a GLP-1-készítményeket szedőknél alacsonyabbnak bizonyult a daganatok kialakulásának kockázata, ritkábban fordult elő áttétképződés, jobbak voltak a túlélési mutatók, és a betegek egyes onkológiai kezelésekre is kedvezőbben reagáltak, mint azok, akik nem kaptak ilyen terápiát.
Az egyik legmeggyőzőbb eredményt egy 110 ezer nő bevonásával végzett kutatás hozta, amely szerint a GLP-1-készítményeket alkalmazók körében akár 35 százalékkal is alacsonyabb lehet az emlőrák kialakulásának kockázata. Egy másik, több mint 12 ezer beteg adatait feldolgozó vizsgálatban azt találták, hogy a GLP-1-et használók 38–50 százalékkal kisebb valószínűséggel szembesültek áttétes betegséggel tüdő-, emlő-, vastagbél- és májrák esetén, mint a más típusú diabéteszgyógyszert, úgynevezett DPP-4-gátlót (gliptint) kapó társaik.
A kedvező hatás a daganattípusok és stádiumok széles körében megmutatkozott. Az amerikai onkológiai centrumok adatait elemző külön vizsgálat hat tumortípusnál, így az emlő-, a prosztata-, a vastagbél-, a tüdő-, a máj- és a veserák esetében igazolt szignifikánsan jobb összesített túlélést, ami megközelítőleg egyharmados halálozáscsökkenést jelent. Emellett a GLP-1-et szedők jobb eredményeket mutattak az olyan immunterápiás kezelések során is, mint a Merck Keytruda vagy a Bristol Myers Squibb Opdivo készítménye, ami a gyógyszerek immunrendszerre gyakorolt pozitív hatására utalhat.
A kutatók szerint a krónikus gyulladás csökkentése, az inzulin-jelátviteli útvonal szabályozása és a tumorbiológiára gyakorolt közvetlen hatás egyaránt szerepet játszhat a megfigyelt védőhatásban. Lényeges szempont, hogy az eredmények nem köthetők kizárólag a testsúlycsökkenéshez. Egy hétéves, közel 120 ezer résztvevőt vizsgáló kutatásban a GLP-1-et alkalmazók testsúlya alig csökkent, a prosztatarák előfordulási aránya mégis alacsonyabb volt a körükben.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szinte az összes bemutatott adat megfigyeléses vizsgálatokból származik, amelyek önmagukban nem alkalmasak az ok-okozati összefüggések bizonyítására. A GLP-1-et szedő betegek ugyanis más szempontokból is különbözhetnek társaiktól, például az általános egészségi állapotukban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésükben vagy a párhuzamosan alkalmazott kezelésekben, ami torzíthatja az eredményeket. Az ASCO szakértői szerint prospektív, randomizált klinikai vizsgálatok szükségesek a rákellenes hatás egyértelmű igazolásához, és ezek tervezése már meg is kezdődött.
