ujkeletlive
Irán továbbra is elkötelezett a küszöbön álló ománi megállapodást illetően, ugyanakkor elutasítja a Hormuzi-szoros megnyitását mindaddig amíg az Egyesült Államok nem teljesíti azon átfogó feltételeket, amelyek lényegében a háború végleges befejezését jelentenék, és egyidejűleg biztosítanák az amerikai haditengerészet és légierő kivonását, a háborús károk megtérítését, a szankciók feloldását, és a befagyasztott iráni eszközök felszabadítását.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, az iráni Mehr hírügynökség szerint úgy fogalmazott, hogy a megállapodás meghatározná azokat az új hajózási útvonalakat, amelyeket akkor használnának, amennyiben az Egyesült Államok teljesíti az említett a feltételeket, és a szoros újra megnyílik.
Válaszul, Donald Trump elnök az Iránra nehezedő gazdasági nyomással érné el a Hormuzi-szoros megnyitását a hajóforgalom számára, egyelőre félretéve az újabb katonai offenzíva lehetőségét.
Az Axiosnak adott interjú során nem fogalmazott meg újabb katonai fenyegetéseket, és nem tűnt dühösnek, vagy frusztráltnak amiatt, hogy Irán késlelteti az Ománnal kötendő megállapodás bejelentését a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról.
„Alacsonyabb fokozatra kapcsolunk, csak félig tárgyalunk velük. Egyszerűen figyeljük Iránt, ahol hatalmas az infláció, és nincs pénzük,” – állította Trump a telefonos interjú során, abban reménykedve, hogy Irán a gazdasági nyomás miatt térdre kényszerül, mondván, a teheráni rezsim gazdaságilag „nagyon rossz állapotban van,” és nincs pénze katonái kifizetésére, utalva arra, hogy az amerikai haditengerészeti blokád tovább súlyosbította az iráni rezsim gazdasági válságát.
A közelgő novemberi félidős választásokat illetően, az elnök lényegtelennek állította be az üzemanyagárak emelkedése miatti elégedetlenséget, azt állítva, hogy mivel az olaj ára hordónként valamivel 75 dollár körülire csökkent, az amerikai fogyasztók kevésbé érzik a háború gazdasági hatásait.
„Meg fog oldódni. Mindig megoldódik. Olyan ez, mint egy sakkjátszma,” – idézi az Axios Trumpot.
A Fehér Házban napok óta az ominózus iráni-ománi megállapodás bejelentésre várnak, ami ugyan a teheráni rezsim számára olyan ellenőrzést biztosítana a szoros hajóforgalma felett, amivel a háború előtt nem rendelkezett, ugyanakkor a patthelyzet áttörését, és Trump számára győzelmet jelentene. Irán azonban szándékosan húzza az időt a bejelentéssel, amit Washingtonban igyekeznek a teheráni rezsimen belüli egyre nagyobb nézeteltérésekre hárítani, mondván a Maszúd Pezeszkián elnök vezette tábor tart a gazdasági összeomlástól, ezért akarnak megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal, míg az Iszlám Forradalmi Gárda vezetése elutasít minden engedményt.
Ugyanakkor, Trump visszalépését az intenzív hadművelet elrendelésétől, kormányzatának tisztviselői úgy állítják be, hogy a harcok következtében az irániak összezártak az ország egységét védve, de a bombázások szünetelése miatt úgy vélik, a rezsim kénytelen szembenézni egy „sötét valósággal,” – idézi az Axios.
Szintén, az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő azt állítja, hogy éjszakánként mintegy 8 millió hordó olaj hagyja el az Öböl térségét a Hormuzi-szoros déli hajózási útvonalán keresztül, az amerikai hadsereggel összehangoltan. A Hormuzi-szoros feletti amerikai ellenőrzés hangsúlyozása az üzemanyagárak miatt elégedetlen amerikai szavazók megnyugtatására szolgál, ahogyan JD Vance alelnök szombati, Foxnews-nak adott interjújában is hasonló érveket hozott fel, mondván – „ennek még nincs vége. Nyilvánvalóan nem is a kezdetén vagyunk. A játszma közepén járunk, és diplomáciai, gazdasági, illetve katonai eszközök egész sorát alkalmazzuk annak biztosítására, hogy az amerikai nép számára a lehető legjobb eredményt érjük el.”
A bizonytalanságot, és árakat növelve, a Hormuzi kettős blokáddal párhuzamosan a jemeni hútik a múlt hónapban Vörös-tengeri blokádot jelentettek be Szaúd-Arábia, miután folyamatos tűzpárbaj alakult ki a felek között. A hútik tegnap megerősítették, a szaúdi Aramco dzsazáni finomítója elleni támadást, alig két nappal a királyság, Pakisztán és Törökország között létrejött „mekkai védelmi megállapodás” aláírását követően.
Eközben, az olaj tovább drágult, a hétvégi tőzsdei szünet után az irányadó Brent nyersolaj mintegy 1,2%-kal, hordónként 84,58 dollárra emelkedett, míg az amerikai WTI nyersolaj ára körülbelül 1,1%-kal, 79,28 dollárra ugrott meg hordónként.
Az amerikai benzinárak továbbra is magasak, egy gallon benzin országos átlagára vasárnap 4,01 dollár volt, ami mindössze nyolc centtel alacsonyabb az egy héttel korábbinál, ugyanakkor 34,6%-kal magasabb, mint a háború kezdete előtt.
Gáza
Az októberi választások, és koalíciója radikális partnereinek nyomása alatt Binjámin Netanjahu miniszterelnök arra számít, hogy kevesebb kárt okozna számára szembemenni Donald Trump elnökkel a gázai béketerv második szakaszának elutasítása miatt, mint amennyit Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] ellenállása jelentene blokkjának egybentartása végett.
A Fehér Házban azonban nem aggódnak Netanjahu gázai megállapodást elutasító bejelentése miatt, amit az izraeli választási kampány hozadékának tekintenek, – nyilatkozta az Axios riportere, Barak Ravidnak egy magas rangú amerikai tisztviselő.
„Megértjük Bibi politikai szükségleteit. Nincs ezzel problémánk, amíg továbbra is azt teszi, amit kérünk tőle – különösen a gázai támadások visszafogása tekintetében,” – állítja a Fehér Ház-i forrás, aki hozzátette, miszerint Netanjahu a múlt héten telefonon beszélt Donald Trump elnök megbízottjával, Jared Kushnerrel, és ígéretet tett arra, hogy szkepticizmusa ellenére esélyt ad a 15 pontos tervnek, valamint visszafogja a gázai támadásokat, hogy megkezdődhessen a Gázai övezet demilitarizálásának folyamata.
Az említett beszélgetést követően, Netanjahu valóban leállította a gázai bombázásokat, és a likvidálásokat, míg a kivonulási tervek is megvitatásra kerültek a biztonsági rendszeren belül.
A miniszterelnök azonban tegnap bejelentette, hogy nem engedélyezi a csapatok kivonását, amit a hadsereg vezetői a 12-es csatorna szerint a sajtóból tudtak meg, holott a cáfolatok ellenére maga is jelen volt olyan megbeszéléseken, ahol konkrét kivonulásokat tárgyaltak az enklávén belül, mint például a Rafához közeli területre vonatkozó kilépést.
Netanjahu elutasítását követően nem sokkal Nickolay Mladenov, az amerikai támogatású Béketanács gázai megbízottja nyilatkozott a 12-es csatornának, hangsúlyozva, miszerint a miniszterelnök által elutasított 15 pontos terv teljes körű végrehajtása Izrael egyetlen garanciája arra vonatkozóan, hogy ne ismétlődhessen meg az október 7-i mészárlás.
„Az ütemterv célja az, hogy biztosítsuk: Gáza soha többé ne jelentsen fenyegetést Izrael biztonságára – hogy az október 7. előtt történtek soha többé ne ismétlődhessenek meg. Ami október 7-én történt, soha többé nem történhet meg, amennyiben teljes körűen végrehajtjuk a Béketanács tervét. Az általunk most kínált lehetőség az egyetlen olyan előrevezető út, amely garantálja, hogy ez a tragédia ne ismétlődjön meg,” – közölte Mladenov.
Ami a csapatok kivonását jelenti, hangsúlyozta, miszerint Izraeltől nem várják el, hogy kivonja erőit mindaddig, amíg nem történnek kézzelfogható lépések, amelyek igazolják a Hamász lefegyverzését az ütemterv alapján.
„Senkitől nem várják el, hogy bármit is megtegyen – mindenekelőtt Izraeltől nem –, mielőtt ténylegesen ellenőrzött lépések történnek a helyszínen. Ha ellenőrizhető módon megtörténik a fegyverek kivonása, vagyis a fegyvereket elveszik a frakcióktól, biztonságosan tárolják, majd végső soron használhatatlanná teszik, akkor Izrael kivonul Gázából.”
Ugyanakkor, Mladenov hangsúlyozta, miszerint az Izraeli Védelmi Erők addig marad a tavaly októberi tűzszünet értelmében az enklávét két részre osztó Sárga Vonalnál, amíg a lefegyverzés nem történik meg.
„Azt kérjük, hogy az izraeli hadsereg ne helyezze a csapatait a Sárga Vonalnál beljebb, mert a Sárga Vonalról az átfogó terv keretében állapodtak meg. Ezért azt szeretnénk, hogy maradjanak ezeken az állásokon, és ne lőjenek át olyan emberekre, akik nem jelentenek valódi fenyegetést az izraeli katonákra. A Sárga Vonal természetesen fokozatosan hátrébb kerül majd, amint Gázában megtörténik a lefegyverzés. Amint minden egyes szektorban megtörténik a lefegyverzés, és hitelesítik, hogy a fegyvereket az NCAG [Gázai Igazgatási Nemzeti Bizottság], és a Béketanács átvette, tárolja, valamint használhatatlanná tette, Izraelnek fokozatosan, lépésről lépésre, szakaszosan hátrébb kell vonulnia, végül egészen a gázai határig.”
Mladenov hangsúlyozta, hogy a gázai ütemterv nem korlátozza Izrael katonai válaszlépéseit „közvetlenül fenyegető” veszélyek esetén, továbbá megjegyezte, hogy több mint egy évtizedbe telhet a Hamász kiterjedt gázai alagúthálózatának teljes felszámolása, így a Béketanáccsal való együttműködés felgyorsíthatná ezt a folyamatot.
Emellett méltatta Törökország és Katar szerepét is, mondván – „az elmúlt nyolc hónapban szerzett tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy ha nem lett volna Egyiptom, és a többi közvetítő, Törökország és Katar, akkor nem jutottunk volna el arra a pontra, hogy a Hamász elfogadja az ütemtervet. Hozzájárulásuk valóban, valóban kulcsfontosságú volt ebben.”
Végezetül, Mladenov elismerte, hogy a terv végrehajtása kockázatokkal jár, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy annak rendelkezései a felek közötti bizalom helyett az ellenőrzésre épülnek, hozzátéve, miszerint létrehoznak egy „ellenőrzési mechanizmust,” annak biztosítására, hogy valamennyi fél betartsa az ütemtervet, és hogy az egész folyamat leáll, amennyiben a vállalásokat nem teljesítik.
The post Trump: visszafogottan tárgyalunk Iránnal, és Mladenov a gázai tervről first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
