ujkelet.live

Az amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás [MOU] digitális ellenjegyzését követően a héber médiában egymást érik a tűzszünet 60 napos meghosszabbítását, és a kettős blokád alatt álló Hormuzi-szoros megnyitását biztosító, ugyanakkor a teheráni rezsim nukleáris programjának felszámolására garanciát nem nyújtó megállapodás gyenge pontjainak elemzései.

Megjegyzendő, hogy a megállapodás pontos szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a felek által megerősített, de a teljes fegyvernyugvás Libanonra is vonatkozó passzusát Izrael ugyan nem ismeri el, az elmúlt 24 óra azonban az északi fronton abszolút csendben telt el.

Netanjahu tavaly júniusban indított háborút Irán ellen. A Felkelő Oroszlán hadművelet 12 napos gyors támadásait követően az idén február végén immár teljes amerikai szerepvállalással közösen  újraindított komplex háború a nukleáris program teljes felszámolása mellett, Netanjahu tervei szerint Ali Hámenei ajatollah kiiktatásával a gyilkos rezsim halálát is eredményezte volna.

Az egészen más irányú végkifejlet csalódást okozott az izraeliek körében, annál is inkább, mivel mint az USA legfőbb szövetségese a jeruzsálemi vezetés nem volt része a katari, pakisztáni illetve török közvetítéssel, a közel 3 hónapja bejelentett tűzszünet hátterében zajló tárgyalásoknak, miközben Netanjahu részére betekintést korlátozott vagy egyáltalán semmilyen formában a felek nem nyújtottak.

A megállapodás végül meglehetősen feszült hétvége, és a felek közötti megegyezést megelőző még inkább viharos hétfőre virradó napot követően jött létre, annak következményeként, hogy Bejrút Dahije negyedének izraeli támadása után Irán alkupozíciója, míg Trump megállapodás iránti elhatározása jelentősen erősödött. Izraelben a bejrúti támadást követően a beígért iráni válaszcsapásra számítottak, ami okot adott volna a háborút újraélesztő, hosszas megtorló válaszra, és legfőképpen megakadályozta volna a megállapodás létrejöttét, azonban Trump erőteljes fellépése ezúttal egészen mást eredményezett, mint amire Jeruzsálemben számítottak.

Ráadásul Trump, miniszterelnök elleni nyilvános megszégyenítő kijelentései nyomán beigazolódtak az iráni konfliktussal kapcsolatban a két vezető között hetek óta érlelődő stratégiai, és személyes politikai érdekek érvényesítése körül kialakult nézetkülönbségek.

Végezetül – az USA és Irán közötti megállapodást tegnap Trump elnök, JD Vance alelnök, és Mohammad Bager Ghalibaf iráni parlamenti elnök digitálisan ellenjegyezte, elindítva egy harcmentes tárgyalási folyamatot az iráni nukleáris program eddig sem tárgyalás, sem aggressziv bombázás útján nem megoldott kényes kérdéseire.

Az elektronikus ellenjegyzést követően a megállapodásban szereplő feltételek – mint például a libanoni fegyvernyugvás elvileg azonnal életbe léptek, a Hormuzi kettős blokád feloldása azonban a pénteki, genfi hivatalos aláírási ceremónia után kezdődik meg. A svájci ellenjegyzéssel egyidejűleg Vance, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak, továbbá Ghalibaf és Abbász Aragchi iráni külügyminiszter várhatóan még aznap találkoznak pakisztáni és katari közvetítőkkel, hogy megvitassák a következő fázist.

A héber médiában megjelent keserű megjegyzésekre, illetve a nemzetközi sajtó kételyeire válaszul Trump saját platformján közzétett legújabb bejegyzésében hangsúlyozza, miszerint – „Irán beleegyezett, hogy soha nem lesz atomfegyvere!” – állítja az elnök, továbbá a Demokratákat hibáztatja azon álhír terjesztése miatt, miszerint az USA 300 millió dollárt fizet előre Iránnak.

A sajtóban megjelent nyilatkozatok, vagy az iráni média Trump szerinti elferdítései elleni egyszerű tisztázást jelentené az Egyetértési Megállapodás szövegének közzététele, amit az elnök azonban a pénteki aláírás utánra ígért.

Az NBC News-nak nyilatkozó Vance azonban már azt állította, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a teljes szöveget, de addig – „van még néhány technikai részlet, amit ki kell dolgozni – ez nem magára a szándéknyilatkozat szövegére vonatkozik, hanem a végrehajtásra.”

Eközben, Izraelben

Saját kormánya, és természetesen az ellenzék által megfogalmazott kritikák kereszttüzében Binjámin Netanjahu miniszterelnök, három hónap után először tegnap este először tartott újságírók jelenlétében sajtótájékoztatót a jeruzsálemi Miniszterelnöki Hivatalban.

A közeli választásokon újraindulni készülő miniszterelnök, bár közvetlenül kerülte Trump bírálatát, nyilatkozatában úgy tett, mintha nem érezné számára kötelező érvényűnek az amerikai-iráni megállapodás feltételeit, mondván  – „a harc nem ért véget,” – majd hangsúlyozta nem áll szándékában kivonni erőit Libanonból, ami az irániak egyik fő követelése volt az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.

A miniszterelnök közölte, hogy az izraeli csapatok „addig maradnak” a dél-libanoni pufferzónában, ameddig szükséges, ugyan kerülte a megállapodás bírálatát, de hangsúlyozta, hogy Izrael nem részese annak, és fenntartja a jogot a szükséges lépésekre az iráni atomfenyegetés ellen.

Elutasítva a kritikákat, Netanjahu szerint elérte az iráni háború fő célját, ami „megmentettük Izraelt a megsemmisüléstől,” – ugyanakkor egy újságíró kérdésre elismerte, nincs fogalma arról, mit tartalmaz az amerikai-iráni megállapodás.

„Megállapodással, vagy megállapodás nélkül, Iránnak nem lesznek atomfegyverei – sem ma, sem holnap. Amíg én vagyok Izrael miniszterelnöke, ez nem fog megtörténni,” – közölte Netanjahu, hangsúlyozva, hogy ez „életének célja.”

Továbbá, a miniszterelnök Irán nukleáris fenyegetését „azonnali veszélynek” nevezte, amelyet „amerikai barátainkkal együtt” sikeresen elhárított.

„Izrael történelmének legnagyobb támadó hadműveletét indítottuk el. Célba vettük a nukleáris tudósokat; likvidáltuk a terrorszervezet vezetőit; szétzúztuk a nukleáris létesítményeket; megsemmisítettük a rakétákat és a rakétagyártó üzemek túlnyomó többségét. Számos katonai, és ipari infrastruktúrát támadtunk. Elpusztítottuk haditengerészetüket, légierejüket. Likvidáltuk azokat a báziskommandosokat, akik mészárolták az iráni népet. Hatalmas károkat okoztunk Irán gazdaságában – egyes becslések szerint százmilliárdos nagyságrendben, még annál is többen,” – sorolta fel tételesen az eredményeket szinte szó szerint, Trump korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan.

Annak ellenére, hogy Netanjahu korábban a háború céljának teljesítését a teheráni rezsim megbuktatására alapozta, tegnap kitért az ezirányú újságírói kérdések elől, mondván – „egyáltalán nem ment rosszul. Én és a kabinet másként határoztuk meg a célokat, mint amit ön mondott,” – válaszolt a riporternek, majd hozzátette, hogy az egzisztenciális – nukleáris és ballisztikus rakéta jelentette veszélyt eltávolították, és létrehozták a feltételeket, hogy az iráni nép – ha akarja – eltávolíthassa a rezsimet.

„Irán nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Minden lehetséges infrastruktúrát megsemmisítettünk. A károk óriásiak. Repedések is vannak a rezsimben,” – közölte, majd elismerte – „nem tudom megmondani, mikor fog összeomlani ez a rezsim.”

Végezetül, Netanjahu visszautasította azon állítást is, hogy Izrael elvesztette stratégiai döntéshozatali függetlenségét, majd Trumphoz fűződő legendás kapcsolatát illetően, pedig kijelentette – „sokszor egyetértünk, néha nem. Ez a legjobb családokban is előfordul.”

Mindeközben Washingtonban

John Ratcliffe, a CIA igazgatója közölte Trump elnökkel, és más magas rangú tisztviselőkkel, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek által gyűjtött bizonyítékok komoly kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy Irán hajlandó lesz megtenni azon nukleáris engedményeket, amelyeket az USA egy végső megállapodásban elvár, – jelenti az Axios három, a megbeszéléseket ismerő forrásra hivatkozva.

Az Axios riportja szerint Trump környezetében nem Ratcliffe az egyetlen szkeptikus az iráni szándékot illetően, a belső egyeztetéseken Marco Rubio külügyminiszter, és Pete Hegseth védelmi miniszter egyaránt aggodalmának adott hangot a szándéknyilatkozatt nyitva maradt kérdéseivel kapcsolatban, míg Vance alelnök, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner elnöki megbízottak a megállapodás mellett érveltek.

A megállapodás bejelentése előtt Trump, és tanácsadói között egy sor magas szintű találkozóra került sor, melyek kapcsán több amerikai hírszerző ügynökség által bemutatott információ kerültek napirendre. A bemutatott jelentések szerint az iráni tisztviselők egymás között teljesen másként, azaz a közvetítőknek, és az USA-nak tett ígéretekkel ellentétesen értékelik a megállapodást.

Ratcliffe és Rubio ezen információk alapján úgy véli, az irániak valószínűleg nem fogják teljesíteni az USA által elvárt nukleáris követeléseket.

Ugyanakkor, az Axios cikkére reagálva a Fehér Ház egyik tisztségviselője hangsúlyozta – „Trump elnök minden véleményt meghallgat egy-egy adott kérdésben – de mindenki tisztában van vele, hogy a végső döntést maga hozza meg. Ez a szándéknyilatkozat megfelel a kormányzat által régóta hangoztatott összes vörös vonalnak azáltal, hogy biztosítja: Irán soha nem birtokolhat atomfegyvert, nem tarthatja meg a magasan dúsított uránt, és nem ejtheti túszul a világ energiaellátását,” – közölte a forrás, hozzátéve, hogy Trump csak egy „jó” végső megállapodásba fog beleegyezni.

Az alkut ellenző héja republikánusok szerint valószínűtlen, hogy Irán az amerikai feltételek szerint írna alá egy nukleáris megállapodást, és addig is nagyobb hasznot húz a szándéknyilatkozatból, mint az Egyesült Államok.

„Némileg aggaszt, hogy Irán látásmódja a megállapodásról eltérni látszik attól, amit az amerikai tárgyalócsoport állít,” – nyilatkozta Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor az Axiosnak, miközben a dokumentum azonnali nyilvánosságra hozatalát követelte

Ugyanakkor, két magas rangú amerikai tisztviselő a hétfői sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy az Irán számára nyújtott előnyök mind attól függnek, hogy tesz-e érdemi lépéseket, hangsúlyozva – „az USA két-három héten belül tudni fogja, hogy Irán komolyan gondolja-e a nukleáris engedményeket. Ha nem, a folyamat leállhat anélkül, hogy Irán sokat nyerne.„

Összességében –  az Axios nyolc pontban részletezi a közvéleményt, és a médiát foglalkoztató kérdéseket a megállapodás kapcsán. Többek között részletezi a hatálybalépés, a Hormuzi-szoros, és egyetértés körüli homályos találgatásokat.

Ez utóbbi esetében, az USA és Irán ellentmondásosan számolnak be arról, hogy mit követel a megállapodás, és mit kapnak cserébe az egyes felek, ami részben azért van, mert a tárgyalások nagyrészt közvetve, közvetítőkön keresztül zajlottak, és a szándéknyilatkozat valójában inkább egy széles körű politikai megegyezés, mintsem egy részletes szerződés, ami lehetőséget ad a további tárgyalásokra az egyes részletek kidolgozására vonatkozóan.

The post Netanjahu szerint teljesült a háború célja; az iráni megállapodás tartalmát nem ismeri first appeared on Új Kelet Live.