herzog államfőnek, és előírásszerűen közzéteszik.
Miért számít: A közlemény közvetlen válasz a Likud elutasító álláspontjára és az „ellopott választás” kijelentésekre. Dean Livne, a bizottság igazgatója szerint minden megkeresést, a pártokéit, a jelöltlistákét és a nyilvánosságét is, külön elbíráltak, a szükséges javításokat pedig a hivatalos iratok és a szavazási anyagok alapján végezték el.
- Noam Sohlberg, a bizottság elnöke tegnap este megismételte, hogy a hivatalos eredményeket az ütemezés szerint hirdetik ki.
- Ezzel újabb kísérletet utasított vissza a leköszönő koalíció részéről, amely halasztást szeretett volna.
Mi következik: Miután Herzog államfő megkapja a végleges eredményt, konzultációt kezd a pártvezetőkkel arról, kit támogatnak miniszterelnöknek. A folyamat végén a megbízást várhatóan az kapja a kormányalakításra, akit a legtöbb pártvezető javasolt.
Szara Netanjahu is részt vett az egyeztetésen
Mi történt: A Likud megtagadja a választási eredmények elfogadását. Az elmúlt napokban Netanjahu egyeztetést tartott a blokk pártjainak képviselőivel. A 13-as csatorna tegnap este arról számolt be, hogy az ülésen a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu is jelen volt.
,,Kirabolják az országunkat. Ellopják a választásokat. Vannak itt külföldi országok, amelyek beszivárogtak és ellopják a szuverenitásunkat. Ez egy komoly ügy, nem szabad hagyni, hogy lekerüljön napirendről” – mondta a jelenlévők szerint. A Likud tagadta, hogy ezt mondta volna.
A sorok között: A múlt héten a csatorna egy másik, választás napi esetet is nyilvánosságra hozott. Eszerint Szara Netanjahu azt mondta Ido Nordennek, a miniszterelnöki hivatal megbízott vezetőjének, hogy ne menjen vissza az irodába, mert „miattad veszítünk”. A hivatal közlése szerint Norden kikerült a szűk körből, és nem utazik a miniszterelnöki autóban.
- Norden volt, aki információkat adott át a rendőrfőkapitány irodájának, ennek nyomán a választás napján három, a Ra’am párthoz kötődő arab aktivistát vettek őrizetbe választási vesztegetés gyanújával.
- A házkutatásokat végzés nélkül hajtották végre.
- Az elmúlt egy hét során a gyanúsítottak mindegyikét elengedték.
Liberman a haredikkel tárgyal: Kiút a patthelyzetből?
A riport: A 13-as csatorna kedd esti riportja szerint az elmúlt hónapokban Avigdor Liberman, a Jiszrael Beiteinu vezetője megbízottain keresztül találkozott a haredi frakciók vezetőivel, hogy megvizsgálják a jövőbeli politikai együttműködést.
Miért fontos: Liberman évek óta ellenzi és elutasítja az együttműködés lehetőségét az ultraortodox pártokkal.
A részletek: A felvázolt forgatókönyv szerint a haredik csatlakozása megadhatná a változás blokknak a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátumot, Liberman miniszterelnökségével. Ez a modell Naftali Bennett 2021-es útjához hasonlít, amikor egy viszonylag kis párt vezetője a mérleg nyelve szerepéből jutott a kormányfői székig.
A sorok között: A tárgyalások még nem érlelődtek konkrét lépéssé vagy megállapodássá, és megvalósulásuk is kérdéses. Kedd reggel az X-en azt írta, hogy mindenképp meg kell előzni egy újabb választást. A kialakult helyzetben szerinte van elég mozgástér, és helyes navigálással gyorsan lehet működőképes, stabil kormányt alakítani a Ra’am és az Egyesült (Arab) Lista nélkül.
Mi következik: Az irány a patthelyzet feloldása egy szokatlan koalíciós kombinációval, amelyhez a haredi pártok beleegyezése kell.
The post Mit jelent az amerikai katonai segély vége és a kormányalakítás ügye first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
