Rövid összefoglaló:

  • Elesett egy izraeli harcos Dél-libanonban.
  • A Svájcban készülő amerikai-iráni megállapodás biztonsági rései és Trump kivonulási nyomása aggasztják Jeruzsálemet.
  • Teherán szerint nem lesz regionális stabilitás a gázai háború lezárása nélkül.
  • Az Izraeli Védelmi Erők súlyos létszámhiánnyal és a sorkatonai szolgálat meghosszabbításának politikai válságával küzd.

Avi/ujkelet.live

Elesett egy harcos Dél-Libanonban

Mi történt? A Hezbollah terrorszervezet pokolgépes támadást hajtott végre Dél-Libanonban, amelyben életét vesztette a 29 éves Alexander Filin tartalékos főtörzsőrmester Haifáról, a 36. hadosztály parancsnokságának katonája.

A robbanásban hét másik katona is megsérült, köztük magas rangú tisztek.

A részletek:

  • A támadás a Litani-folyó mentén történt tegnap délután 5 óra körül, miközben a hadosztály parancsnokhelyettese csapatával és más katonákkal járőrözött.
  • A sérültek: Közepesen súlyos sérüléseket szenvedett a hadosztály ezredesi rangú parancsnokhelyettese, az 556. szállítási ezred egyik alezredesi rangú tartalékos zászlóaljparancsnoka, valamint egy másik tartalékos katona. További négy katona, köztük egy katonanő könnyebben megsérült.
  • Az Izraeli Védelmi Erők válasza: Az izraeli hadsereg tüzérségi tűzzel ágyúzta a Hezbollah infrastruktúráját a térségben.

Halasztódó tárgyalások és libanoni tűzszüneti fókusz

A legfrissebb: A Hezbollah-ellenes libanoni Nidaa al-Watan lap forrásai szerint a tárgyalások következő fordulóját június 22. helyett június 23-án rendezik meg.

Miért fontos? A megbeszélések középpontjában kifejezetten a tűzszüneti pont fog állni. Libanoni források szerint ugyanis a terepen zajló események arra utalnak, hogy Izrael bár csökkentette katonai műveleteinek intenzitását Dél-Libanonban, de nem állította le azokat teljesen.

Iráni megállapodás: Lyukak és amerikai engedmények

A színfalak mögött: Az izraeli katonai rádió elemzése szerint az aláírt diplomáciai egyezmény komoly biztonsági kockázatokat rejt Izrael számára.

A kritikus pontok:

  • Izraelnek a jelenlegi szövegezés mellett rendkívül nehéz lesz a libanoni biztonsági övezetben maradnia, ami komoly teszt elé állítja az izraeli politikai vezetést.
  • A megállapodás tele van olyan „lyukakkal”, amelyek lehetőséget adnak Teheránnak az időhúzásra, a csalásra és a terrorista tevékenységek – a nukleáris programtól a rakétafejlesztésen át a finanszírozásig – felpörgetésére.
  • Az USA engedménye: Washington a jelek szerint hajlandó kompromisszumot kötni a dúsított uránium átadásának kérdésében, és beéri azzal, ha annak felhígítása iráni földön történik meg.

Trump nyomása és az izraeli kivonulás réme

A helyzet: A 13-as csatorna szerint Jeruzsálemben komoly aggodalom övezi Donald Trump amerikai elnök esetleges utasítását az izraeli erők azonnali kivonására Libanonból. Emiatt Izrael egy olyan csapatcsökkentési terven dolgozik, amely lehetővé tenné az Izraeli Védelmi Erők számára a stratégiai pontok megtartását.

Trump kritikája: A G7-csúcstalálkozón Trump kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, de önmérsékletre szólított fel, és bírálta az Izraeli Védelmi Erők libanoni taktikáját.

„Netanjahu néha túlságosan izgatottá válik. Libanonnal kapcsolatban vitánk van, megmondtam neki, hogy nem kell minden alkalommal ledönteni egy egész épületet” – jegyezte meg Trump.

Iráni reakció: Eszmail Baghei iráni külügyi szóvivő a Hezbollahhoz közeli Al-Akhbar lapnak leszögezte: az egyezmény garantálja Libanon szuverenitását, ami az izraeli erők teljes kivonását jelenti. Ha ez nem történik meg, a tárgyalások összeomlanak.

  • Baghei megerősítette: a Svájcban kötendő washingtoni-teheráni megállapodást akár a két ország vezetői is aláírhatják.

A gázai front hatása az amerikai-iráni alkura

A belső nézőpont: Egy tárgyalásokhoz közeli iráni forrás a Hamász terrorszervezethez köthető Sehab hírügynökségnek kijelentette, hogy a végleges megállapodásról még korai beszélni, a valódi teszt a végrehajtás lesz.

A lényeg:

  • Gáza szellemiségében jelen van az egyezségben; Teherán szerint nem lesz stabilitás a régióban, amíg a gázai háború folytatódik.
  • A hadszínterek nem választhatók el egymástól: a gázai vagy libanoni eszkaláció bármikor alááshatja a politikai megállapodások alapjait.

Újraindulhat az izraeli-szíriai párbeszéd

A fordulat: A Kan közszolgálati műsorszylgálatató értesülései szerint amerikai nyomásra – hónapokig tartó szünet és az Iránnal vívott háború óta először – várhatóan újraindul a kommunikáció Izrael és Szíria között.

A cél: A közvetlen tárgyalások a jeruzsálemi-bejrúti csatornával párhuzamosan futnak majd.

  • Trump célja az, hogy Ahmad as-Saraa rezsimjét rábírja a Hezbollah gyengítésére Libanonban, annak ellenére, hogy sem a szír, sem az izraeli, sem a libanoni fél nem mutatta jelét az amerikai kezdeményezés támogatásának.

Kritikus emberhiány az izraeli hadseregben

A belső válság: Ejal Zamir vezérkari főnök hetek óta kongatja a vészharangot a súlyos létszámhiány miatt. Mivel Izrael épp a választások felé sodródik, a sorkatonai szolgálat meghosszabbításának jogi ablaka bezárulni látszik, jelentett a 12-es csatorna.

A számok tükrében:

  • 36 hónap: Zamir javaslata szerint ennyire kellene emelni a szolgálati időt a következő hetekben.
  • A kockázat: Ha a törvény nem megy át, a szolgálati idő 30 hónapra csökken. Ez 2027 januárjától mintegy 12 000 harcoló és harc támogató katona hiányát jelenti (ami zászlóaljanként egy hiányzó századnak felel meg).
  • A gazdasági hatás: A sorkatonai idő emelése 15%-kal csökkentené a tartalékosok behívását, ami napi 8000 tartalékos szolgálati nap megtakarítását jelentené a gazdaság számára.

A hadsereg rendkívüli lépései: A tisztek szerint a kormány meggyőzése eddig sikertelen volt. Végső megoldásként a hadsereg javasolhatja a civil/előkészítő szolgálati év lerövidítését, valamint a jesiva-tanulók jelenlegi 16 hónapos, kiváltságos katonai szolgálati idejének meghosszabbítását a műveleti követelmények teljesítése érdekében.

The post Gyász, lyukak az egyezményben és a frontok egysége first appeared on Új Kelet Live.