ujkeletlive
Háború, és az olaj
Donald Trump többször megismételt ígérete, miszerint az iráni háború a novemberi félidős választások után véget ér, magától értetődőén az olajárak meredek csökkenését eredményezve, nincs összhangban azon állításával miszerint a magas energiaárakat az orosz-ukrán hadviselés hajtja, és nem a közel-keleti konfliktus. Az immár 110 dollárhoz közelítő kőolaj ár, – nem mellesleg az amerikai kiskereskedelmi dízelár újabb történelmi csúcsra, gallononként 6,20 dollár fölé emelkedve, a republikánus szavazók, és a globális gazdaság teherbírásának határait teszteli, főleg azt követően, hogy a Hormuzi feszültséget tovább fokozza a jemeni hútik stratégiai vörös-tengeri területfoglalása, miközben a dróntámadással sújtott létfontosságú szaúdi olajvezetéket ideiglenesen le kellett zárni.
A február 28-án kirobbantott Irán elleni amerikai-izraeli hadművelet kezdetén Trump még azt ígérte, hogy a háború hetekig fog tartani, ehhez képest fél évet is meghaladóan azon kijelentése, hogy novemberben a közel-keleti konfliktus minden bizonnyal már a múlté lesz, úgy tűnik, hogy sem a gazdasági elemzők, sem a tőzsdék számára nem bizonyult optimista előrejelzésnek.
Az elnök magabiztosan hangoztatott értékelése mögött az a feltételezése áll, miszerint at iráni olajforgalom blokádja, és a minden eddiginél erősebb szankciók kiterjesztése már elérte a célját, és tulajdonképpen Irán már összeomlott, és kétségbeesetten megállapodást akar kötni, de még mindig nem Trump elképzelései szerint.
Az említett fojtónyomás alkalmazása hetekkel ezelőtt még biztatónak tűnt, közel-keleti szakértők azonban figyelmeztettek, hogy a teheráni rezsim végletekig fokozható tűrőképessége okozhat meglepetéseket. Ráadásul, az amúgy is feszült helyzet váratlan fordulatot vett, miután az Iránnal szövetséges jemeni hútik rövid időn belül átvették az ellenőrzést a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Báb el-Mandeb-szoros felett, egyidejűleg a Hormuzi blokádot kikerülő, és a szaúdi olajszállítás szempontjából létfontosságú Kelet–Nyugat olajvezeték működését egyelőre fel kellett függeszteni az iraki területről indított dróntámadások miatt. A tengerentúli médiák által közölt műholdfelvételeken látható, hogy legalább egy szivattyúállomást ért találat, a javítás nyilván időbe kerül, és Szaúd-Arábia tartalék nyersolajból néhány napig fedezni tudja a vezetékes szállítás kiesését. Az eszkaláció, és az szaúdi olajvezeték működésének hosszabb ideig tartó szüneteltetése további az energiaellátás összeomlását jelentheti.
Eközben, a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés nem tisztázott, így az áthaladás továbbra is veszélyes azt követően, hogy az iráni-amerikai támadások újraindultak. Trump és kormánytagjai állításai ellenére, miszerint a szoros nyitva áll, a hajótársaságok kockázatosnak, és a megemelkedett biztosítási árakat túl drágának tartják, ilymódon az is nyilvánvaló, hogy a helyzet hosszú távon tarthatatlan.
A jemeni hútik akciója Iránnak kedvezett, és kihasználva az adódó előnyösebb pozíciót a gazdasági fojtónyomás terhe miatt elképzelhető, hogy Teherán és az USA közelebb kerülnek a tárgyalások újraindításához, vagy éppen az ellenkezője is megtörténhet, és abban a reményben folytatnák a harcot, hogy alkupozícióikat ezáltal tovább javíthatják.
Eközben, Irán és más Perzsa-öböl menti országok diplomáciai úton – az Egyesült Államok nélkül, rendeznék a konfliktust, ám a közeli áttörés egyelőre elmarad, mivel Omán külügyminisztere, Szajjid Badr al-Buszaidi tegnap késő este bejelentette a hétfőre tervezett regionális találkozó elhalasztását „a konszenzus érdekében.”
Az érintett országok közötti tárgyalásokon Irán az Ománnal kötött megállapodás értelmében mutatná be a Hormuzi-szoroson keresztül vezető hajózási útvonalak szabályozásának tervezetét, – jelentette a Reuters. Megjegyzendő, hogy az iráni-ománi alku lehetséges létrejötte ellenére, Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szorost kizárólag feltételeik amerikai elfogadása után nyitják meg.
Mindeközben, az olajszállítás a szoroson keresztül újabb mélypontra jutott azt követően, hogy a brit tengeri biztonsági ügynökség [UKMTO] tegnap megerősítette, miszerint egy áthaladó hajót lövedéktalálat ért, ami tüzet okozott, és a legénységet evakuálni kellett. Ugyanakkor, egy iráni kereskedelmi hajót ért támadás következtében egy személy meghalt, négyen pedig megsebesültek.
Ami a hútik erőszakos nyomulását, és a szaúdi olajvezeték támadását illeti, a királyság de facto vezetője, Mohammed bin Szalmán trónörökös hiába kért katonai segítséget Trump elnöktől, aki azt állította, hogy bin Szalmán mellett a hútik is felhívták tudomására hozva, hogy nem akarnak háborút.
Figyelmen kívül hagyva a szaúdi kérést, és ismételten megerősítve a közel-keleti háború novemberi befejezését, írországi látogatása során Trump felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok „maradjon, és tartsa meg az olajat” Iránban, mely elképzelését a venezuelai amerikai olajüzlethez hasonlította.
„Végül ki fogunk vonulni, hacsak nem úgy döntünk, hogy maradunk, és megtartjuk az olajat, mint Venezuelában,” – tette hozzá.
Az elnök ezirányú terve nem újdonság, nem sokkal a háború kirobbantása után, a Financial Timesnak márciusban azt nyilatkozta, hogy az olaj elvétele a „kedvenc foglalatossága,” ugyanakkor „néhány ostoba ember odahaza azt mondja: »miért csinálod?« De ők ostoba emberek,” – vélekedett Trump.
Választások, hírek röviden
Binjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja ellentámadást indított azt követően, hogy Jared Kushner, Trump vezető tanácsadója és veje egy ukrajnai biztonsági konferenciának küldött videó-beszédében azt állította: a tavalyi dohai csapás után kialakult helyzetet Izrael ellen fordították, hogy tető alá hozzák a túszalkut magában foglaló tűzszünetet a Hamász terrorszervezettel.
A miniszterelnök pártja elutasítja ezen állításokat, mondván, az izraeli katonai akciók, és Trump nyomásgyakorlása együttesen vezettek a megállapodáshoz.
„A miniszterelnök döntése, hogy az Izraeli Védelmi Erőket bevonulásra küldi Gázavárosba, valamint hogy csapást mérjen a Hamász vezetésére Katarban, továbbá a Trump elnök által kifejtett intenzív nyomás volt az, ami arra késztette a Hamászt, hogy feladja követeléseit, és beleegyezzen a Gázában maradt összes túsz szabadon bocsátásába,” – áll a Likud héber nyelvű közleményében.
Kushner és Netanjahu közötti nézetkülönbségek nem újkeletűek, az elnök különmegbízottja egy közelmúltbeli kijevi sajtótájékoztatón a gázai Béketerv második szakaszának összeomlását az izraeli választások előtti kampányfeszültséggel indokolta.
Izrael elutasította a Béketanács Hamász lefegyverzésére vonatkozó javaslatát, és bejelentette, hogy az izraeli csapások továbbra is folytatódnak az övezetben. Kushner úgy véli, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya „kissé irracionálisan” viselkedik a gázai övezettel kapcsolatos kérdésekben, hozzátéve, hogy az izraeli hatóságok döntéseit a választások közeledtével egyre inkább a belpolitikai nyomás befolyásolja.
„Az izraeliekkel egyetértünk abban, hogy milyen végállapotot szeretnénk Gáza számára. Csak egyszerűen őrült választásaik vannak, és ez bizonyos tekintetben egy kissé irracionálissá teszi őket,” – nyilatkozta a Trump elnök veje, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok eltökélt, és az izraeli belpolitikai nehézségek megoldásán dolgozik.
Előzmények – izraeli útján, múlt hónap közepén Kushner arra kérte Netanjahut, hogy ne akadályozza Trump tervének végrehajtását, a miniszterelnök azonban elutasította a kérést.
A Likud, és az Ocma Jehudit az arab pártok választások indulására vonatkozó kizárását kérelmezik
A Likud a Ra’am és a Közös Lista arab pártok kizárását kéri a Választási Bizottsághoz beadott kérelmében, arra hivatkozva, hogy „az izraeli parlamentben nincs helyük azoknak, akik ártanak a hadsereg katonáinak, és képtelenek kimondani, hogy a Hamász, és a Hezbollah terrorszervezetek.”
Binjámin Netanjahu miniszterelnök pártjának beadványa az Ocma Jehudit hasonló kérelmét követi. Az Itamar Ben-Gvir vezette frakció az arab pártokat terrorista szervezetekkel való együttműködéssel vádolja, ugyanakkor mindkét kezdeményezés háttere választási kampányra vezethető vissza, ami összecseng a miniszterelnök, és jobboldali blokkja képviselői részéről hangzotatott állításaival, miszerint az ellenzéki Gadi Eizenkot [Jásár] vezette változást kezdeményező tömb együttműködne a Ra’am vezetőjével, Manszúr Abbásszal.
A beadványok célja, hogy a szavazókat az ellenzéki oldal ellen fordítsa, ugyanis abban az esetben, ha az ellenzék nem támogatja a kizárást azzal fogják vádolni, hogy a Ra’ammal akarnak kormányt alakítani. A Választási Bizottsághoz benyújtott két kérelem – amennyiben el is fogadnák azt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletei alapján valószínűsíthető, hogy sem a Ra’amot, sem a Közös Listát nem fogják kizárni, így a Likud és az Ocma Jehudit nem is emiatt adták be, hanem az ellenzékre irányuló negatív kampány lehetőségét kívánják kihasználni.
Botrány
Miki Zohár [Likud] kulturális és sportminiszter tegnap este bejelentette, hogy a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri díját elnyert „NAZA” film alkotói – Juval Avraham és Ráchel Szor állampolgárságának megvonását fogja kezdeményezni.
„Kulturális miniszterként azonnal intézkedni fogok, hogy megvonják ezeknek az aljas alkotóknak az izraeli állampolgárságát az állam elárulása miatt. Megdöbbentő, hogy az aljas »Naza« című film elnyerte a díjat a Velencei Filmfesztiválon. Az alkotók lángoló önutálata, hogy készek ártani hazájuknak azért, hogy a világ antiszemitáinak tapsát elnyerjék, felfoghatatlan, és az állam elárulását jelenti,” – áll Zohar közleményében.
Juval Abraham és Ráchel Szor Oscar-díjas izraeli rendezők. A „NAZA” című dokumentumfilmet, amely az izraeli hadsereg mesterséges intelligenciával támogatott, gázai civil áldozatokat követelő célpontkijelöléséről szól, több kritikus a fődíjat jelentő Arany Oroszlán esélyesének tartja, és a csütörtöki premier utáni rekordhosszú, 25 perces ovációval ünnepelték.
Avraham tegnap este az izraeli bírálatokra egy közzétett közzétett videóban reagált, – „büszkék vagyunk a díjra, de számomra az a legfontosabb, hogy hallhatók benne a katonák, és tisztek vallomásai. Héberül beszélnek, mert el akarnak jutni az izraeli közönséghez, azt akarják, hogy az otthonukban élő emberek hallják, mit tettek Gázában.”
The post Trump az iráni olajra pályázik, és politika first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
