ujkeletlive
Donald Trump elnök különmegbízottja, Jared Kushner nagyon jónak nevezte a mintegy négyórás tárgyalást Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel a gázai béketerv előmozdításának ügyében. A jeruzsálemi találkozó előtt az elnök veje Egyiptomban a Hamász delegációval közvetlenül egyeztetett.
Összegezve régióbeli útját, a Netanjahu-találkozó után a Foxnews csatorna riporterének Kushner hangsúlyozta, miszerint a Hamász terrorszervezet megerősítette elkötelezettségét Trump 20 pontos tervével kapcsolatban, valamint a „15 pontos végrehajtási terv iránt, amelyen az elmúlt négy hónapban velük együtt dolgoztunk, és amely szerint vállalják, hogy lemondanak fegyvereikről.”
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szóbeli kötelezettségvállalás konkrét tettek nélkül nem több üres ígéretnél, mondván „az idő majd eldönti, hogy megvalósul-e,”- majd hozzátéve, – „már nagyon közel állunk a válaszhoz, és jelentős előrelépéseket teszünk annak érdekében, hogy a következő lépésekhez jussunk.”
A hétfői jeruzsálemi találkozón Kushner arról tájékoztatta Netanjahut, miszerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Izrael „kis lépésekkel” haladna Gázában tesztelve a Hamász elkötelezettségét a leszerelés megkezdése mellett, – jelentette az Axios egy amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Kushner a béketerv konkrét előmozdítása érdekében érkezett először, és először a Hamász vezetőivel egyeztetve, tisztázni akarta azon izraeli félreértéseket, amelyekre alapozva a választások előtt álló miniszterelnök néhány nappal korábban nyíltan szembement Trump tervével, és közölte nem áll szándékában végrehajtani azt. A találkozón az elnök veje választ adott Netanjahu néhány aggályára, állítólag közös álláspontra jutottak a továbblépés módjáról, ugyanakkor nézetkülönbségek még mindig fennmaradtak.
A jeruzsálemi tárgyalásra Kushner nem egyedül érkezett, küldöttségének tagja Trump Béketanácsa gázai ügyekért felelős magas rangú képviselője – Nikolay Mladenov, Tony Blair volt brit miniszterelnök, továbbá a tanács vezető tanácsadói, Aryeh Lightstone és Liran Tancman.
Netanjahu a találkozón ragaszkodott korábbi álláspontjához, miszerint szkeptikus a Hamász leszerelési kötelezettségvállalásával kapcsolatban, emellett az Axios forrása szerint arra is rákérdezett, hogy Kushner miért találkozott közvetlenül a terrorszervezet vezetőivel. Trump megbízottja azonban hárította a kérdést, mondván közvetlenül tőlük hallani, hajlandók-e valóban továbblépni a leszerelés felé – közölte egy amerikai tisztviselő.
„Legutóbb, amikor Steve Witkoff, és én találkoztunk a Hamász vezetőivel, annak az összes túsz szabadon bocsátása lett az eredménye,” – emlékeztetett Kushner, hozzátéve, miszerint közvetlenül a másik féltől akarta hallani, hogy hajlandóak-e továbblépni a leszerelés irányában.
Később, a Foxnews-nak Kushner hangsúlyozta – „amennyiben a a Hamász a következő 60–90 napban valóban önként átadja az alagutakban lévő fegyvereket, az nyilvánvalóan egy hatalmas biztonsági fenyegetés megszüntetését jelentené Izrael számára – szinte elképzelhetetlen eredmény lenne. Ha nem tartják be vállalásukat, mindenki látni fogja, hogy nem őszinték a békével kapcsolatban, és Izraelnek sokkal nagyobb támogatása lesz az Egyesült Államok, és mások részéről ahhoz, hogy megfelelő módon befejezze a munkát.”
Az októberi választások előtti politikai nyomás alatt Netanjahu közvélemény-kutatásokkal érvelt, miszerint az izraeliek többsége ellenzi Gáza újjáépítését mindaddig, amíg az enklávé nem lesz demilitarizálva, illetve pedig a többség a csapások folytatását követeli a közvetlen gázai fenyegetésekre.
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Kushner hangsúlyozta, miszerint az Egyesült Államok nem azt várja el Izraeltől, hogy a Hamász közvetlen fenyegetéseivel szemben ne válaszoljon, emellett arra is ígéretet tett, hogy a tanács terve szerinti újjáépítési folyamat csak a demilitarizálás befejezése után kezdődhet meg.
A Béketanács, és az izraeli kormány között azonban nézeteltérés alakult ki a közvetlen fenyegetés meghatározását illetően.
Egy amerikai tisztviselő szerint Kushner és Netanjahu megállapodtak egy gázai „konfliktusmegelőzési” mechanizmus létrehozásáról, amely figyelemmel kísérné a jogsértéseket, és foglalkozna az Izrael által jelzett újonnan kialakuló fenyegetésekkel, hogy megakadályozza a helyzet eszkalációját a terepen. A mechanizmusban egyiptomi közvetítők is részt vennének.
„Ha az izraeliek úgy látják, hogy a Hamász valami olyat tesz, ami kialakulóban lévő fenyegetést jelenthet, azt jelentik a konfliktusmegelőző mechanizmusnak, amely ezt felveti a Hamásznak. Így a Hamász tudni fogja, hogy figyeljük őket,” – idézi az Axios forrását.
Összegezve – Kushner szerint a demilitarizálás folyamatában a Hamász átadná fegyvereit a palesztin technokrata kormánynak, amely továbbadná azokat egy Nemzetközi Stabilizációs Erőnek; ezen erő pedig megsemmisítené a fegyvereket.
Eközben Netanjahu vállalta, hogy lépéseket tesz a gázai humanitárius helyzet javítására, különösen a vízellátás, és a higiéniai körülmények terén.
Mindezek érdekében két munkacsoport létrehozásában állapodtak meg: az egyik Gáza demilitarizálásával, a másik a humanitárius helyzettel foglalkozik majd.
„Megállapodtunk [Netanjahuval] a továbblépés útjáról. Az izraeliek esélyt adnak ennek. Most a Hamászon a sor, hogy megmutassa, valóban szándékában áll-e betartani a megállapodást,” – összegezte a tanács egyik tisztviselője a „hosszúnak, alaposnak, és rendkívül eredményesnek” nevezett jeruzsálemi találkozót.
Lejárt az iráni Egyetértési Megállapodás 60 napos időkerete
A MOU két hónapos terminus alatt kellett volna a feleknek megállapodni az amerikai-iráni konfliktus lezárásáról.
Ellentmondva a tárgyalások összeomlásáról szóló híreknek Donald Trump elnök azt állította, hogy továbbra sem siet, de kormánya közvetlen háttércsatornát alakított ki az Iszlám Forradalmi Gárdával, amelyet a szervezet tagad.
„Megállapodást akarnak kötni, de nem fognak olyan megállapodást kötni, amilyet én szükségesnek tartok,” – közölte Trump az Ovális Irodában újságírók előtt, majd ismételten kijelentette, hogy célja Irán megakadályozása abban, hogy atomfegyverük legyen, hangsúlyozva – „jelenleg egy ilyen fegyver megépítése azután, amit korábban a B-2 bombázókkal tettünk még sok időbe telhet nekik.”
Emellett, az elnök ismét felvetette a Hormuzi-szoros amerikai „területté” nyilvánítását, mondván – „én egyszerűen nagyszerű ötletnek tartom. Blokáddal irányítjuk a szorost, és tetszik az ötlet, hogy a mi területünkként hirdessük ki. Most zavaró tényezőként léphetnek fel; aknát helyezhetnek el a vízben, és az emberek nem szeretik, ha a milliárd dollár értékű hajóikat aknák találják el. De a blokád nagyon hatékony volt, és tudják, most már millió hordó olajat termelünk ki hetente.”
- Valójában a Hormuzi-szoros forgalma szinte teljesen leállt, a MarineTraffic adatai szerint három kereskedelmi hajó haladt át az olajúton az elmúlt 24 órában: két tartályhajó a Perzsa-öbölbe, míg egy hajó az Ománi-öbölbe lépett ki.
- Azzal kapcsolatban, hogy Irán és Omán tárgyalásokat folytat a Hormuzi-szoros kezeléséről, az elnök a Foxnews riportere szerint azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza Ománt, ha az akadályozná a szoros újbóli megnyitásáról folyó tárgyalásokat, mondván „könnyedén elintézzük, pontosan úgy, ahogy másokkal is tesszük.”
- Eközben, az olajárak kedden tovább emelkedtek, az irányadó Brent nyersolaj (+0,57%) hordónként 91,39 dollárra, míg az amerikai WTI hordónként 85,06 (+0,66%) dollárra emelkedett.
Azt követően, hogy vasárnap bejelentette a Dél-koreai katonai gyakorlatok csökkentését, mindössze néhány órával azok tervezett kezdete előtt, az elnök tegnap azt állította, hogy nemrég kapcsolatba lépett Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Újságíróknak nyilatkozva, és részletek közlése nélkül kijelentette, hogy Kim válaszolt a Fehér Ház arra irányuló megkereséseire, hogy „beszélgetést folytassanak.”
Továbbá, Trump elutasította azon kritikát, miszerint hosszú távú szövetségeseinek hátat fordítva olyan ellenfelek érdekeit helyezi előtérbe, mint Észak-Korea.
„Sokkal biztonságosabbá teszem a világot. Valójában sokkal biztonságosabbá teszem. Kim Dzsongun mindig nagy tisztelettel bánt velem. Többször találkoztunk, igazából két fontos alkalommal. Beszéltünk, és időt töltöttünk együtt,” – közölte első elnöki ciklusa alatt az Észak-koreai elnökkel folytatott találkozóira utalva, majd hozzátette – „megértem őt, és ő megért engem. Nagyon jól kijövök vele. Amit teszek, azzal biztonságosabbá teszem a dolgokat.”
Trump elmondása szerint azért csökkenti a Dél-koreai hadgyakorlatot, mert jó kapcsolata van Kim Dzsongunnal, emellett Szöul nem nyújt elegendő segítséget Irán ügyében, és túl sokba is kerül az USA-nak.
Likud előválasztás
A Likud előválasztás szavazóhelyiségei hétfő este kilenckor bezártak. A részvételi arány 53,28% volt, így a 142051 szavazásra jogosult párttag közül 75685 adta le szavazatát, és választhatott 121 jelölt között, miközben az elmúlt napok visszalépései, és változásai után 31 miniszter, és parlamenti képviselő között dőlt el az alig 17 reálisnak számító listás mandátumok sorsa.
A Marriv értesülései szerint a Likudban úgy értékelik, hogy a magas részvételi arány lenyűgöző eredmény, figyelembe véve, hogy a választásokat augusztus közepén tartják, ami szabadságolási időszakra esik, amikor az ország nagy része külföldön nyaral.
A szavazatok összesítése egész éjszaka zajlott, a hajnali órákban 80 százalékos feldolgozás mellett Eli Cohen energiaügyi miniszter vezeti a listát, utána Járiv Levin igazságügyi miniszter, majd Amir Ohana Kneszet-elnök következik. Az első női befutó, Miri Regev közlekedési miniszter negyedikként megőrizte erős hatalmi pozícióját.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök részéről fenntartott 8 rezerva hely miatt, a következő Kneszetbe reális eséllyel bejutó jelöltek:
1. Eli Cohen
2. Járiv Levin
3. Amir Ohana
4. Miri Regev
5. Ofir Katz
6. Joáv Kisch
7. Miki Zohar
8. Almog Cohen
9. David Amszalem
10. Amichai Chikli
11. Mose Sza’ada
12. Tali Gottliv
13. Slomo Karhi
14. David Bitan
15. Boaz Biszmut
16. Nir Barkat
A jelenlegi részeredmények alapján számos jelenlegi miniszter esik ki, mint Ze’ev Elkin, Gila Gamliel, Mai Golan, Idit Szilman és Avi Dichter, illetve Hanoch Milvidszki, Keti Sitrit, Ariel Kalner, Amit Halevi, és Niszim Vaturi Likud képviselők szintén mandátum nélkül maradnak.
Ugyanakkor, az előválasztáson nem kellett dönteni Netanjahu rezerva mandátumairól, azaz a lista 3., 5., 9., 11., 15., 18., 26. és 29. helyét illetően. A nyolc hely közül a miniszterelnök Jiszráél Katz védelmi miniszter, Gideon Sza’ar külügyminiszter, Haim Katznak, a Likud Központi Bizottsága elnöke, valamint a külsős Oren Dobronszki számára már biztosította a bejutást a következő Kneszetbe.
The post Kushner ultimátuma, Trump megérti Kim Dzsongunt, és Likud előválasztás first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
