ujkeletlive
Háttérben Irán egyre merészebb követeléseivel, Donald Trump elnök napok óta emlegetett megállapodása a Hormuzi forgalom megnyitásáról még mindig bizonytalannak tűnik.
Ilymódon, az elnök szokatlanul keveset nyilatkozik az ügyben, míg közeli tisztviselői továbbra is a küszöbön álló megállapodást hangsúlyozzák. Bár Irán nem erősítette meg, JD Vance amerikai alelnök legutóbb a Fox Newsnak hangsúlyozta, miszerint közvetlen tárgyalásokat folytatnak Teheránnal, kiemelve a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj- és gázáramlás „maximalizálására” irányuló amerikai követelést, az alacsony amerikai üzemanyagárak biztosítása érdekében.
Vance továbbá sejtelmesen fogalmazott az iráni nyomásgyakorlás fenntartására, elmondása szerint a háborút nem tekinti befejezettnek, annak ellenére, hogy szerinte „megsemmisítettük a nukleáris programjukat, a konvencionális haderőke, és radikálisan csökkentettük az aszimmetrikus katonai képességeiket.”
Eközben, a másik fél tegnap szintén hangsúlyozta a közeli ománi megegyezést, ami egyelőre mindössze áthidaló megoldást jelentene az áthaladó olajforgalom megosztott ellenőrzésére, ugyanakkor a Hormuzi blokád feloldását Irán összekötné a háború végleges lezárásával.
- A küszöbön álló megállapodást illetően Omán pozitívan nyilatkozott, mondván, – „Iránnal a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás szabályairól folytatott tárgyalások pozitívak és konstruktívak;” ugyanakkor felelős megnevezése nélkül, elítélte a hajók ellen a szoroson való áthaladás közben elkövetett ismétlődő támadásokat.
Attól függően mennyire radikális nézőpontot képviselnek, a teheráni vezetés képviselői annak mértékében nyilatkoznak pozitívan a lehetséges megállapodást illetően, de lényegében a Washington felé intézett követeléseikre helyezik a hangsúlyt. Így Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a szoros újbóli megnyitását többek között az amerikai kártérítéstől tenné függővé. Mohammad Bager Zolqadr, Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági intézményének titkára már sokkal merészebb követelésekkel állt elő, kiemelve az Irán elleni amerikai fenyegetések megszüntetését; libanoni, palesztin, jemeni és iraki szövetségesei elleni agresszió leállítását, az iráni blokád és szankciók feloldását, valamint az iráni vagyon felszabadítását. Ugyanakkor, a mérsékeltebbnek számító Maszúd Pezeszkián iráni elnök szerint a jelenlegi helyzet optimális egy megállapodás megkötésére, utalva a háború befejezésére.
A jelenlegi állás szerint – A Hormuzi-szoroson való átkelés továbbra is veszélyes, bár az USA kizárólag az iráni olajforgalmat akadályozza, ugyanakkor állítólagos segítséget nyújt az nemzetközi felségjelzésű hajóknak, az iráni Forradalmi Gárda továbbra is blokkolja az áthaladást.
Az Egyesült Arab Emírségek tegnapi közleménye szerint iráni rakétatámadás érte az emírségek állami olajvállalatának hajóját miközben az áthaladt a Hormuzi-szoroson, – jelentette a Reuters.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szintén tegnap közölte, hogy a jelenlegi blokád kezdete óta több mint 30 hajónak engedélyezte az áthaladást humanitárius segélyek szállítása céljából; miközben az amerikai erők 53 hajót fordítottak vissza, két hajót tettek működésképtelenné, másik kettőt pedig átvizsgáltak, és ellenőrzésük alá vontak.
Iráni háború, és a regionális erőviszonyok átalakulása
A közel féléve, február 28-án Irán ellen kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet elhúzódására a Fehér Házban biztosan nem számítottak, és Donald Trump elnök azokat a korábbi jelentéseket sem vette túlzottan komolyan, amelyek az amerikai hadsereg rohamosan fogyatkozó fegyverkészletére figyelmeztettek.
Az egy héttel ezelőtt tervezett végzetes, minden eddiginél pusztítóbb csapás lefújásának oka, Trump szerint a szövetséges Öböl-államok kérése volt az energetikai infrastruktúrájuk elleni lehetséges megtorlócsapások miatt; ugyanakkor az amerikai média az elmúlt napokban egyre több olyan forrást szólaltatott meg, akik a készlethiányra utaló vészhelyzetre hívták fel az elnök figyelmét.
Az iráni hadművelet egyre növekvő szükségletei miatt a Pentagon kénytelen volt Európából, és Ázsiából áthelyezni hajókat, és rakétákat a régióba, ami befolyásolhatja Vladimir Putyin orosz elnök, és Xi Jinping kínai elnök jövőbeli döntéseit,- jelentette a The New York Times. Ráadásul a jelentős átcsoportosítás kimerítette az amerikai hadsereg rakéta- és lőszerkészletét, és miközben Ukrajna hátrányos helyzetbe került az oroszok támadásaival szemben, megbillent a régió geostratégiai egyensúlya is.
- Megjegyzendő – hogy az iráni háború elhúzódása miatt az Egyesült Államok késleltette a fegyverrendszerek szállítását Ukrajnának (is). Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az országnak szállított légvédelmi rakéták száma idén nagyjából a harmadára csökkent a 2025-ben szállított mennyiséghez képest, minek következtében szerdán Ukrajna egyetlen egy rakétát sem tudott elfogni a 28-ból, amelyet Oroszország indított egy olyan támadásban, amelyben legalább 17 személy vesztette életét.
A Times-nak nyilatkozó amerikai hivatalos források szerint az Európából és Ázsiából a Közel-Keletre áthelyezett rakéták, hajók, repülőgépek, és légvédelmi egységek akár egy regionális konfliktus kirobbantására késztetheti Oroszországot, és Kínát egyaránt, ami az Egyesült Államokat is érintené.
A riport megjegyezi, hogy az amerikai hadsereg az iráni háború kezdete óta több mint 1500 Patriot elfogórakétát „fogyasztott el,” míg kevesebb mint 1700 maradt készleten. Trump elnök ugyan sürgeti a termelés felgyorsítását, de amennyiben minden jól megy, még akkor is több mint két évbe telik a hiánypótlás. Ugyanakkor, a Patriot elfogórakéták mellett súlyosan megfogyatkoztak a hosszú hatótávolságú rakéták, köztük az ATACMS típusú föld-föld rakéták.
Összességében – nyugati hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő években átgondolhatja a NATO szövetségesek iránti elkötelezettségét, és olyan balti államok ellen indíthat támadásokat, mint Litvánia, Lettország, és Észtország. Ugyanakkor, Moszkvából többször is azt üzenetet közvetítették azon nyugati ország felé, akik fegyvert szállítanak Kijevnek, hogy ezáltal jogos célponttá váltak Oroszország számára, – jelentette a Wall Street Journal. Végezetül, ami az ázsiai helyzetet érinti, az elmúlt hónapok során a Pentagon Tomahawk, és más ballisztikus rakétakészletet helyezett át a Közel-Keletre, melyeket egy esetleges kínai háborúra tartalékoltak. Emellett, Dél-Koreából, és más országokból repülőgép-hordozót, és a legmodernebb rombolók közül többet, valamint több száz fejlett elfogórakétát is átirányítottak az iráni háborúba, miután a helyi amerikai erők váltak sebezhetővé egy esetleges észak-koreai háború esetén.
Védelmi tömörülés a Közel-Keleten
Az iráni háború másik, a régió katonai egyensúlyát megváltoztató következménye a Törökország, Pakisztán és Szaúd-Arábia által aláírt védelmi megállapodás. Hakan Fidan török külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában megjegyezte, miszerint az említett szövetség technikailag ugyanazt jelenti, mint a NATO 5. cikkében rögzített kölcsönös védelmi kötelezettség, közben pedig hangsúlyozta „a megállapodás nem Irán ellen irányul.”
A felek közös nyilatkozata szerint a „Mekkai Közös Védelmi Megállapodás” célja a kollektív elrettentés megerősítése minden agressziós cselekménnyel szemben, hangsúlyozva, miszerint a három ország bármelyike elleni fegyveres támadás valamennyiük elleni agressziónak minősül.
„A NATO egy hatalmas katonai szövetség, amelynek 32 tagországa van. Mi itt három országgal kezdtük, és nagyon szerény, ugyanakkor konkrét lépéseket kell tennünk,” – mondta a török külügyminiszter az Anadolu hírügynökségnek.
Fidan elmondása szerint a NATO-hoz hasonló miniszteri bizottságot hoznak létre, valamint egy Szaúd-Arábiában működő főtitkárság is elkezdi működését, míg a részletes szabályokat az első bizottsági ülésen határozzák meg.
„Elnökünk [Erdogan] elképzelése, hogy ne három országra korlátozottan működjünk, hanem növekedjünk, és a térség valamennyi országát egyesítsük e tető alatt,” – külön kiemelve, hogy Egyiptom csatlakozása lehetséges, amint bizonyos technikai kérdéseket rendeznek.
Végezetül, Fidan úgy véli, hogy Törökországnak részt kellene vennie a Vörös-tengeri hajózás védelmét szolgáló nemzetközi koalícióban a hútik támadásaival szemben, mivel a hajózás biztonsága Ankara érdekeit is érinti.
Ugyanakkor a háttérben, szintén említésre méltó, a mekkai megállapodás megelőzően létrejött Pakisztán és Kuvait közötti hasonló védelmi szövetség.
Politika, választások
Tüntetés
A szombat kimenetele után a tel-avivi Habima téren rendezett kormányellenes tüntetésen felszólaló, a meggyilkolt Itái Chen szülei arra szólítottak fel mindenkit, hogy csak olyan pártokra szavazzanak, amelyek vállalják egy állami vizsgálóbizottság felállítását az október hetedikei Hamász mészárlások körülményeinek, és felelősseinek kivizsgálására.
„Nem sajnálatért vagyunk itt, hanem hogy válaszokat követeljünk. Ki tudott róla, ki figyelmeztetett, ki hagyta figyelmen kívül, ki a felelős? Innen szólítunk fel minden pártot, és mindenkit, aki a választáson a közvélemény bizalmát keresi: fel fogtok állítani egy állami vizsgálóbizottságot az október 7-i események kivizsgálására? Igen vagy nem?”Aki nem hajlandó elkötelezni magát az igazság felderítése mellett, arra kérjünk mindenkit, hogy ne adják neki szavazatukat,” – mondta Hagit, Itái édesanyja.
Édesapja, Rubi szerint a kormány mulasztása, hogy három évvel a mészárlások után még mindig nem állított fel állami vizsgálóbizottságot, és azzal vádolta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, és koalíciójának tagjait, hogy félelemkeltő kampányt folytatnak az ellenzékkel szemben, mondván „újra és újra meg kell kérdeznünk őket: hol voltatok október 7-én? Mit tettetek, amiért negyedmillió izraeli hagyta el az országot?”
Végezetül, arra is felszólította az államot, hogy „ismerje el azt az új valóságot, amelyet október 7. teremtett,” és vegye észre azokat a családokat is, akik pszichológiai terrornak voltak kitéve, miközben arra vártak, hogy meggyilkolt szeretteik elrabolt holttesteit hazaszállítsák.
The post Iráni háború, amerikai készlethiány, és a regionális erőviszonyok átalakulása first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
