2026. november 19., csütörtök · Miskolc & Borsod Kapcsolat
XIV. évfolyam
2026 / 47. lapszám
Ára: ingyenes
Alapítva 2013
Háztáji hír és szórakoztató portál
Hirdetés
Újkelet

Kínai hármas csúcstalálkozó, és Trump újból mérlegeli az iráni háborút

kínai hármas csúcstalálkozó, és trump újból mérlegeli az iráni háborút
Fotó: ujkelet.live

ujkeletlive

Különböző izraeli kormányzati források az akár a napokban bekövetkező iráni háború újraindítására figyelmeztetnek, miközben ázsiai útja során Donald Trump elnök jelenleg a történelminek nevezett Xi Jinping kínai, és Vladimir Putyin orosz elnökkel várható hármas csúcstalálkozó kapcsán került a nemzetközi címlapokra.

Az éjszaka folyamán a The New York Times, és az Axios hasonló jelentései szerint Trump újfent az iráni háború újraindítását mérlegeli. A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet óta eltelt hónapok során számtalanszor jelent meg hasonló előrejelzés az elnök szándékát illetően, anélkül, hogy a kiterjesztett csapások valóban megtörténtek volna. A hírek megbízhatóságát a médiának nyilatkozó források ezúttal azzal igazolják, miszerint Trump elhatározása Roman Gofman Moszad-főnök pár nappal korábbi amerikai látogatása után erősödött. Netanjahu hivatala tagadja, miszerint Gofmant azért küldte volna Washingtonba, hogy az elnököt rábeszélje a háború újraindítására, a NYT jeruzsálemi forrásai szerint, az ügyvivő miniszterelnök célja kizárólag Izrael messzemenő védelme volt.

Mindenesetre, az Irán felől amerikai célpontok elleni „radioaktív” [piszkos] bombák, illetve biológiai fegyverek tervezett bevetésének kiszivárogtatása közvetlenül Gofman látogatása után történt. 

A félidős választásokon elszenvedett néhány nappal ezelőtti kiütéses republikánus vereség után Trump a múlt héten még azt állította, hogy „meglehetősen valószínűtlen” az újabb nagyszabású háború indítása Irán ellen, nem meglepő módon mára már megváltozott véleménye, és éppen Gadi Eizenkot kormányalakítási tárgyalásai közepette mérlegeli az Izraellel közös támadást a teheráni rezsim ellen, eleget téve a helyi választásokon parlamenti kisebbségbe került Netanjahu kéréseinek.

Az támadás említett mérlegelése az elnök hétvégi ázsiai hazatérése után kerülhet napirendre, de annyit már előre lehet tudni, hogy bármilyen amerikai katonai művelet Izrael részvételével valósulna meg, és célpontjai között szerepelhetnek az iráni nukleáris létesítmények, közöttük a Csákány-hegy feltételezett nukleáris központja; továbbá hidak és erőművek, valamint iráni katonai és polgári vezetők. A Times meg nem nevezett izraeli forrásai szerint Netanjahu 4-7 napos erőteljes csapássorozatot tervez, bár a legutóbbi februári közös hadművelet során sem egészen úgy alakult a bombázások végkimenetele, ahogyan a miniszterelnök korábban Trumpnak ígérte.

Megjegyzendő, hogy a félidős választások előtt elhintett pár napos iráni támadásokra Teherán korábban azzal fenyegetőzött, miszerint Washington térfelén a döntés a háború újraindítását illetően, a befejezés azonban nem.

Ázsiai útja előtt közvetlenül, Trump a Fox Newsnak még azt állította, hogy támadás nem várható a közeljövőben, mondván – „majd meglátjuk. Hamarosan új év kezdődik, és meglátjuk, mi történik január 1-je után.”

Az említett január eleje a Szenátusban és a Képviselőházban a választásokon elsöprő többséget szerző demokraták hatalmi átvételének időpontja. Ilymódon, az iráni háború miatt az amerikaiak körében újabb népszerűtlenségi mélypontjához érve Trump több oldalról is nyomás alatt van. Netanjahu kérésének eleget téve háborút indítani, ismét azt a látszatot keltené, hogy az elnök nem ura saját döntéseinek, míg a borítékolhatóan súlyos válaszcsapások célpontjai, a szövetséges Öböl-menti arab országok vezetői tiltakoznak, és az Iránra nehezedő gazdasági nyomás fokozását szorgalmazzák a bombázások helyett.

Eközben Trump közeli tanácsadói is megosztottak a kérdésben.

„Ahogy Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter is kijelentette, gazdasági nyomásgyakorlási kampányunk olyan mértékben sújtja Iránt, hogy az elnöknek nincs szüksége nagyszabású harci műveletek végrehajtására. Trump elnöknek azonban minden lehetőség a rendelkezésére áll annak biztosítására, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez,” – idézi az Axios forrását, arra utalva, hogy Trump eddigi „nem döntés” stratégiája volt a viszonylag legkevésbé kockázatos.

Összegezve – a Fehér Ház arra kérte a Pentagont és a hírszerzési szakértőket, hogy értékeljék, miként reagálna Irán az egyes támadási forgatókönyvekre, és arra is rákérdezett, hogy miként lehet olyan csapásokat mérni, ami nem váltana ki a térség olajellátását, és a szövetségesek energialétesítményeit veszélyeztető iráni ellentámadásokat.

A háború újraindítására vonatkozóan Gofman az iráni vegyifegyver-fejlesztéssel kapcsolatos izrael  aggodalmakat ismertette, ami rövidesen kiszivárgott a médiában, mire Trump úgy vélekedett – „vannak arra utaló jelek, hogy Irán gázokkal és biológiai fegyverekkel foglalkozik, mivel a nukleáris program terén elvágtuk az útját. A nukleáris fegyverek előállítása sokkal nehezebb. Most a gázokkal és a biológiai fegyverekkel foglalkoznak. Ez nem valami kellemes dolog.”

Igen, de –  az izraeli és az amerikai kormányzaton belül nincs egyetértés abban, hogy létezik-e egyáltalán, és mennyire közvetlen a Moszad-főnök által prezentált vegyifegyver-fenyegetés.

„Gofman érvelése szerint, ha az Egyesült Államok és Izrael most nem lép, később így is úgy is katonai akcióra kényszerülhetnek, de jóval nehezebb körülmények között,” – mondta az Axiosnak az ügyben tájékoztatott egyik forrás, mely érvelést néhány magas rangú amerikai tisztviselő komoly fenntartásokkal fogadott, egyikük világossá is tette, hogy az érvelés „egy előre meghatározott célkitűzést szolgált.”

Az izraeli kormányalakítást megakasztó háború kirobbantására vonatkozóan Ejál Zamir vezérkari főnök hasonlóan vélekedik, mint a korábban, a választások előttre időzített akciót illetően, azaz nem lenne célravezető, mivel egyelőre nem ismert ennyire sürgős beavatkozást igénylő közvetlen veszély.

Helyzet a régióban – az elmúlt hetekben fokozódott a feszültség a Hormuzi-szorosban; Irán egyre több hajót támadott meg, az Egyesült Államok pedig egyre több, nyilvánosan be nem jelentett „önvédelmi”  csapást hajtott végre.

„A totális eszkaláció küszöbe alatt folyamatosan provokáljuk egymást,” – idéz az Axios egy amerikai tisztviselőt.

Brad Cooper az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezetője szerdán Izraelbe látogatott, és találkozott a vezérkari főnökkel, valamint Gofmannal is. A megbeszélések középpontjában Irán, valamint „a különböző forgatókönyvekre való felkészültség és a közös koordináció megerősítése” állt, – jelentette az izraeli hadsereg. Cooper Szaúd-Arábiába is ellátogatott, ahol Mohammed bin Szalmán trónörökössel és katonai tisztviselőkkel tárgyalt Iránról, és a jemeni háborúról.

A háttérben viszont katari és pakisztáni közvetítők továbbra is a diplomáciai áttörésre próbálják rávenni a feleket.

Időközben, és hátrahagyva a félidős választások vereségét Trump történelmi csúcson találkozik, egyébként az iráni diplomáciai rendezésben érdekelt kínai és orosz elnökkel.

A Trump–Xi–Putyin találkozó történelmi jelentőségű lehetne miután az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyverkészletének több mint 90 százalékával rendelkeznek. A várhatóan egy óránál vagy sokkal tovább nem tartó sencseni hármas megbeszélésen, és a médiában a jaltai csúccsal való összehasonlítása ellenére, nem várható nagy horderejű döntés a releváns kérdésekben.

A három ország vezetői közötti találkozó, komoly nézeteltérések ellenére jelentős médiaeseménynek számít. Mindazonáltal, hogy Trump elnök olyan problémákkal szembesül, mint Kína gyorsan bővülő nukleáris arzenálja, a mesterséges intelligencia szabályozása, az űrfegyverek jövője, az ukrajnai, valamint az iráni háború máig rendezetlen állapota, a hármas csúcstalálkozó rövidre szabott keretében nagy előrelépés egyik témában sem várható. A sencseni reflektorfényben Trump azonban rövid időre félretolhatja a félidős választások vereségét, és a január elején várható demokrata hatalomátvételt a törvényhozásban, miközben a NYT megjegyezi, hogy a lehetőség „különösen vonzó lehet az elnök számára, aki nem titkolja csodálatát az olyan erős vezetők iránt, akiknek nem kell kellemetlenkedő törvényhozásokkal, vagy tolakodó sajtóval bajlódniuk.”

Ami a megbeszélésen várható konkrét eredményeket illeti, mindhárman más céllal érkeztek.

Trump elmondása szerint a „nukleáris leszerelés” [fegyverzetkorlátozás] előmozdítását tűzte ki célul, Xi elnök pedig tágabb diplomáciai értelemben törekszik országa, mint a felnövekvő legnagyobb katonai, gazdasági és technológiai hatalom víziójának közvetítésére.

Ugyanakkor, Putyin számára a találkozó legitimáló visszatérését jelenti a nemzetközi közösségbe, akinek elismerik nagyhatalmi pozícióját. Az amerikai elnök hivatalos programjában eddig nem szerepelt egy külön négyszemközti találkozó Putyinnal. Szintén csütörtökön Trump különmegbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner Berlinben folytatnak megbeszéléseket ukrán és európai tisztviselőkkel, különös tekintettel az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák, valamint az európai–orosz biztonsági rendszer háború utáni kialakítására vonatkozóan.

A sencseni hármas csúcstalálkozót eredetileg nem az ukrajnai háború megvitatására tervezték, így a napirenden kívüli Putyin megbeszélés margóján az Egyesült Államok szövetségesei azonban attól tartanak, hogy Trump olyan váratlan nyilatkozatokat tehet, amelyek Oroszország és Kína érdekeit szolgálják.

„Tudjuk, hogy valahányszor Trump elnök beszél Putyinnal vagy találkozik vele, abból rossz hír következik Ukrajna és Európa számára. Minden eshetőségre felkészülünk,” – idéz az Axios egy európai diplomatát.

The post Kínai hármas csúcstalálkozó, és Trump újból mérlegeli az iráni háborút first appeared on Új Kelet Live.

Forrás: ujkelet.live

A vidék velünk van

Partner települések

Borsod, Abaúj és Tokaj-Hegyalja önkormányzatai — kattints a címerre.

Média- és üzleti partnerek
Heti TV
DVTK
Gasztrográf
BOKIK
Szabad hely