Avi/ujkelet.live
Trump nyilatkozata
A lényeg: Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjújában ismételten kijelentette, hogy készen áll célba venni a Csákány-hegy nevű iráni létesítményt, valamint hidakat és más polgári infrastruktúrákat, ha nem születik megállapodás Teheránnal. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tárgyalások jól haladnak.
- A háttér: A Wall Street Journal izraeli és amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az izraeli hírszerzés értékelése szerint Irán több ezer urándúsító centrifugát helyezett át a Csákány-hegy mélyén húzódó alagútrendszerbe.
Az elnöki reakció:
- Trump nyilatkozatában nyíltan visszautasította, hogy az izraeli miniszterelnökre szorulna az információkért: „Nincs szükségem Bibire ahhoz, hogy ezt elmondja nekem. Bibi azért mondja ezt, mert azt akarja, hogy továbbra is részt vegyek az ügyben… Pontosan tudjuk, mi történik.”
- Az elnök sérelmezte, hogy Binjámin Netanjahu a nyilvánosság előtt tette meg a bejelentést ahelyett, hogy közvetlenül vele közölte volna, majd hozzátette: a Csákány-hegy helyzete „nem jelent nagy problémát”.
Trump és Netanjahu zárt ajtós találkozójára izraeli idő szerint este 6-kor került sor a Fehér Házban. A valamivel rövidebb mint másfél órát tartó találkozózó volt a nyolcadik, mióta Trump ismét hivatalba lépett.
Trump mellett jelen volt J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke, Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe, a CIA vezetője és Steve Witkoff különmegbízott – közölte egy Fehér Ház-tisztviselő. Izraeli oldalon Jechiel Leiter nagykövet, Ido Nordan kabinetfőnök, Smuel Ben Ezra nemzetbiztonsági tanácsadó, Guy Markizano katonai titkár, Ophir Falk külpolitikai tanácsadó és Caroline Glick nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsadó.
Likvidálás Gázában
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők egy precíziós légi csapással likvidálta Muhammad Khalil Muhammad Aszlamot, a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet elit egységének szakaszparancsnokát a Gázai övezet déli részén, Khan Juneszben.
Miért fontos?
- Október 7-i szerep: Aszlam a 2023. október 7-i mészárlás során azt a terrorista sejtet irányította, amely izraeli civilek elrablásában vett részt.
- Fenyegetés a tűzszünet alatt: A katonai vezetés azzal indokolta a tűzszünet idején végrehajtott akciót, hogy a parancsnok a közelmúltban is aktívan szervezett támadásokat az izraeli csapatok és a polgári lakosság ellen, így azonnali fenyegetést jelentett.
Drasztikus létszámleépítés a libanoni határnál
A probléma: A katonai rádió reggeli beszámoló szerint az Izraeli Védelmi Erők közel 30%-kal csökkentette a libanoni határ biztonsági övezetében operatív feladatokat ellátó egyik tartalékos zászlóalj létszámkeretét.
Az abszurd szabályozás:
- A hadsereg döntése értelmében a szolgálat első napjaiban megjelent katonák száma határozza meg a zászlóalj új, végleges létszámát.
- Aki az első napokban külföldi utazás, munkahelyi kötelezettség vagy egyetemi vizsga miatt nem tudott jelen lenni, azt utólag már nem hívhatják be, még akkor sem, ha a katona szándéka szerint később csatlakozott volna az egységhez.
A parancsnok segélykiáltása:
- A zászlóaljparancsnok éles hangú, sürgős levelet küldött Tamir Jadai vezérkarifőnök-helyettesnek, az Északi Parancsnokág vezetőjének, Rafi Milo vezérőrnagynak parancsnoknak és az Állomány Igazgatóság vezetőjének, Dado Bar Kalifa vezérőrnagynak és Barak Hiram hadműveleti főnöknek.
- A tiszt kifejtette, hogy a döntés miatt alapvető funkciók maradtak betöltetlenül: a zászlóaljból hiányoznak a szakácsok, sofőrök, hadműveleti ügyeletesek és az egészségügyi személyzet is.
- A parancsnok szerint a lépés súlyosan veszélyezteti a küldetések végrehajtását, és morális válságot okoz a tartalékosok körében, akik a nyári szabadságukat és munkájukat félretéve készültek a szolgálatra.
A válasz elmaradt: A katonai szóvivő a megkeresést követő 24 órában sem adott hivatalos választ a kialakult helyzetre.
Elfogták a támadás gyanúsítottját
A hír: A rendőrség letartóztatott egy 16 éves telepes fiatalt, akit azzal gyanúsítanak, hogy a Júdea és Szamáriában található Khirbet a-Rakiz falu elleni razziában bántalmazott egy palesztin anyát és gyermekét, valamint egy kutyát.
A nyomozás részletei:
- A gyanúsított a május 27-i incidens óta, két hónapja szökésben volt. A rendőrség végül az Izrael déli részén található Szde Boker kibuc közelében lévő rejtekhelyén lokalizálta és tartóztatta le.
- A hatóságok szerint a fiatal látható azon a videófelvételen, ahol egy ütővel veri a falu egyik őrkutyáját, valamint egy másik klipen, ahol behatol egy helyi lakos otthonába, és a földre löki az édesanyát, miközben annak kisgyermeke kétségbeesetten kapaszkodik belé.
- A fiatalt kihallgatták, és az illetékes bíróság elé állítják a letartóztatás meghosszabbítása érdekében.
Látványos ellentmondás: a szóvivő csökkenést, a statisztika 60%-os ugrást mutat
A kijelentés: Effie Defrin dandártábornok, a hadsereg szóvivője Nadav Perry podcastjában határozottan kijelentette, hogy „jelentős és egyértelmű csökkenés” tapasztalható a nemzeti indíttatású bűncselekmények számában Júdea és Szamáriában.
A kemény tények: A katonai rádió szerint azonban a védelmi szervek hivatalos adatai ezzel szemben drasztikus növekedést mutatnak a féléves bontásokban:
- 2024 első félév: 316 incidens
- 2024 második félév: 355 incidens
- 2025 első félév: 440 incidens
- 2025 második félév: 405 incidens
- 2026 első félév: 660 incidens (amely közel 60%-os emelkedést jelent az előző félévhez képest)
Egyéb riasztó mutatók az elmúlt hat hónapból:
- A biztonsági erők elleni támadások száma 30-ról 45-re emelkedett.
- A megsérült palesztinok száma 82-ről 140-re ugrott.
- A palesztin halálos áldozatok száma is jelentősen magasabb a korábbi időszakokhoz képest, a márciustól júniusig terjedő havi adatok pedig stabilan magas szinten stagnálnak.
A hadsereg hivatalos magyarázata: A katinai szóvivői egység válaszul közölte, hogy Defrin az utóbbi hónapok lokális trendjeire utalt, ahol a biztonsági szervek közös fellépése miatt csökkenés mutatkozott. Ugyanakkor elismerték, hogy az éves adatok valóban növekedést mutatnak az elmúlt két évben, és leszögezték: a katonai vezetés a teljes transzparencia híve, és nem áll érdekében a valóság elferdítése.
A Legfelsőbb Bíróság az ultraortodoxok mentesítési törvényének eltörlése felé hajlít
Mi történt? Az izrael Legfelsőbb Bíróság kedden ideiglenes végzést adott ki az ultraortodox dezertőrök letartóztatási tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatban. A kilenctagú bírói tanács mindössze másfél órás meghallgatás után láthatóan a jogszabály megsemmisítése felé hajlik.
A tárgyalási nap főbb eseményei:
- A kormány távol maradása: A kabinet bojkottálta az ülést, így hivatalos képviselet nélkül maradt.
- Jogászok egységes fellépése: A Kneszet jogi tanácsadója a parlamenti eljárásrend súlyos megsértésére, míg a főügyész az alkotmányellenes, diszkriminatív jogalkalmazásra hivatkozva kérte a törvény megsemmisítését.
- Éles vallási vita a bíróságon: Natan Rosenblatt ügyvéd, az ultraortodox Emet L’Jaakov szervezet képviselője azzal érvelt, hogy a Tóra tiltja a katonai szolgálatot. David Mintz bíró – a testület legkonzervatívabb, maga is vallásos (ortodox) tagja – döbbenten utasította vissza az érvelést: „Nem hiszem el, amit hallok.” Mintz hangsúlyozta, hogy a katonai szolgálatot tiltó álláspont csak az ultraortodox közösség rabijaira igaz, míg számtalan más ortodox rabbi szerint a sorkatonaság vallási kötelesség.
A vallási vezetés reagálása: A szefárd ultraortodox Sasz párt Bölcsek Tanácsa kiadványban üzent a bíróságnak, leszögezve: „A Tóratanulók besorozása a Halacha szerint tilos; az Izraeli Védelmi Erők harctéri győzelmei a Tóratanulók érdemeinek köszönhetők.”
The post Trump és Netanjahu, látványos ellentmondás és vallási vita a bíróságon first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
