Avi/ujkelet.live
Dél-Libanoni műveletek
A legfrissebb fejlemények: Az Izraeli Védelmi Erők az éjszaka célzott légi támadást hajtott végre a dél-libanoni al-Manszuri faluban, ahol a Hezbollah terrorszervezet operatív lakásait érték találatok.
- A helyszín különlegessége: A település az izraeli biztonsági övezet része, ám a hadsereg eddig nem folytatott ott szárazföldi hadműveleteket, sőt, a színfalak mögött korábban engedélyezte a libanoni lakosok visszatérését.
- Műveleti váltás: A légicsapás meglehetősen szokatlannak számít, mivel Izrael az utóbbi napokban ritkán támadott légi úton Libanonban; a dél-libanoni akciók főleg a szárazföldi robbantásos infrastruktúra-rombolásokra koncentráltak.
Ostrom alatt a stratégiai gerinc: A Hezbollah-ellenes libanoni Nidaa al-Watan lapnak nyilatkozó biztonsági forrás szerint az izraeli hadsereg bekerítette az Ali a-Taher-gerincet, és annak eleste már csak idő kérdése.
- A tét: Az izraeli erők az ártól függetlenül eltökéltek a gerinc és a hozzá tartozó alagútrendszer elfoglalásában.
- Be nem jelentett hadművelet: A libanoni biztonsági értékelések szerint az Izrael Védelmi Erők egy hivatalosan be nem jelentett, rendkívül intenzív katonai akcióba kezdett a térségben.
- Elvágott utánpótlás: A Hezbollah és az Iráni Forradalmi Gárda harci helyzete kritikus, különösen az utánpótlási vonalakon. Mivel az izraeli hadsereg ellenőrzi a gerincet és annak kijáratait, a pozíciók eleste küszöbön áll.
Egyiptom feltételei a háború utáni szerepvállaláshoz
A helyzet: Egyiptom kész aktív és meghatározó szerepet vállalni a Gázai övezet háború utáni rendezésében, ám ehhez szigorú feltételeket szabott, számolt be a katar-párti Al-Arabi al-Dzsadid lap egy jól értesült egyiptomi forrásra hivatkozva.
Kairó feltételei és határai:
- A fő feltétel: Izraelnek kötelezettséget kell vállalnia a tűzszüneti megállapodás második szakaszában foglalt követelmények maradéktalan végrehajtására.
- Nincs katonai jelenlét: Kairó határozottan leszögezte, hogy nem kíván közvetlen katonai vagy biztonsági felelősséget vállalni az övezet irányításában, és elkerüli a palesztin frakciókkal való közvetlen konfrontációt.
- Tervezett szerepvállalás: Egyiptom folytatná a palesztin rendőri erők kiképzését, valamint korlátozott jelenlétet vállalna a javasolt nemzetközi békefenntartó vagy stabilitási erőben.
- Humanitárius és újjáépítési fókusz: A fő hangsúlyt a logisztikai, humanitárius és fejlesztési feladatokra, a helyreállításra, valamint az alapszükségletek biztosítására helyezik.
A stratégiai jövőkép: Egyiptom álláspontja szerint semmilyen kibővített egyiptomi jelenlét nem helyettesítheti az izraeli hadsereg teljes kivonulását. Kairó koncepciója szerint a Gázai övezet igazgatásának palesztin kézben kell maradnia, amelyet Kairó kívülről támogat a zökkenőmentes átmenet érdekében.
Gyökeresen megváltozott bevetési szabályok és a gázai patthelyzet
Változások a frontvonalon: A 12-es csatorna információi szerint a Gázai övezetben szolgáló izraeli katonák arról számoltak be, hogy a Béketanács fegyvermentesítési ütemtervének hatására drasztikusan szigorodtak a bevetési szabályok.
- Súrlódások elkerülése: A katonák elmondása alapján az elmúlt héten alapvető szemléletváltás történt: a parancsnokság igyekszik maximálisan elkerülni az összecsapásokat az úgynevezett „Sárga Vonal” mentén, amely jelenleg mélyebben húzódik a korábbi Hamász-területeken, mint az eredeti kijelölt vonal.
- Vezérkari jóváhagyás kell: Még abban az esetben is a vezérkari főnök közvetlen engedélye szükséges a célpont kiiktatásához, ha az illető fenyegetést jelent, de még nem lépte át az izraeli ellenőrzés alatt álló vonalakat.
- Frusztráció: A terepen lévő állomány nehezményezi, hogy a hadsereg egységei jórészt statikusak, feladták a támadó fellépést, ami növeli a saját veszteségek kockázatát.
- A hivatalos cáfolat: A katonai szóvivő hivatala hivatalosan tagadja, hogy megváltoztak volna a bevetési szabályok.
Politikai és célzott likvidálási háttér:
- Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilvánosan elutasította a Béketanács 15 pontos tervét, ám a háttérben csendes megállapodások születtek az katonai műveletek jelentős visszafogásáról.
- A 13-as csatorna jelentése szerint Izrael jelezte a Fehér Háznak: a 2023. október 7-i mészárlásban részt vevő terroristák üldözését nem állítja le, de nyitott arra, hogy felfüggessze a támadásban nem érintett célpontok elleni likvidálásokat.
- A valóság: Az elmúlt héten Izrael sem október 7 elkövetőket, sem más terrorcélpontot nem támadott a Gázai övezetben.
Rohamtempóban épül újjá a szír légierő
A helyzet: Bár másfél évvel ezelőtt az izraeli hadsereg az Aszad-rezsim bukásával párhuzamosan bejelentette a szír légierő teljes megsemmisítését, az izraeli hírszerzés most a szír légierő meglepően gyors újjáépülését észlelte, jelentette tegnap este a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
A fejlődés fázisai:
- Toborzás és alapozás: Új pilóták felvétele, valamint kiképzőgép- és helikopter-flotta felállítása.
- Katonai gyakorlatok: Az elmúlt 24 órában elindult az első éles hadi gyakorlat Szuhoj típusú vadászgépek részvételével Észak-Szíriában.
Geopolitikai háttér és izraeli aggodalmak:
- Az Ahmed al-Saraa vezette új szíriai vezetés jelentős támogatást kap Törökországtól, Szaúd-Arábiától, Oroszországtól és Franciaországtól.
- A fő veszély: Bár zajlanak egyeztetések egy jövőbeli izraeli-szír biztonsági megállapodásról, Jeruzsálemben attól tartanak, hogy a folyamat veszélyezteti az izraeli légierő cselekvési szabadságát Szíria felett. A legnagyobb aggodalmat Törökország esetleges katonai megtelepedése és török légvédelmi rendszerek Szíriába telepítése jelenti.
- Reakció: Egy izraeli biztonsági tisztségviselő megerősítette: szorosan figyelemmel kísérik a folyamatokat, és aggályaikat megosztották az Egyesült Államokkal is.
Izraeli telepesek törtek be Szíriába
A incidens: A Basán Úttörői radikális izraeli telepes csoport három aktivistája az éjszaka folyamán illegálisan átlépte a határt Szíriába a Hermon-hegy térségében.
A katonai reakció:
- Az izraeli hadsereg helyszínre riasztott egységei felkutatták, elfogták és visszaszállították izraeli területre a három civil határsértőt, majd átadták őket a rendőrségnek.
- A csoport célja, hogy zsidó telepeket hozzon létre Dél-Szíriában. Az utóbbi hónapokban megszaporodtak az ehhez hasonló illegális határátlépési kísérletek.
Kemény katonai elítélés – büntetlenség mellett:
- A hadsereg élesen elítélte az esetet, hangsúlyozva, hogy az ilyen akciók súlyosan akadályozzák az operatív katonai tevékenységet, és közvetlen veszélybe sodorják a térségben szolgáló katonákat.
- A hadsereg felszólította a rendfenntartó szerveket, hogy vonják felelősségre az elkövetőket a bűncselekményért.
- Politikai háttér: Annak ellenére, hogy illegális és veszélyes akciókról van szó, a csoport tagjai ellen eddig nem emeltek vádat, sőt, a kormánypárti koalíció több képviselőjének támogatását is élvezik.
Kolumbia elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett
A döntés: Kolumbia új kormánya hivatalosan elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, jelentette be tegnap a dél-amerikai ország külügyminisztériuma.
Bogotá indoklása:
- A közel-keleti régió folyamatos instabilitására és a Golán-fennsík Izrael biztonságában betöltött stratégiai szerepére hivatkoznak.
- A közlemény szerint a terület feletti izraeli ellenőrzés és szuverenitás fenntartása elengedhetetlen eleme Izrael nemzetvédelmének és állampolgárai védelmének a külső fenyegetésekkel szemben.
Történelmi kontextus:
- Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a fennsíkot Szíriától, majd 1981-ben terjesztette ki rá szuverenitását, ami de facto annektálásnak felelt meg.
- Donald Trump amerikai elnök 2019-ben szakított az évtizedes amerikai külpolitikai vonallal, amikor elismerte az izraeli szuverenitást a terület felett.
- Kolumbia mostani lépése közvetlenül azután történt, hogy Bogotá döntést hozott a kolumbiai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezéséről.
Sorsfordító idők
A találkozó: Ejal Zamir vezérkari főnök több tucat magas rangú izraeli katonatiszt, valamint Brad Cooper tengernagy, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetőjének jelenlétében tartott stratégiai értékelőt.
A főbb kijelentések:
- Sorsfordító pillanat: Zamir kijelentette, hogy védelmi szempontból az ország „sorsfordító időket” él át.
- Proaktív fellépés: „A mi küldetésünk az, hogy alakítsuk a valóságot, és ne csak sodródjunk vele – ezt pedig a taktikai és operatív kezdeményezés megragadásával kell elérnünk” – fogalmazott a vezérkari főnök.
- A diplomácia és a csatamező kapcsolata: Kiemelte, hogy az Irán, Libanon és Gáza frontján jelenleg zajló tárgyalások kivétel nélkül az Izraeli Védelmi Erők harctéri, történelmi eredményeinek a gyümölcsei.
- Készültség: Hangsúlyozta, hogy a harci sikerek maximális kihasználása mellett az erők teljes mértékben felkészültek a védelemre, és azonnali készenlétben állnak a teljes körű harci cselekményekhez való visszatérésre.
1700 palesztin holttestét tartja fogva Izrael alkualapként
A tények: Izrael megközelítőleg 1,700 palesztin holttestét tartja fogva – köztük olyanokét is, akik nem vettek részt izraeliek elleni támadásokban, derült ki a Haaretz tényfeltáró riportjából.
A stratégia háttere:
- Két forrás szerint a holttesteket alkualapként kívánják felhasználni a jövőbeli túsztárgyalások során.
- Ez annak ellenére történik, hogy a Hamász terrorszervezet egyetlen izraeli túszt sem tart fogva.
- A visszatartott testek túlnyomó többsége olyan palesztinoké, akik támadásokat hajtottak végre izraeliek ellen. A jelentés nem részletezte a Gázából, illetve Júdea és Szamáriából származó testek pontos arányát.
Belső jogi és biztonsági feszültség:
- A döntéshozók: A politikát David Zini, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, valamint a hadsereg vezérkara támogatja.
- A jogi ellenállás: A Sabaj saját jogi tanácsadója határozottan ellenzik a gyakorlatot, azzal érvelve, hogy Izraelnek semmilyen jogi alapja nincs azoknak a palesztinoknak a holttestét visszatartani, akik nem vettek részt erőszakos támadásokban.
The post Támadások Libanonban, csend Gázában, Kolumbia lépése és alkualapnak szánt holttestek first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
