Lépre mentem. Beültem ma az Irány tévé kameráival szembe és hagytam, hogy Németh Csaba szerkesztő kifaggason. Jól esett locsogni. Mint mindig a beteges híúságom áldozata lettem és mindent bevallottam. Jól esett legalább beszélni az aranykorról amikor egymásba értek a napilapok, a rádiók és a tévék Miskolcon. Hogy mikor volt jobb – persze amikor front volt, de nem fájt a fejünk, s nem hasgatott a derekunk. Olyan kiváncsi lettem mit fecsegtem, s már csak arra emlékszem, hogy Csaba barátom a vallatóm időnként belémfojtotta a szót. Jól tette . Csak kevés szó eshetett az új könyvemről A Szent Péter előszobájáról. Igaz akit ez is érdekel már megveheti a Széchenyi úti Géniusz könyváruházban vagy éppen a zsinagóga melletti zsidó múzeumban.












































Tokaj
















