Avi/ujkelet.live

A háború 15. napja: Masszív támadások érték Iránból Izraelt délután.

  • Egy 12 éves fiú súlyos, egy 39 éves férfi pedig közepesen súlyos sérüléseket szenvedett Eilaton. Mindkét áldozatot repeszek találták el.
  • „A kutyákkal sétáltam, és nem volt időnk belépni a védett területre. Az egyik kutya állapota súlyos” – mondta Ben, az egyik sérült.

A támadás részletei

  • Becsapódási helyszínek: Eilaton több helyen jelentettek becsapódást. A hatóságok szerint ezeket kazettás muníció vagy lehulló rakétatöredékek okozhatták.
  • Közép-Izrael: Mentőalakulatok vonultak ki az ország középső részére is, ahol szintén becsapódásokról érkeztek jelentések. Egyelőre nem tisztázott, hogy közvetlen találatokról vagy az elfogórakéták által megsemmisített eszközök darabjairól van-e szó.
  • A számok: A támadás eset is folytatódott, éjfél óta eddig hat volt Iránból.

Enyhülő korlátozások, de nem országszerte

A Polgárvédelmi Parancsnokság hétfő reggel 6 órától enyhíti a hadiállapot miatti korlátozásokat az ország azon területein, amelyeket kevésbé fenyegetnek az iráni ballisztikus rakéták vagy a Hezbollah terrorszervezet támadásai.

  • Érintett régiók: Beit Sean-völgy, Jordán-völgy, Júdea és Szamária, Holt-tenger vidéke, Nyugat-Lachis, a gázai határ menti közösségek, valamint a Nyugati-, Déli-Negev és Arava területei.
  • Oktatás újranyitása: A kijelölt körzetekben az iskolák újraindulhatnak, feltéve, hogy rendelkeznek időben elérhető óvóhellyel.
  • Gyülekezési szabályok: Zárt térben legfeljebb 100, szabadtéren maximum 50 fő tartózkodhat együtt (szintén óvóhely közelsége mellett).

Miért fontos: A katonai felmérések szerint ezekben a régiókban jelentősen kisebb a közvetlen fenyegetettség, és ritkábbak a légiriadók. A hadsereg ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy ezeken a területeken egyáltalán nem várhatóak további támadások.

A helyzet az ország többi részén:

  • Továbbra is érvényben marad a „korlátozott tevékenység” besorolás.
  • Az oktatási tevékenység továbbra is tilos.
  • Gyülekezési limit: legfeljebb 50 fő (óvóhely biztosítása mellett).
  • A munkahelyek csak abban az esetben műkódhetnek, ha az óvóhely elérhető közelségben van.

Kiterjedt iráni támadások az Öböl-menti amerikai bázisok ellen

Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete masszív rakéta- és dróntámadást indított az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Kuvaitban található amerikai támaszpontok ellen. Ezzel párhuzamosan Teherán bejelentette a Hormuzi-szoros teljes blokádját és megfenyegette Ukrajnát.

  • Egyesült Arab Emírségek (Al-Dhafra bázis): A védelmi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 9 ballisztikus rakétát és 33 drónt semmisítettek meg. Az irániak állítása szerint Patriot ütegeket és irányítótornyokat értek találatok.
    • A konfliktus mértéke: A háború kezdete óta összesen 294 ballisztikus rakétát, 15 robotrepülőgépeket és 1600 drónt indítottak az Emírségek irányába.
  • Bahrein (Issza sejk bázis): A Forradalmi Gárda radarállomások, repülőgép-hangárok, parancsnoki központok és üzemanyagraktárak elleni támadásokról számolt be.
  • Kuvait (Al-Udairi bázis): Helikopter-alkatrész raktárakat és „terrorista gyülekezőhelyeket” vettek célba.

Stratégiai fenyegetések:

  • Hormuzi-szoros: A Forradalmi Gárda kijelentette, hogy a szoros felett teljes ellenőrzést gyakorol. A „támadók” és szövetségeseik olajszállító tartályhajóinak áthaladása tilos; minden mozgást támadni fognak.
  • Ukrajna mint célpont: Ibrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke közölte: mivel Ukrajna drónokkal segítette Izraelt, az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján „legitim célponttá” vált Irán számára.

Diplomáciai állóháború: A Reuters jelentése szerint Irán kategorikusan elutasítja a tűzszüneti tárgyalásokat mindaddig, amíg az amerikai és izraeli támadások véget nem érnek.

Trump nemzetközi koalícióval nyitná meg a Hormuzi-szorost

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok több szövetségessel együtt hadihajókat küld a Hormuzi-szoroshoz, hogy véget vessenek a kereskedelmi hajózás blokádjának és stabilizálják a globális energiapiacot.

Miért fontos: Az iráni támadások szinte teljesen megbénították az öböl menti olajexportot. Washington, Izrael és a nyugati hatalmak számára jelenleg ez a legégetőbb biztonsági kérdés a térségben.

A koalíció: Trump konkrétan megnevezte azokat az országokat, amelyektől elvárja, hogy saját hajókkal vegyenek részt a szoros védelmében, mivel a korlátozások őket is súlyosan érintik:

  • Kína
  • Franciaország
  • Japán
  • Dél-Korea
  • Egyesült Királyság

A számok tükrében:

  • 90 katonai célpontot támadott az USA pénteken az iráni Kharg-szigeten.
  • 100%: Trump állítása szerint teljesen megsemmisítették Irán katonai képességeit, bár elismerte, hogy néhány drón, akna és rövid hatótávolságú rakéta továbbra is veszélyt jelentenek.

A színfalak mögött: A Kharg-szigeti masszív légicsapás „figyelmeztető lövés” volt. Bár az olajfinomítókat most még kímélték, az USA jelezte: a következő célpontok ezek lesznek, ha Irán nem hátrál meg. Pete Hegseth hadügyminiszter már útnak indította a USS Tripoli kétéltű rohamhajót és a tengerészgyalogság egységeit a térségbe.

Amire figyelni kell: Mielőtt megkezdődne a kereskedelmi hajók közvetlen katonai kísérete, az amerikai erők a parton telepített iráni hajóelhárító rakétarendszerek kiiktatását tervezik. Trump ígérete szerint „szétbombázzák a partvonalat”, hogy garantálják a szoros biztonságát.

Közvetlen légi harc Irán felett: Izrael fokozza a csapásokat

Az izraeli légierő az elmúlt 24 órában több mint 200 célpontot támadott Irán nyugati és középső részén az Oroszlánüvöltés hadművelet keretében.

Hajszál híján elkerült katasztrófa:

  • Az Izraeli Védelmi Erők szombat este megerősítette, hogy a háború során egy izraeli vadászgépet megkíséreltek lelőni Irán felett, és a gép „közel állt a találathoz”.
  • A pilóta éberségének és szakértelmének köszönhetően az elfogási kísérlet kudarcba fulladt, és a gép sikeresen befejezte a küldetést. Az esetet a légierő kivizsgálta, hogy levonja belőle a tanulságot.

A hadművelet mérlege:

  • Célpontok: Összesen már mintegy 400 bevetést hajtottak végre a hadművelet kezdete óta.
  • Felszerelés: Több tucat ballisztikus rakétakilövőt semmisítettek meg, amelyek közül több már élesítve volt izraeli támadáshoz. Emellett légvédelmi rendszereket és fegyverraktárakat is támadtak.
  • Személyi veszteségek: Teheránban egy légicsapásban életét vesztette az iráni katonai vészhelyzeti parancsnokság (Khatam-al Anbiya) két magas rangú hírszerző tisztje, Abdollah Dzsalali-Naszab és Amir Sariat.

Miért fontos: A megölt tisztek a korábban (február 28-án) likvidált hírszerzési főnök helyét vették át, és kulcsfigurái voltak az iráni vezetésnek. Izrael célja a támadásokkal az Iránból érkező rakétatűz intenzitásának radikális csökkentése.

Iráni parancsnok likvidálása és libanoni diplomáciai mozgások

Az izraeli hadsereg megölte az iráni Forradalmi Gárda egyik kulcsfontosságú parancsnokát Libanonban, miközben Bejrútban elindultak az egyeztetések egy Izraellel tárgyaló delegáció felállításáról.

Likvidálás és katonai helyzet:

  • A célpont: Szerdán egy légicsapásban életét vesztette Hisam Abd al-Karim Jasszin, aki a Hezbollah terrorszervezet kommunikációs egységének és a Kudsz Erő palesztin szárnyának volt a parancsnoka.
  • Szerepe: Jasszin felelt a Hezbollah kommunikációs rendszereinek karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint segített az iráni befolyás elmélyítésében Libanonban.
  • Iráni jelenlét: A 12-es csatorna egy magas rangú izraeli védelmi tisztviselőt idézett, mondván, az izraeli hadsereg szisztematikusan célba vette a Libanonban tevékenykedő iráni erőket: a legtöbbjüket likvidálták vagy elmenekültek, így mára alig maradt iráni operatív az országban.

A háború ára:

  • A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint a harcok kezdete óta 826-an meghaltak és 2009-en megsebesültek.

Diplomáciai fejlemények:

  • Tárgyalódelegáció: Libanonban egyeztetések kezdődtek az elnök, a miniszterelnök és a parlament elnöke között egy Izraellel tárgyaló küldöttség felállításáról, jelentette a katari Al Dzsazíra. A tárgyalások helyszíne valószínűleg Ciprus vagy egy európai főváros lesz.
  • A „síita tengely” dilemmája: Nabih Berri parlamenti elnök (a Hezbollah szövetségese) támogatja a kezdeményezést, de a síita képviselők részvételét és a megállapodást is szigorúan azonnali tűzszünethez köti.
  • Elszigetelt Hezbollah: Hivatalos források szerint jelenleg nincs kapcsolat a libanoni elnöki hivatal és a Hezbollah vezetése között.

Amire figyelni kell: Libanon várja az Egyesült Államok válaszát a tárgyalási javaslatra, miközben Nabih Berri továbbra is ragaszkodik az ENSZ 1701-es határozatának betartásához.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Az Irán felett majdnem lelőtt izraeli vadászgép és Trump szerint a helyzet first appeared on Új Kelet Live.