ujkeletlive
Donald Trump elnök utolsó órában lemondott Irán elleni „hatalmas” támadására válaszul a teheráni vezetés felől ellentmondásos hírek érkeztek, többnyire elutasítva az elnök részéről korábban a Truth Social platformján közzétett, vélt megállapodás létrejöttét a Hormuzi-szoros megnyitásáról, a háttérben azonban tagadhatatlanul és nagy erővel zajlanak a közvetítői tárgyalások.
Hétfő hajnalban, az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva Trump a tárgyalások újrafelvételét jelentette be, mondván – „tudták, milyen mértékű lett volna a támadás, mert látták, hogy készülődik. Tárgyalások formájában beszélünk velük. Ez holnap [hétfő] délután kezdődik, és meglátjuk hogyan alakul… Nagyon szeretném, ha sikerülne. Sok életet mentenénk meg, és sok, felesleges erő alkalmazását kerülhetnénk el,” – tette hozzá, ugyanakkor a tárgyalások menetét nem kötötte határidőhöz, és azt sem pontosította, hogy hol tartják a hétfői tárgyalásokat, és kik vesznek részt.
Ugyanakkor, az elnök megerősítette, hogy régióbeli arab szövetségesei, mint Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Katar, arra kérték, hogy a hétvégén adjon parancsot a tervezett katonai csapások végrehajtására, de arra a kérdésre, miszerint az iráni energetikai infrastruktúrát is célba vette volna, nem válaszolt.
„Már minden készen állt. Azért kértek erre, mert úgy gondolják, hogy létrejöhet egy megállapodás. Lesz megállapodás a Hormuzi-szorosról, és lesz megállapodás a nukleáris kérdésről is,” – közölte Trump, és az Air Force One fedélzetén azt is megjegyezte, hogy „a második világháború óta a legnagyobb támadás” szintű csapások a hónapok óta tartó háború tárgyalásos lezárásának esélyét végképp lenullázták volna.
Az olajárak a pénteki zárás előtt emelkedtek azt követően, hogy Irán közölte, hogy blokkolja a Hormuzi-szoroson való átkelést, majd a hétvégi kereskedési szünet közben érkezett a CBS jelentése, miszerint Trump zöld utat adott a hétvégi átfogó csapásokra, de még nem döntött. A támadások lefújása pedig a hétfői nyitás előtt megtörtént, így a közbeeső feszült időszak nem érintette a piacokat.
Trump visszalépése utáni várt TACO hatás azonban nem maradt el, de még messze az alagút vége, amennyiben az elnök tovább folytatja a globális gazdaság zigazag rángatását, a Hormuzi válság megoldását magában foglaló, stabil megállapodás nélkül.
Mindenesetre, a hétfői tőzsdei nyitást követően az ázsiai piacokon csökkentek az olajárak. Az irányadó Brent nyersolaj ára 4,5%-kal, 83,98 dollárra esett hordónként, míg az amerikai WTI nyersolajat 4,6%-kal olcsóbban, 80,74 dolláron jegyezték.
Az olajárak tartós emelkedése miatt az Egyesült Államokban is emelkedtek az üzemanyagárak. Az AAA adatai szerint vasárnap országos átlagban 4,09 dollárba került egy gallon benzin, ami ugyan két centtel alacsonyabb az egy héttel korábbinál, de még mindig mintegy 34%-kal magasabb, mint a háború február végi kitörése előtt.
Eközben, a Dow Jones határidős indexe körülbelül 0,5%-kal, az S&P 500 szintén 0,5%-kal, míg a Nasdaq határidős indexe 0,8%-kal emelkedett Trump bejelentése után.
A helyzet jelenleg
Teherán egyelőre nem erősítette meg Hormuzi vitára vonatkozó megállapodást, illetve a hétfői tárgyalásokat. Abbász Aragchi iráni külügyminiszter tegnap ugyan azt állította, hogy az Ománnal folytatott tárgyalások a Hormuzi-szorossal kapcsolatos megállapodásról „jó úton haladnak a véglegesítés felé,” az iráni külügyminisztérium egyik szóvivője vasárnap kijelentette, hogy az Ománnal létrejött „megállapodás” egy új hajózási útvonalról nem jelenti a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását.
Egyelőre azonban tart a viszonylagos tűzszünet, sem az iráni, sem az amerikai fél részéről nem jelentettek újabb támadásokat.
Tanulság – Trump visszakozása várható volt, az általa említett, második világháború óta nem tapasztalt erősségű támadásra felszólító parancsot nyilvánvalóan nem is állt szándékában megadni.
Ugyanakkor, a választások előtt álló Binjámin Netanjahu miniszterelnök múlt keddi Fehér Ház-i találkozójának célja, egyrészt az elnök meggyőzése a háború újraindítására izraeli közreműködéssel, másrészt választói előtt megerősíteni kívánta évtizedek óta töretlen politikai, és személyes befolyását Washingtonban, és leginkább Trump irányában.
Azonban, Netanjahu egyik célját sem tudta érvényesíteni, mint utólag kiderült az amerikai szövetséges Öböl-menti államok, különösen a szaúdi trónörökös érvei győzték meg az elnököt.
Netanjahu, és Jiszráél Katz védelmi miniszter, illetve más magas rangú izraeli vezetők a 12-es csatorna jelentése szerint állítólag úgy vélték, hogy Trump Truth Social közleményének célja az iráni vezetés „megvezetése” a csapások előtt, valójában azonban az elnök Izrael tájékoztatása nélkül döntött.
Pénteken és szombaton a háttérben intenzív közvetítői erőfeszítések zajlottak. Katar egyeztetett Iránnal, az Egyesült Államokkal, és Ománnal annak érdekében, hogy elkerüljék a támadást, és megnyissák a Hormuzi-szorost. Katari tisztviselők szombaton arról tájékoztatták Trumpot, hogy még egy napra van szükség, amibe az amerikai elnök beleegyezett, majd nem sokkal az akció lefújása előtt, dohai tárgyalók arról értesítették Trumpot, hogy Irán elfogadta a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozó javaslatot.
Jelenleg, egy új megállapodás kidolgozása zajlik azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok és Irán visszatérjen a múlt hónapban aláírt Egyetértési Megállapodáshoz, biztosítva a Hormuzi-szoros megnyitását a hajóforgalom előtt 60 napra, díjmentesen, és egyúttal megújítaná a felek közötti tűzszünetet, – jelentette a 12-es csatorna, megjegyezve, hogy egyidejűleg az iráni állami média arról számolt be, miszerint Irán és Omán tárgyalásai egy közös mechanizmusról, amely a szoros működését szabályozná, a végső szakaszba értek.
Mindezen körülményektől függetlenül, Izrael szerint Trump bármelyik pillanatban ismét meggondolhatja magát, ezért az izraeli erők továbbra is a legmagasabb készültségi szinten maradtak, – állítja a csatorna forrása.
Földrengés Egyiptomban
Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Intézet (EMSC) szerint a hétfő hajnalban észlelt földrengés epicentruma Egyiptomban volt, ugyanakkor a rengések érezhetőek voltak a Holt-tenger térségében.
A hajnali 03:00 óra körül 10 km mélységben bekövetkezett rengések riasztásai az izraeli telefonokon is megjelentek, a Ynet beszámolói szerint a földmozgást a központi régióban Be’er Ja’akovban, Rehovotban, Ganei Tikván is érzékelték.
Választások, politika
Haszkel vallomása
A múlt hónapban botrányos és kaotikus szavazással a Kneszet megválasztotta ugyan Binjámin Netanjahu miniszterelnök magánügyvédje, Michael Rabello személyében az új állami számvevőt, aki az Izraeli Védelmi Erők és a kormány október 7-i mészárlás körüli kudarcait vizsgálná A voksolás azért fulladt botrányba, mert a Likud képviselői a titkossági szabályokat megsértve mobiltelefonnal fotózták le a szavazólapjaikat; az ellenzék a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a választás érvénytelenítését kérve, ami végül meg is történt.
Gideon Sza’ar frakciójából a sorozási kibújás törvénye miatt kilépő Saren Haszkelt [Izrael, először] a rendőrség Lahav 433 nyomozó egysége vallomástételre idézte be, azt követően, hogy Gali Baharav-Miara főügyész, és az államügyész, Amit Iszman utasította a rendőrséget annak kivizsgálására, miszerint a Likud, illetve Haszkel nyújtott be hamis nyilatkozatot a Kneszetben a szavazás során készült felvételről.
A képviselőnő a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott nyilatkozatában azt írta, hogy a miniszterelnök előtt kellett bemutatnia a számvevőszéki elnöki választáson leadott szavazatáról készült felvételt – amelyet végül a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenített, és új szavazást rendelt el.
„A Likud jelöltjét olyannak mutatták be, akit [Sza’ar] „Tikva Hadasa” frakciója tagjainak támogatásukra kellett buzdítaniuk, fenntartás nélkül és anélkül, hogy önálló álláspontot képviselhettek volna. A megismételt szavazási körben a frakció tagjainak videofelvételt kellett készíteniük magukról a szavazásról, és ezt a felvételt a miniszterelnöknek, a Likud frakció tagjának kellett bemutatniuk, bizonyítékként arról, hogyan szavaztak,” – közölte Haszkel, és megerősítette büntetőjogi felelőssége tudatában tesz vallomást, kijelentve – „a számvevőszéki elnökválasztás idején a „Tikva Hadasa” frakciónak nem volt önálló álláspontja ebben a kérdésben, és a frakcióban nem tartottak vitát önálló álláspont kialakítása vagy döntéshozatal céljából. A jelen nyilatkozatban részletezett tények személyes tudomásomból ismertek előttem, és legjobb tudomásom és meggyőződésem szerint igazak.”
A Likudban Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott nyilatkozatukban azt állítja, hogy „a felvételeket a képviselők saját kezdeményezésükre készítették, anélkül hogy bármilyen utasítást kaptak volna erre vonatkozóan.”
„Hagyjátok élni az állatokat”
A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság vasárnap este ideiglenes végzést adott ki, amely megtiltja az államnak a nílusi krokodilok átszállítását a Ketziot börtönbe, amíg nem születik döntés az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről.
A „Hagyjátok élni az állatokat” állatvédő szervezet közigazgatási keresetet és sürgősségi kérelmet nyújtott be a bírósághoz, azt követően, hogy Idit Szilman [Likud] környezetvédelmi miniszter eleget téve Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter kérésének, és ellenállva a Természetvédelmi és Parkigazgatóság álláspontjának, megváltoztatta a krokodilok jogi státuszát „gondozott vadállatokká,” ami jogilag lehetővé teszi a hüllők átszállítását a Ketziot börtönkomplexumba.
A petíció tárgyalása után Ábrahám Rubin bíró úgy határozott, hogy egyelőre nem hajthatók végre olyan intézkedések, amelyek a környezetvédelmi miniszter azon döntésén alapulnak, amely a nílusi krokodilokat „tenyésztett vadállattá” nyilvánította. Az ideiglenes végzés addig marad érvényben, amíg a bíróság nem dönt az ideiglenes intézkedésről, miután az állam benyújtja válaszát. Az alpereseknek augusztus 16-ig kell reagálniuk.
A keresetet a környezetvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági miniszter és az Izraeli Büntetés-végrehajtási Szolgálat (IPS) ellen nyújtották be. Az állatvédő szervezet azt követeli, hogy semmisítsék meg a környezetvédelmi miniszter július 15-i döntését, amely szerintük azt a célt szolgálta, hogy a krokodilokat börtönökben őrzési és elrettentési célokra lehessen felhasználni. Ennek érdekében megváltoztatták volna a védett vadállatok jogi státuszát, és megszüntették volna a rájuk vonatkozó engedélyezési és felügyeleti rendszert.
Az állatvédő szervezet szerint a Nemzetbiztonsági Minisztérium költségvetéséből finanszírozott [21 millió sékel] projekt döntését hatáskör hiányában hozták meg, figyelmen kívül hagyva a szakmai szervek, és a jogi tanácsadók álláspontját. A keresethez csatolt szakvélemények arra figyelmeztettek, hogy a terv veszélyt jelenthet a krokodilokra, a lakosságra, és a környezetre egyaránt.
Ben-Gvir miniszter élesen bírálta a bíróság döntését, mondván „ismét azt látjuk, hogy háborús időszakban az igazságszolgáltatás a terroristák oldalára áll, és megakadályozza az izraeli elrettentés szempontjából fontos lépéseket. Tudjuk, hogy a terroristák rettegnek a krokodilok érkezésétől, de a bíróság ma a segítségükre sietett,” – mondta Ben-Gvir, majd hozzátette -„a korrupt igazságszolgáltatási rendszer megtisztítása az istállóktól a legfontosabb feladat, amelyet közvetlenül a választások után végre kell hajtani. Ebből semmilyen körülmények között nem engedek.”
Források: BBC; CNN; Ynet; 12-es csatorna, ujkeletlive
The post Trump szerint hétfőn az iráni tárgyalások felvétele várható, és izraeli politika first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
