ujkeletlive

Iráni tisztviselők és Donald Trump elnök részéről korábban digitálisan ellenjegyzett, illetve a felek magasrangú képviselői részvételével várhatóan pénteken Genfben hivatalosan aláírásra kerülő amerikai-iráni megállapodás részleteit állítólag a kiszivárogtatás aggodalmai miatt nem fedték fel Binjámin Netanjahu miniszterelnök kérésére.

Mindazonáltal az egyezmény titkos tartalmára egyelőre szigorú hírzárlat vonatkozik, ami kapásból Trumphoz közeli héja republikánusok gyanakvó kritikáját eredményezte. A politikai vádaskodásokon túl a média számára belső források elejtett megjegyzésein kívül legfeljebb a találgatás marad, főleg azon homályos részeket illetően, hogy számszerűsítve mennyire érte meg a teheráni rezsimnek elállni a hétfői izraeli válaszcsapás indításától.

A háború lezárásának végső feltétele, azaz a hosszútávú iráni nukleáris megállapodás létrejötte egyelőre még bizonytalan, így az amerikai magasrangú tisztviselők nyilatkozatai szerinti teljesítményhez kötődő szankciók feloldása hasonlóan feltételes, ugyanakkor a megállapodás várhatóan lehetővé teszi Irán számára, hogy szabadon értékesítse olajkészleteit a meghosszabbított tűzszünet 60 napos tárgyalási időszaka alatt.

Az iráni média állításaival ellentétben, az amerikai fél hangsúlyozza, miszerint kizárólag a végleges nukleáris megállapodás létrejötte után vállal az Egyesült Államok kötelezettséget, hogy az egyeztetett ütemterv szerint feloldja az Irán elleni összes szankciót, lehetővé téve a befagyasztott forrásokhoz a hozzáférést.

Összegezve – a Fehér Ház szerint minden megállapodásnak tartalmaznia kell a magasan dúsított uránium elszállítását, a jövőbeni dúsításra vonatkozó moratóriumot, és az ezzel járó ellenőrzési rendszert. Washingtonban arra számítanak, hogy két-három héten belül kiderül Irán hajlandósága, ellenkező esetben a pénzügyi előnyök korlátozottak lesznek, – jelenti az Axios.

A nagy vihart kavart, ominózus 300 milliárd dolláros újjáépítési alap mögött állítólag a szándéknyilatkozat azon megfogalmazása áll, miszerint minden véglegesített megállapodás tartalmazni fog egy „végleges és kölcsönösen elfogadott tervet” egy olyan alapra vonatkozóan, amely támogatja Irán „rekonstrukcióját és gazdasági fejlődését,” – idéz az Axios a megállapodás szövegét ismerő forrást. Hozzátéve azt is, hogy a „jóléti alap” ötlete Katartól származik, olymódon, hogy a kezdeményezés az Öböl-menti államok, illetve Kelet-ázsiai országok magánszektorbeli beruházásait irányozza elő.

Ezzel kapcsolatban, JD Vance alelnök a Fox Newsnak pontosította, miszerint a pénz nem az amerikai adófizetőktől származna, és csak akkor lépne életbe, ha Irán véglegesen leállítja nukleáris programját, feladja a dúsított uránt, és engedélyezi a nukleáris ellenőrzéseket.

Ami viszont az adófizetők pénzébe kerül, az iráni háború teljes költsége. Az anyagi terheken kívül, 13 amerikai katona vesztette életét, és többszázan sebesültek meg. 

A iráni fegyverszünet kezdetén Pete Hegseth hadiminiszter a Szenátus Fegyveres Erők Bizottsága előtt vázolta a Pentagon 1,5 billió dolláros költségvetési kérelmét, emellett az április 30-i meghallgatáson elhangzott Hegseth becslése szerint „hónapokig, és évekig” tarthat a készletek feltöltése.

Az amerikai hadsereg lőszerkészlet, különösképpen az elfogórakéták terén jelentős hiánnyal küzd, bár Hegseth két nappal ezelőtt a CBS News-nak nyilatkozva „kitalációnak” nevezte az ezirányú híreket.

Konkrétumokat a Pentagon azonban nem hozott nyilvánosságra, azaz nincs pontos adat arról, hogy eddig hány lőszert használtak fel az iráni hadművelet során, de egy korábbi (áprilisi) Lockheed Martin jelentés szerint három-négy évbe telik a Patriot rakéták éves gyártásának 650-ről 2000-re növelése a jelenlegi szintről.

A hadsereg, és a Védelmi Minisztérium mindezidáig cáfolta a lőszerproblémákra irányuló jelentéseket, Trump elnök azonban múlt héten aktiválta az úgynevezett védelmi termelési törvényt (Defense Production Act), annak érdekében, hogy kezelje a készlethiány miatti aggodalmakat.

A Szövetségi Közlönyben kedden közzétett dokumentumból kiderül, hogy az elnök végrehajtói jogkörét használja több fegyver legyártására kényszerítve a védelmi vállalatokat. Emellett, kiegészítő védelmi költségvetést terjesztettek elő az iráni háború során kimerült készletek feltöltésére.

„Ezennel megállapítom, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek közvetlen fenyegetést jelenthetnek a nemzetvédelemre vagy annak felkészültségi programjaira,” – közölte Trump az egyúttal különleges jogkörrel felruházott hadiminiszternek címzett, június 11-i feljegyzésében, hozzátéve – a termelési korlátok és az ellátási lánccal kapcsolatos aggodalmak „korlátozhatják az Egyesült Államok képességét a nemzetvédelemhez szükséges lőszerek, rakéták és felszerelések gyártására, fenntartására és elérhetőségének bővítésére.”

A védelmi termelési törvény egy 1950-es évekből származó jogszabály, amely széles körű felhatalmazást ad az elnöknek az anyagok és nyersanyagok kínálatának bővítésére, és felgyorsítására, beleértve azt is, hogy kötelezheti a magánvállalatokat a szövetségi kormány megrendeléseinek előnyben részesítésére. A törvény azt is lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy olymódon működjenek együtt, ami egyébként kartellezésnek, vagy versenyellenesnek minősülne.

Hírek, röviden

Az ultraortodoxok haragja ismét megbénította a törvénykezést

Az ultraortodox frakciók újabb bojkottja miatt tovább folytatódik a koalíciós válság, azt követően, hogy az askenázi Jahadut HaTora képviselői arra számítottak, hogy az úgynevezett bölcsődei törvényt már tegnap szavazásra írják ki, de a javaslat egyáltalán nem került napirendre.

A Jahadut Hatora mindkét ága – a litván Degel HaTora, és a haszid Agudat Jiszráél válaszul bejelentették, hogy nem támogatják a koalíció törvényeit.

  • a törvényjavaslat célja a katonai szolgálat alól kibújók bölcsődei támogatására vonatkozó befagyasztás felfüggesztése aszerint, hogy a támogatást kizárólag az anya foglalkoztatási státusza alapján határoznák meg, függetlenül az apától.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök felől érkező információk szerint a koalíció állítólag nem tud többséget szerezni az említett jogszabályhoz, miután az ultraortodox frakció kijelentette – „a miniszterelnök, és a Likud kötelezettséget vállalt a bölcsődei törvény elfogadására. Ehhez határozottan ragaszkodunk, és semmilyen halasztást vagy visszalépést nem fogadunk el.” Az

Az Agudat Jiszráél közleménye szerint – „a teljes frakció egységesen áll ki a Degel HaTora mellett azon határozott követelésben, hogy a miniszterelnök teljesítse ígéretét, és vigye át a bölcsődei törvényt. Az ellenkezője azt jelenti, hogy a miniszterelnök beismeri: végleg a Kneszet feloszlatásában, és az előrehozott választásokban érdekelt.”

A Degel HaTora elnöke, Mose Gafni szintén egyértelművé tette – „ha ehhez a törvényhez nincs többség, semmi máshoz sincs többség. Ha nem bocsátják szavazásra, be is lehet zárni a plénumot. Nem fogunk a koalícióval szavazni.”

Tovább szítva a feszültséget, Meir Porus (Jahadut HaTora) egy tegnap esti rendezvényen Gali Baharav-Miara főügyészt vádolta, mondván „ha a főügyész nem fejezi be a Tóratanulók üldözését, nem lesz más választás, mint Ehud Barak szavait használni, és botokkal meg kövekkel elkergetni őt,” – idézte a volt miniszterelnök korábbi, a miniszterelnökre utaló megjegyzését, majd azt is hozzátette – „az arabok a testünket akarják megölni, a kaplanista (kormányellenes) tüntetők pedig a lelkünket.”

Ugyanakkor megjegyzendő, a Miniszterelnöki Hivatal közölte, hogy a szefárd Sász párt elnöke, Árje Deri kezdeményezte törvényhez viszont sikerült megszerezni a többséget. Deri nem kevésbé vitatott javaslata egy olyan átmeneti rendelkezés, amely leállítaná a háredi dezertálók letartóztatását, egyenlő jogokat biztosítva a szolgálatot megtagadók számára a fronton életüket kockáztató katonákéval. Az érintett háredi frakciók szerint a sorkatonai mentességre irányuló törvény hiányában „ez a legszükségesebb dolog a Tóra világa számára, hogy megállítsuk a letartóztatási őrületet.”

The post Irán – a titkos paktum, és Trump elismeri a háborús készlethiányt first appeared on Új Kelet Live.