Avi/ujkelet.live

Északi front

Négy izraeli katona megsebesült – egyikük súlyosan –, miután az éjszaka folyamán út menti pokolgép robbant Dél-Libanonban – jelentette az izraeli hadsereg.

  • A sérültek állapota: Egy katona állapota súlyos, egy tiszt közepesen súlyosan, míg egy másik tiszt és egy katona könnyebben sérült meg. Mindannyiukat kórházba szállították, a családjukat értesítették.
  • Támadások a tűzszünet ellenére: Az Izrael Védelmi Erők közlése szerint a Hezbollah terroszervezet az éjszaka és a mai nap folyamán több rakétát és robbanó drónt irányított a Dél-Libanonban állomásozó csapatokra. Bár a lövedékek a katonák közelében csapódtak be, sérülést nem okoztak. Az egyik drón miatt megszólaltak a szirénák Miszgáv Am határ menti településen.

A következő lépés: Az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki négy dél-libanoni falura a Hezbollah terrorcsoport elleni légicsapások előtt. Lakóikat arra utasították, hogy legalább egy kilométerre távolodjanak el.

Gázai övezet: Célzott csapások és növekvő izraeli ellenőrzés

Helyzetkép: Az Izraeli Légierő az elmúlt nap folyamán likvidált két terroristát, akik veszélyt jelentettek a csapatokra a Gázai övezet déli és középső részén.

A fókuszban: Tegnap egy légicsapásban életét vesztette Bahaa Barud, a Hamász terrorszervezet hadműveleti osztályának parancsnoka. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint Barud közvetlen fenyegetést jelentett, mivel a közelmúltban több támadást is előkészített az izraeli katonák és civilek ellen.

A nagyobb kép: Binjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy Izrael folyamatosan terjeszti ki az általa ellenőrzött területeket a Gázai övezetben.

  • „Gázában most már nem a terület 50 százalékát, hanem a 60 százalékát ellenőrizzük” – fogalmazott a kormányfő.
  • A számok mögött: Az Izrael által márciusban kiadott térképek egy új, korlátozott övezetet mutattak be. Ez a Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszünet utáni 53%-on felül további 11%-ot tesz ki (narancssárga vonallal jelölve), így Izrael a Gázai övezet közel kétharmadát tartja irányítás alatt.
  • A stratégia: Netanjahu kijelentette, hogy szorítják a hurkot a Hamász körül, és a küldetés egyértelmű: garantálni, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt. Ugyanakkor – a 2023. október 7-e óta megszokott retorikájától eltérően – ezúttal nem tett ígéretet a Hamász mint katonai és kormányzati szervezet teljes megsemmisítésére.

Titkos izraeli bázisok Irakban

A sztori: Izrael két titkos bázist is kiépített Irakban az Irán elleni háborúk előkészületei során, és a titok megőrzése érdekében iraki katonák és civilek is életüket vesztették, jelentette a The New York Times (NYT).

A részletek:

  • A Wall Street Journal korábbi leleplezése már utalt egy bázisra Irak nyugati sivatagában a februárban kezdődött háború kapcsán. Iraki tisztségviselők azonban most megerősítették a NYT-nak, hogy létezett egy másik bázis is, amelyet a 2025. júniusi Irán elleni izraeli támadás során használtak.
  • Ezt a korábbi bázist 2024 végén kezdték építeni, de mára már nem üzemel. A 2026-os háborúban használt bázis jelenlegi státusza ismeretlen.
  • Amerikai szál: Washington legalább az egyik bázis létezéséről tudott.

Miért fontos? Izrael azért hozta létre ezeket a létesítményeket, hogy lerövidítse az Irán elleni csapások repülési idejét, logisztikai csomópontként támogassa a légierőt, valamint itt állomásoztassa a különleges erőket és a kutató-mentő csapatokat lezuhant pilóták kimentésére.

A titok ára: Helyi beduinok gyanús mozgást észleltek az egyik bázisnál.

  • Március 3-án Awad al-Sammari beduin pásztort, aki épp élelmiszerért indult, egy izraeli helikopter megölte, miután véletlenül rábukkant a bázisra, és azt jelentette az iraki hatóságoknak.
  • Az iraki hadsereg felderítő egységet küldött a helyszínre, de visszavonulásra kényszerültek, miután egy katonájuk meghalt, kettő pedig megsebesült a vélhetően izraeli tűzben.

Az amerikai–iráni tárgyalások feltételei

A színfalak mögött: Az iráni Fars hírügynökség forrásai szerint Washington és Teherán is szigorú feltételekhez köti a tartós tűzszüneti megállapodást.

Az 5 amerikai főfeltétel:

  1. Az Egyesült Államok nem fizet kártérítést.
  2. Iránnak át kell adnia 400 kilogramm uránt az USA-nak.
  3. Az USA fenntartja a jogot, hogy a befagyasztott iráni vagyon akár 25%-át ne fizesse vissza.
  4. Irán mindössze egyetlen aktív nukleáris létesítményt tarthat fenn.

Az 5 iráni bizalomépítő előfeltétel (a tárgyalások megkezdéséhez):

  1. A háború teljes leállítása minden fronton.
  2. A szankciók teljes körű feloldása.
  3. A befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítása.
  4. A háború okozta károk megtérítése.
  5. Irán szuverén jogának elismerése a Hormuzi-szoros felett.

Dróntámadás érte az Egyesült Arab Emírségek atomerőművét

Az Egyesült Arab Emírségek hivatalos közleményben tudatta, hogy három drónt indítottak a területe ellen. Ebből kettőt elfogtak egy azonban eltalált egy elektromos generátort a Barakah atomerőmű közelében, ami tüzet okozott. Bár az Emírségek nem nevezte meg az elkövetőt, a támadás mögött vélhetően Irán áll.

A reakció: Az ENSZ nukleáris felügyelősége, a NAÜ az X-en közzétett bejegyzésében „súlyos aggodalmát” fejezte ki.

  • Rafael Grossi, a szervezet vezetője hangsúlyozta: „A nukleáris biztonságot veszélyeztető katonai tevékenység elfogadhatatlan.”
  • A jó hír: A hatóságok tájékoztatása szerint a Barakah erőműnél a sugárzási szint normális maradt, és személyi sérülés nem történt.

Izraeli belpolitika: Létszámhiány a seregben és politikai manőverek

A belpolitikai játszma: Netanjahu és Boáz Biszmuth likudos képviselő eegy cinikus politikai húzással próbálják egyszerre kibékíteni az ultraortodox (háredi) pártokat, és a felelősséget az ellenzékre hárítani a sorkatonai mentességet biztosító törvény kapcsán.

  • A forgatókönyv szerdán:
    • 09:00 – Vita a háredik sorkötelezettség alóli felmentési törvényéről.
    • 10:00 – Vita a sorkatonai szolgálat meghosszabbításáról.
  • A csapda: A bizottság jogi tanácsadói szerint nem lehet meghosszabbítani a szolgálati időt anélkül, hogy újabb emberi erőforrásokat (például az ultraortodoxokat) ne vonnának be. A bizottság elnöke így azzal vádolhatja a mentességi törvény ellenzőit, hogy ők ártanak a hadseregnek, és miattuk kényszerülnek a tartalékosok még hosszabb szolgálatra.
  • A valóság: A sorkatonai mentességet biztosító törvényjavaslat önmagában nem vonna be annyi háredi katonát, amennyire a hadseregnek most szüksége lenne. Az ellenzék viszont elmulasztotta a lehetőséget, hogy időben benyújtsa a Kneszet feloszlatását célzó indítványt, amivel elejét vehette volna a politikai trükközésnek.

Drámai számok a katona-hiányról:

A hét fronton zajló elhúzódó harcok és a több ezer kieső sérült miatt a hadsereg riasztó adatokat mutatott be a politikai vezetésnek a sorkatonák és tartalékosok mélyreható kimerültségéről:

  • Hiányzó létszám (sorkötelezettek): Kb. 12 000 katona hiányzik, ebből 6 000–7 500 harcoló alakulatoknál.
  • A szolgálati idő kockázata: Ha a kötelező szolgálati időt 30 hónapra csökkentik 36 hónapról, a hiány több ezer harcoló, támogató és technológiai szakemberrel nő.
  • A tartalékosok helyzete: Eközben a tartalékosok több tucat napot töltenek tartalékos szolgálatban az Izraeli Védelmi Erők eredeti tervén túl. Kezdetben a hadsereg 55 napos szolgálatra szerette volna behívni a tartalékosokat 2026-ban. Az iráni háború miatt azonban sok tartalékos mára 80-100 napot szolgált.
  • Női harcosok száma: Az elmúlt évtizedben 500-ról 5 000-re nőtt a bevonuló női harcosok száma (háromszoros aránynövekedés a harci egységeknél).
  • Ultraortodox (háredi) sorozás: 2023: 2 200 fő | 2024: 2 800 fő | 2025 első fele: 1 850 fő – év végére várhatóan meghaladja a 3 000-et, de ez még mindig kevés a kritikus hiány pótlására. 80 000 besorozásra alkalmas ultraortodox él Izraelben.

„Ha most nem teszünk valamit törvényi úton, a helyzet súlyosbodni fog, és az egész rendszert felboríthatja” – mondta egy magas rangú tisztviselő.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Növekvő ellenőrzés Gázában, létszámhiány a seregben és politikai manőverek first appeared on Új Kelet Live.