A háború 34. napja: Irán szerdán olajszállító hajót támadott meg Katar partjainál és dróncsapást mért Kuvait repülőterére, miközben Teheránt heves légitámadások érték. Az eszkaláció alig néhány órával azután következett be, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: közel áll a háború lezárására.

A részletek:

  • Tengeri támadások: Katar partjainál robotrepülőgép talált el egy olajszállító hajót. A katari védelmi minisztérium közölte, hogy a QatarEnergy által bérelt hajó 21 fős legénységét evakuálták, áldozatok nincsenek. Egy nappal korábban Dubajnál egy megrakott kuvaiti tankert ért támadás; eddig több mint 20 hajót támadott meg Irán a háború alatt.
  • Légi incidensek: A kuvaiti KUNA hírügynökség jelentése szerint dróntalálat érte a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtér egyik üzemanyagtartályát, ami hatalmas tüzet okozott. Az Egyesült Arab Emírségekben egy ember meghalt, amikor Fudzsejra felett egy elfogott drón törmeléke rázuhant.
  • Izraeli és szaúdi védelem: Szaúd-Arábia két drónt fogott el. Izraelben reggel aktiválódtak a szirénák északon, ez volt éjfél óta a negyedik támadás. Sérülés nem történt. A kisszámú rakéta egyike kazettás bombafejet hordozott.

A frontvonal mögött: Izrael tegnap bejelentette, hogy csapást mért egy iráni gyárra, ahol fentanilt – egy szintetikus ópiátot – állítottak elő. Az USA és Izrael szerint Irán vegyi fegyverekhez kísérletezik az anyaggal. Irán elismerte a Tofigh Daru gyár elleni keddi támadást, de ragaszkodnak hozzá, hogy ott kizárólag kórházi készítményeket gyártottak.

Mi történik Teheránban: Légicsapás érte a volt amerikai nagykövetség épületegyüttesét, amelyet 1979 óta a Forradalmi Gárda tart ellenőrzése alatt. Szemtanúk szerint a falakkal körülvett létesítmény belsejében történt a robbanás, amely a környező épületek ablakait is betörte.

A nagy kép: A konfliktus intenzitása nem csillapodik, annak ellenére sem, hogy Washington a harcok végének közelségét vizionálja. Az olajszállítási útvonalak és a regionális repülőterek elleni támadások közvetlen veszélyt jelentenek a globális energiabiztonságra.

Újabb tengeri blokáddal fenyegetnek a húszi lázadók

Egy magas rangú húti tisztviselő figyelmeztetett: a Jemenben tevékenykedő, Irán által támogatott lázadók lezárhatják a stratégiai fontosságú Bab el-Mandeb szorost, amennyiben bármelyik öbölmenti ország csatlakozik az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokhoz.

Miért fontos: A szoros a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő, kritikus hajózási szűkület Jemen és Dzsibuti között.

  • Ez az útvonal ellenőrzi a Szuezi-csatorna felé tartó forgalmat.
  • Egy esetleges lezárás tovább súlyosbítaná a globális gazdasági instabilitást, különösen azután, hogy Irán a múlt hónapban gyakorlatilag már lezárta a Hormuzi-szorost.

A fenyegetés háttere:

  • Ideológiai alap: Mohammed Manszúr, a hútik információs miniszterhelyettese az Al-Monitor-nak nyilatkozva elmondta: „vallási, erkölcsi és humanitárius felelősségünk” nem teszi lehetővé a tétlenséget.
  • A feltétel: Manszúr szerint a lezárás opciója akkor lép életbe, ha az Irán és Libanon elleni agresszió fokozódik, vagy ha bármely öbölmenti állam közvetlenül bekapcsolódik a katonai műveletekbe az Egyesült Államok vagy Izrael oldalán.

A diplomáciai helyzet:

Hivatalosan eddig egyetlen öbölmenti ország sem csatlakozott az Irán elleni háborúhoz. Azonban a Wall Street Journal keddi jelentése szerint az Egyesült Arab Emírségek arra sürgeti Washingtont, hogy indítson hadműveletet a Hormuzi-szoros erővel való megnyitására, és ehhez katonai segítséget is hajlandó nyújtani.

Irán elutasító a tárgyalásokkal szemben, tartós tűzszünetet követel

Több amerikai hírszerző ügynökség értékelése szerint az iráni kormány jelenleg nem hajlandó érdemi tárgyalásokba bocsátkozni a háború lezárásáról – jelentette a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Teherán úgy véli, pozíciója elég erős ahhoz, hogy ne kelljen engednie az amerikai követeléseknek.

A diplomáciai törésvonalak:

  • Bizalmi válság: Bár Irán nyitva tartja a diplomáciai csatornákat, a jelentések szerint nem bíznak Washingtonban, és kétségbe vonják Donald Trump elnök tárgyalási szándékainak komolyságát.
  • Iráni követelés: Egy magas rangú iráni forrás a Reuters-nek elmondta: Teherán kizárólag egy garantált, a háborút véglegesen lezáró tűzszünetet fogad el. Ideiglenes megoldásokról eddig nem folytak egyeztetések.
  • Közvetítők szerepe: Eszmaeil Baqaei külügyi szóvivő az ISNA hírügynökség szerint megerősítette, hogy kaptak üzeneteket közvetítőkön (például Pakisztánon) keresztül, de leszögezte: közvetlen tárgyalás nincs az Egyesült Államokkal.

„Maximális és irracionális”:

Az iráni külügyminisztérium azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy teljesíthetetlen követeléseket támaszt. Baqaei az állami televízióban hozzátette: Irán minden típusú támadásra felkészült, beleértve egy esetleges szárazföldi inváziót is.

Kockázatos amerikai terv az iráni uránkészlet lefoglalására

Az amerikai hadsereg egy rendkívül magas kockázatú műveleti javaslatot terjesztett Donald Trump elnök elé, amelynek célja megközelítőleg 1000 font (kb. 450 kg) magasan dúsított urán lefoglalása és elszállítása Iránból – jelentette a Washington Post szerdán.

A művelet részletei:

A javaslat egy összetett logisztikai bravúrt vázol fel, amely a következő lépéseket tartalmazná:

  • Mélyépítés az ellenséges vonalak mögött: Kotrógépek és nehézgépek Iránba szállítása légi úton.
  • Saját infrastruktúra: Egy dedikált kifutópálya megépítése a helyszínen a teherszállító repülőgépek számára.
  • Kimenekítés: A radioaktív anyag biztonságos elszállítása az országból.

A döntéshozatali folyamat:

  • Elnöki kérés: Trump az elmúlt héten kapott részletes tájékoztatást a tervről, miután korábban kifejezetten kérte a lehetséges opciók kidolgozását.
  • Figyelmeztetések: Tisztviselők a tájékoztató során hangsúlyozták a misszióval járó jelentős operatív kockázatokat.
  • Előzmények: Bár a Wall Street Journal korábban már beszámolt arról, hogy az adminisztráció fontolgat egy ilyen jellegű akciót, a formális terv benyújtása azt jelzi, hogy az elnök hajlandó mérlegelni egy rendkívüli téttel bíró különleges műveletet.

Reakciók: A Fehér Ház és a Pentagon egyelőre nem válaszolt a megkeresésekre.

Miért számít: Egy ilyen mélységi behatolás és az uránkészlet fizikai eltávolítása példátlan eszkalációt jelentene, és gyakorlatilag egy nyílt különleges hadműveletet indítana el iráni területen.

The post Irán támadásai, a hútik fenyegetése és a kockázatos terv az uránra first appeared on Új Kelet Live.