ujkeletlive
Trump végtelenségig halogatott döntése
Donald Trump elnök szokásához híven az elmúlt egy hétben kimerítette szélsőségek között hullámzó háborús stratégiájának mindkét lehetséges végletét, de a Hormuzi patthelyzetet megoldó döntést ezúttal sem hozta megy. Egyrészt Irán életfontosságú infrastruktúrája elleni második világháború óta nem tapasztalt erősségű támadás mellett döntött múlt héten pénteken, ám a zöld jelzést végül nem adta ki, azaz lefújta az akciót, majd azt állította, hogy Teherán hajlandó megállapodást kötni a Hormuzi-szoros megnyitásáról, melyről közvetlenül fognak tárgyalni. Irán azonban utalva a korábban összeomlott Egyetértési Megállapodás homályos passzusaira, úgy döntött Ománnal közvetlenül tárgyal, a háttérben természetesen a Fehér Háznak szorgalmasan közvetítő katariakkal.
A tőzsde ezúttal is igazodott Trump bomba bejelentéseihez, a megugrott olajárakat enyhítő visszalépés után következett a nagy zuhanás, ami általában, és ezúttal is a megállapodás lehetőségét életben tartó párnapig tartottak.
Az Irán és Omán közötti megegyezés úgy tűnik valóban létrejött, a közös nyilatkozat ugyan még várat magára, ugyanakkor a teheráni vezetés világossá tette, miszerint az említett megállapodás mindössze a hajózási forgalom ellenőrzésének megosztására vonatkozik, a szoros blokádjának feloldása azonban változatlanul marad.
Az olajútat övező bizonytalanság három napig tartó tőzsdei optimizmus után felülírta Trump ígéreteit, így tegnap ismét emelkedésnek indultak az árak árak. Az irányadó Brent-nyersolaj ára 3,8%-kal – hordónként 82,49 dollárra emelkedett, míg az amerikai WTI árát 2,8%-kal magasabban – 77,29 dolláron jegyezték.
A Trump-kormányzat változatlanul úgy értékeli, hogy a megállapodást még ezen a héten bejelentik, az iráni állami média [IRNA] jelentése szerint az ománi alku önmagában nem biztosítja a tankerek Hormuzi átjárását, utalva arra, miszerint a szoros megnyitásához Trumpnak döntenie kellene az amerikai blokád megszüntetéséhez, és ki kellene vonulnia a térségből.
Az elnök azonban egyelőre nem döntött, de az Ovális Irodában újságírók előtt az nyilatkozta – „azt hiszem, ez hamarosan véget fog érni. Nem gondolom, hogy sokkal tovább tudják folytatni, közölte, korábbi ellentmondásos nyilatkozatai után, miszerint szerdán még azt mondta, hogy a megállapodás „holnap vagy holnapután” létrejön,” majd nem sokkal később megjegyezte, – „tárgyalunk, meglátjuk, mi történik.”
Az immár öt hónapja zajló iráni háborúba egyre mélyebb útvesztőiben a közelgő választások miatt álló elnök, az amerikai média azon jelentéseivel kapcsolatban is magyarázkodnia kellett, miszerint a hónapokig zajló intenzív bombázások közepette a hadsereg kimerítette nagy hatótávolságú elfogórakétái globális készleteinek jelentős részét.
Az elmúlt napokban megjelent különböző jelentésekkel kapcsolatban az említett Ovális Irodában tartott tájékoztatón, Trump homályosan fogalmazott, mondván – „vannak bizonyos típusú lőszereink, amelyek nagyon erősek, és amelyekből gyakorlatilag korlátlan készletünk van. Más típusoknál azonban valamivel szűkösebb a helyzet,” – közölte, majd hozzátette – „vannak bizonyos lőszertípusaink, amelyek nagyon erősek – lehet, hogy nem annyira pontosak. Lehet, hogy nem olyan elit kategóriájúak. Vannak elit fegyvereink is, és ezt nagyon szorosan figyelemmel kísérjük, de vannak bizonyos típusaink, amelyek nagyon erősek és nagyon jók, és ezekből korlátlan készlettel rendelkezünk, ezért nagyon jó helyzetben vagyunk.”
Végezetül, ismét kétértelműen fogalmazva azt állította, – „többre van szükségünk. Lehet, hogy más dolgok is felmerülnek, lehet, hogy nem” – zárta gond. Remélhetőleg semmi más nem történik. De nagyon jó helyzetben vagyunk. Szó szerint hatalmas mennyiségű lőszerünk van.”
A Pete Hegseth hadiminiszter számonkérését kiszivárogtató Washington Post riportjára az elnök Truth Social platformján reagált, azt állítva, hogy Hegseth „nagy tiszteletnek örvend,” míg a Post egy olyan „pletykát” indított el, amely „teljesen HAMIS.”
„Rendkívül elégedett vagyok Pete Hegseth munkájával. Minden rendkívüli volt, beleértve a venezuelai támadásunkat is, ahol az eredményt kevesebb mint egy nap alatt elértük, lehetővé téve, hogy az egyik legrosszabb bűnözőt a világon, Nicolás Madurót, az igazságszolgáltatás elé állítsuk! Ugyanígy Irán esetében is, ahol az országot teljesen meggyengítettük annak érdekében, hogy SOHA ne legyen képes atomfegyverhez jutni – ez is nagyon jól halad!” – közölte az elnök, azt követően, hogy a múlt pénteki Camp David-i kabinetülésen derült ki, hogy Hegseth tulajdonképpen nem tájékoztatta megfelelően az elnököt az említett készletek fogyását illetően.
Szaúd Arábia célkeresztben
Eközben a régióbeli amerikai-iráni fegyvernyugvás viszonylagos, a háttérben Szaúd-Arábia iráni támogatású húti lázadókkal együttműködő iraki milíciák „több, összehangolt támadására” készül, – jelentette CNN, több hírszerzési jelentésre” hivatkozó szaúdi tisztviselőt idézve.
„Úgy gondolom, hogy északról és délről egyaránt összehangolt támadásokat akarnak végrehajtani. A lehetséges célpontok elsősorban civil, és gazdasági létesítmények,” – tette hozzá, megnevezve az energetikai létesítményeket, kikötőket és repülőtereket.
Trump végzetes csapásait köztudottan Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös közbelépése után függesztette fel, amit a CNN forrása is megjegyzett, hangsúlyozva, miszerint Rijád a feszültség csökkentésére törekedett, és az Iránnal kapcsolatos tárgyalások látszólag jó irányba haladtak.
„Szaúd-Arábia minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak érdekében, hogy kezelje az esetleges agressziót,” – igéző forrását a CNN, aki hozzátette, hogy Szaúd-Arábia folytatni fogja feszültségcsökkentésre vonatkozó erőfeszítéseit, és a kapcsolatfelvételt az iraki hatóságokkal.
Politika, választások
Menesztések a Moszadban
Alig két hónapja hivatalba lépő Roman Gofman Moszad-főnök két rendkívül magasrangú vezetőt máris felmentett tisztségéből, – jelentette a 12-es csatorna. Egyikük, a Moszad hírszerzési igazgatóságának vezetője, akit mindössze tavaly decemberben neveztek ki, a másik pedig az ügynökség Irán-részlegének vezetője.
Volt katonai titkára, az egyébként külsős Gofman viharos kinevezéséhez, számtalan kritika ellenére Binjámin Netanjahu miniszterelnök ragaszkodott, azt követően, hogy lejárt elődje, David Barnea mandátuma.
A héber sajtóértesülések szerint az ügynökségen belül már hivatalba lépése elején ütköztek Gofman szakmai versus lojalitási érdekei, így már az első napokban gyorsan menesztette Barnea után megörökölt helyettesét, „A-„t. Emellett, új belső szóvivőt, valamint egy új külső kommunikációs tanácsadót is kinevezett.
Az elmúlt hetek belső súrlódásait tetézte az említett két magasrangú vezető legújabban bejelentett elküldése. A csatorna belső forrásai szerint Gofman úgy véli, hogy az iráni rezsim leváltására vonatkozó terv kidolgozóinak kell megfizetniük a gyakorlatban meg nem valósult projekt kudarcát.
„A dolgozók sokkban vannak. A menesztött női vezető áttört minden létező üvegplafont, a legalsó szintről küzdötte fel magát a piramis csúcsára. Munkatársak százai csodálják őt, különösen a szervezetnél dolgozó nők. Több, zsidók és izraeliek elleni merényletet hiúsított meg, mint bárki más a Moszadban.”
„Gofman azt akarja, hogy mindenki az ő vonalához igazodjon,..két hónap után már mindenkit ismer? Úgy tűnik, mintha egy Natanjahu által írt cédulával érkezett volna: ’engem szolgálsz, hárítsd el felőlem az iráni kudarcot, és varrd a felelősséget az osztályvezetők nyakába’,” – nyilatkozták a Moszad ügynökei a 12-es csatornának, végezetül megjegyezve, hogy a kezdetektől fogva nem volt meg a kémia Gofmannal, és mindkettőjük megbízatása látszólag közös megegyezéssel ér véget. Bár lehetőségük lesz, hogy a szervezeten belül maradjanak valamilyen más [alsóbb] pozícióban, – és hogy mindez a Moszad átszervezési folyamatának része –, de az ügy kicsengése teljesen világos.
Húzós helycsere
Joáv Szegalovitz kilépése a Jáir Lapid vezette Jes Atid frakcióból régóta a levegőben volt, így nem nem okozott meglepetést, hogy tegnap hivatalossá tette formális lemondását a Kneszetből, és a hét éve otthont adó pártból.
A korábbi közbiztonsági miniszterhelyettesként is szolgált Szegalovitz nyilvános közleményében köszönetet mondott korábbi pártjának, és sok sikert kívánt a következő választásokon Naftali Bennettel közös listán induló Lapidnak, aki hasonlóan nyilatkozott, mondván „becsülettel és magas szakmai színvonalon szolgálta Izrael állampolgárait. Köszönöm Joáv hozzájárulását, és sok sikert kívánok neki a további útjához.”
Az említett „további útat” illetően a Maariv számolt be először, azaz úgy tűnik a várakozásoknak megfelelően megállapodás született Manszur Abbász – iszlamista Ra’am frakciója, és Szegalovitz között a csatlakozásról az arab párt listájának második helyére vonatkozóan.
Szegalovitz húzós helycseréje állítólag alaposan felbolygatta a kedélyeket, de Abbász nyilvános nyilatkozatai ellenére, miszerint még nem született végleges döntés, a Maariv forrásai úgy tudják, hogy a felek tegnap este aláírtak egy előzetes elvi megállapodást, ami biztosítja a Ra’am parlamenti listájának második helyét Szegalovitz részére, akinek egyik feltétele volt, hogy a lista első három helyének egyikét kapja meg, a másik pedig az, hogy a Ra’am nyilvánosan ismerje el a zsidó állam létezését.
E+E = hány mandátum?
A két volt likudnyik Gilád Erdan és Juli Edelstein szintén sokáig hangoztatott új nemzeti párt alapítását jelentették be, amely alternatívát kíván nyújtani a jelenlegi jobboldali pártokkal szemben. Abban ellenére, hogy a Likudot bírálva váltak ki, ismertetett ideológiájuk alapján nagyjából hasonló úton haladnak, mint anno Gideon Sza’ar, aki kisebb-nagyobb kerülővel, ugyanoda tért vissza ahonnan elindult.
Erdánt, Likudon belüli túl erős befolyása miatt Netanjahu annak idején Washingtonba küldte, mint Izrael ENSZ-nagykövete; Edelstein volt Kneszet-elnök, illetve a Külügyi és Védelmi bizottság elnöke, ahonnan szintén a miniszterelnök menesztette a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújást ellenző lázadása miatt.
Az egyelőre név nélküli, bejegyzésre váró Edelstein-Erdan párt elvileg olyan jobboldaliakat szólít meg, akik nemzeti ideológiát képviselnek, de csalódtak a Likudban, többnyire az ultraortodoxok sorkatonai felmentésének támogatás miatt, valójában azonban az ellenzéki Gadi Eizenkot, Avigdor Liberman, és Naftali Bennettel volt miniszterelnök szavazóit szólítanák meg, mint a Likud újabb szatellit formációja. Ilymódon, az új párt szigorú feltételeket szab majd a következő kormány összetételével kapcsolatban, mint például kizárólag akkor csatlakozna a nemzeti egységkormány koalícióhoz, ha Netanjahu és Eizenkot is. Ugyanakkor, kizárja az együttműködést a Jáír Golan vezette Demokraták párttal, valamint az ultraortodox pártokkal. Ami Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] esetleges csatlakozását illeti, a párt szerint ez elképzelhető, feltéve hogy nem kap kulcsfontosságú vagy döntő befolyással járó kormányzati tisztséget, amihez Ben-Gvirnek is lenne néhány szava.
Összességében – az új párt ragaszkodik a zsidó telepek további fejlesztéséhez Júdeában és Szamáriában, emellett támogatni fogja az igazságügyi rendszer reformját is, ragaszkodnak ahhoz, Netanjahu és Eizenkot is része legyen a kormánynak, ami egyértelműen kizárja Eizenkot miniszterelnöki jelölését, akkor sem, ha több mandátumot szerzett, így ez a fajta felállás sem ideológiailag, sem matematikailag nem életképes.
A Zman Jiszráél [TOI héber oldala] felmérése szerint Erdanék pártja akár 5 mandátumot is kaphatna, igaz támogatottságát elsősorban Netanjahu táborától venné el. A Kan közszolgálati csatorna közvélemény-kutatása egy olyan listára kérdezett rá, amelyen Edelstein, és Erdan mellett Ajelet Saked is szerepel, és ami 6 mandátumot venn el a Likudtól, Eizenkot partjától, illetve Becalel Szmotrich Vallásos Cionizmus pártjától. Ezzel szemben, a i24 a párt hivatalos megalakulásának bejelentésével egyidejűleg közzétett felmérése szerint a „E-E” lista nem érte volna el a 3,25%-os parlamenti bejutási küszöböt.
The post Trump végtelenségig halogatott döntése, és húzós politikai helycserék first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
