Tizenhat város továbbjutott az Európai Turisztikai Főváros 2027 versenyében. Miskolc nincs közöttük. Pedig ha csak azt nézzük, mit tud felmutatni ez a különös, sokarcú magyar város, bőven lett volna helye a legjobbak között.

Szeptember 8-án az Európai Bizottság közzétette a 2027-es European Capitals of Tourism, vagyis az Európai Turisztikai Főváros címért folyó verseny továbbjutóinak listáját. A több mint számos pályázó közül tizenhat város jutott a következő fordulóba.

A százezernél nagyobb városok között ott van Aalborg, Braga, Genova, Konya, Ljubljana, Lviv, Salzburg és Szófia.

Miskolc viszont nincs közöttük.

És ezt azért nehéz szó nélkül hagyni.

Nem azért, mert Miskolcnak automatikusan járt volna a továbbjutás. Egy nemzetközi versenyen természetesen lehetnek nálunk jobb pályázatok. A döntést ráadásul független turisztikai szakértők pontozták, az Európai Bizottság szerint előre meghatározott értékelési rendszer alapján.

De akkor is érdemes feltenni a kérdést:

vajon valóban megkapta-e Miskolc mindazt a szakmai figyelmet és méltányos értékelést, amelyet az adottságai alapján megérdemelt?

Mit tud Miskolc?

Először is: nem egyetlen látványossággal akar versenyezni.

Miskolc egész turisztikai világot kínál.

A Bükk, Lillafüred, a Hámori-tó, Miskolctapolca, a Barlangfürdő, az állatkert, az Avas történelmi pincéi, a kulturális örökség, a természetjárás, a fürdőkultúra és a város ipartörténete együtt olyan kínálatot alkot, amelynek kevés európai városban van pontos megfelelője.

A város saját turizmusfejlesztési stratégiája is erre épít: Miskolc a nehézipari múlt árnyékából kilépve egyre inkább a természeti, történelmi és kulturális értékeire épít. A stratégia megfogalmazása szerint a város egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy ezek az értékek egy helyen találkoznak.

Hegyek és völgyek. Termálvíz és karsztvíz. Történelem és modern város. Ipari örökség és természet. Kultúra és szórakozás.

Ez nem rossz alap egy európai turisztikai pályázathoz.

Sőt.

A pályázat szempontjai között éppen ezek számítanak

Az Európai Bizottság négy fő területet jelölt meg a nagyvárosi kategóriában: fenntarthatóság, akadálymentesítés, digitalizáció, valamint kulturális örökség és kreativitás.

Érdemes tehát ebből a szemszögből nézni Miskolcot.

A Bükk és a környező természeti értékek a fenntartható turizmusnak adhatnak különleges hátteret.

Lillafüred és Miskolctapolca olyan turisztikai márkák, amelyeket aligha kell bemutatni a magyar közönségnek.

A város történelmi és ipari öröksége pedig különleges lehetőséget kínál arra, hogy egy egykori nehézipari központ hogyan alakítja át saját múltját a jövő turizmusának részévé.

És ott van a kultúra.

Miskolc már korábban is bizonyította, hogy képes európai léptékben gondolkodni. A város 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázata például rendkívül szoros versenyben a második helyen végzett, megelőzve több nagy magyar várost.

Nem a vereség a kérdés

Nem az a kérdés, hogy Miskolcnak feltétlenül tovább kellett volna jutnia.

A kérdés az, hogy mit nem látott a zsűri abból, amit Miskolc kínálni tud?

Mert az Európai Bizottság saját pályázati útmutatója szerint egy sikeres pályázatnak nem egyszerűen felsorolnia kell a város értékeit. Meggyőző történetet kell elmondania arról, hogy az adott város hogyan használja fel ezeket az adottságokat az intelligens és fenntartható turizmusban. A pályázóknak pedig valamennyi meghatározott szempontot le kell fedniük.

Lehet, hogy itt van a magyarázat.

Lehet, hogy Miskolc adottságai kiválóak, de a nemzetközi zsűri számára nem sikerült őket olyan erővel, olyan egységes történetté formálni, ahogyan azt a verseny megkövetelte.

De ez már nem Miskolc értékeinek a kérdése. Ez a pályázat kommunikációjának kérdése.

És a kettőt nem szabad összekeverni.

Miskolc megérdemelné a magyarázatot

A mostani döntés után ezért talán nem sértődöttségre van szükség, hanem egy nagyon egyszerű kérdésre:

Hány pontot kapott Miskolc a négy értékelési területen?

Miben volt erősebb a nyolc továbbjutó város?

És miben bizonyult gyengébbnek Miskolc?

Ha ezek az adatok egyszer nyilvánosságra kerülnek, sokkal tisztábban láthatjuk majd, hogy valóban szakmai különbség döntött-e, vagy egyszerűen nem sikerült eléggé megmutatni Európának azt, amit mi, miskolciak már régóta tudunk.

Mert Miskolcnak van mit megmutatnia.

Nem kevés. Nagyon sok.

A kérdés csak az, hogy ezt most sikerült-e megfelelően megmutatni Európának.

A nyolc továbbjutó város november 18–19-én Brüsszelben személyesen is bemutatja pályázatát az európai zsűrinek. Ezután választják ki a 2027-es két győztest.

Miskolc már nem lesz közöttük.

De ettől még érdemes lenne végignézni a pályázatot, és megkérdezni: valóban ennyivel jobb volt mind a nyolc továbbjutó?

Ezt ugyanis a miskolciaknak joguk van tudni.

És ha a válasz az lesz, hogy igen, akkor abból is tanulni kell.

Ha pedig nem, akkor legközelebb nem elég jónak lenni.

Meg is kell mutatni, hogy miért Miskolc.