ujkeletlive
Háborús diplomácia
A Báb el-Mandeb-szoros átvételére irányuló jemeni húti erőszakos akciók, és a szaúdi olajvezeték elleni támadását követően, a királyság de facto vezetője, Mohammed bin Szalmán trónörökös hiába kért katonai segítséget Trump elnöktől, aki azzal érvelt, hogy bin Szalmán mellett a hútik is felhívták tudomására hozva, hogy nem akarnak háborút.
Szaúd Arábia ezt követően az Egyesült Királysághoz fordult, diplomáciai és katonai támogatás széles körére vonatkozó segítséget kérve Andy Burnham miniszterelnöktől a hútik támadásainak elhárítására vonatkozóan, – jelentette a Bloomberg. A forrásokat idéző jelentés szerint Rijád felvetéseire felmerült a brit hadműveleti támogatás a hútik visszaszorítására a vörös-tengeri partvidéken, illetve az ország olajinfrastruktúrájának védelmére a támadásokkal szemben.
Egyelőre nem világos, hogy a brit miniszterelnök hajlandó lenne a beavatkozásra, miközben a londoni kormány növekvő aggodalommal figyeli az egyre súlyosabb gazdasági károkat okozó konfliktus eszkalálódását. A jelenlegi állás szerint Burnham beleegyezett abba, hogy brit katonai tanácsadókat küldjön Szaúd-Arábiába az ország erőfeszítéseinek támogatására.
Az iráni háború okozta gazdasági válság a júliusban hivatalba lépő Burnham miniszterelnök egyik legnagyobb diplomáciai-gazdasági kihívása. Nagy-Britannia eltökélt abban, hogy nem sodródik bele egy újabb közel-keleti konfliktusba, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy amennyiben a hútik ellenőrzésük alá vonnák a Báb el-Mandeb-szorost, az olajárak és az infláció további emelkedése újabb csapást jelentene a nemzetközi hajózásra, és a világgazdaságra.
A brit pénzügyminisztériumot aggasztja, hogy a feszültség legutóbbi kiterjedése a régióban beárnyékolja az október 28-án benyújtandó költségvetés előrejelzéseit, – idézi a Bloomberg az ügyben jártas forrásait, hozzátéve, hogy brit tisztviselők attól tartanak, hogy a károkat tetőzve akár hat hétig is eltarthat a dróntámadás miatt lezárt kelet–nyugati gázvezeték helyreállítása, amely tudvalevően Szaúd-Arábia legfontosabb alternatív útvonala a Hormuzi-szoros lezárását követően.
Előzmények – a Konzervatív Párt korábbi miniszterelnöke, Risi Szunak két évvel ezelőtt utasította a brit hadsereget jemeni húti célpontok támadására megtorlásként a lázadók vörös-tengeri támadásaira, míg az utánna következő Keir Starmer miniszterelnök katonai eszközöket telepített Szaúd-Arábiába.
Politika
A Sábák nem adta át a rendőrségnek a Braverman-ügy, és az „éjszakai találkozó” nyomozásának kritikus információit, – számolt be a Kan közszolgálati csatorna tegnapi esti riportjában.
A jelentés szerint a rendőrségen hosszú ideig nem értették, miként jutott Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetfőnöke, Tzáhi Braverman információkhoz a Miniszterelnöki Hivatal ellen folyamatban lévő titkos nyomozásról, holott a Sábák biztonsági szolgálatnál tudomásuk volt arról, hogy csakis olyan engedélyezési kérelem következtében történhetett meg, amelyet ők maguk nyújtottak be Netanjahu hivatalához a nyomozás keretében.
- megjegyzés – az azóta vádemelés előtti fázisba lépett ügy a 2024 októberében tartott titkos éjszakai találkozóhoz kapcsolódik Braverman és Eli Feldstein (Netanjahu akkori médiatanácsadója) között. A gyanú szerint Braverman tájékoztatta Feldsteint titkos dokumentumok, a német Bild újsághoz történt kiszivárogtatása ügyében zajló vizsgálatról, megjegyezve, hogy le tudja állítani a nyomozást, ha az Feldsteinhez kapcsolódik.
A rendőrségi vizsgálat során megválaszolatlan kérdés volt sokáig, hogyan szereztek tudomást a Miniszterelnöki Hivatalban a titkos nyomozás létezéséről még a letartóztatások szakasza előtt.
A válaszra mindössze a közelmúltban derült fény, miután kiderült, hogy a nyomozásban részt vevő Sábák egy bizonyos, hírzárlat alatt álló nyomozati eljárást kívánt lefolytatni, amihez a miniszterelnök jóváhagyását kérte, mely kérelmet Netanjahu kabinetfőnökén, azaz Bravermanon keresztül továbbították. A belbiztonsági szolgálat, annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, miszerint a titkos nyomozásról szóló információk eljutottak a Miniszterelnöki Hivatalhoz, mégsem adták át az erre vonatkozó bizonyítékokat a rendőrség nyomozóegységének – még akkor sem, amikor Feldstein kihallgatása, és nyilvános interjúja során megemlítette, és akkor sem, amikor a nyílt nyomozás megindult, és Bravermant gyanúsítottként hallgatták ki.
A rendőrségi nyomozók kezdetben azt gyanították, hogy a titkos nyomozásról szóló információkat az Izraeli Védelmi Erők köreiből szivárogtatrák ki Bravermannak, így gyanúsítottként hallgatták ki a vezérkari főnök hivatalának egyik magasrangú tisztségviselőjét. Látván, hogy a rendőrség rossz nyomon jár, a Sábák a mai napig nem adott magyarázatot arra, miért várt több mint egy évet az információk átadásával, amelyek összeköthették volna a szálakat, és amelyek előbb utóbb mindenképp a rendőrség tudomására jutottak, és a vádirat-tervezethez vezettek.
Választások – Ben-Gvir és Gotliv a Likud bizonytalan szavazataira hajt
Az Ocma Jehudit főnöke Itamar Ben-Gvir elutasította a közös listát Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] frakciójával, ehelyett saját választási listáján a Likudból átigazolt Tali Gotliv számára az előkelő második helyet biztosítja a következő Kneszetben.
A gesztus mögött az Ocma-vezér komoly céljai állnak, miközben nem titkoltan mandátumai számát a Likud rovására szándékozik növelni, azt az üzenetet közvetítve, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök a választások után egy felpuhult széles egységkormányt akar létrehozni riválisával, Gadi Eizenkottal. A Ynet úgy értesült, hogy a Likudban aggodalommal követik Ben-Gvir ténykedéseit, így az elmúlt napokban több megnyugtató üzenettel, és ígérettel próbálták hűteni a kedélyeket. Ezek szerint a miniszterelnöknek nem áll szándékában a változást támogató tömb egyik pártját sem az ő rovására behúzni a kormányba, ugyanakkor arra kérték, hogy hagyjon fel az Likud szavazóira irányuló kampánnyal.
Ben-Gvir azonban azzal érvel, hogy Netanjahu választási kampányában „széleskörű kormányt” ígér, ami ha létre is jönne semmiképpen sem férne meg együtt Eizenkot és az Ocma Jehudit egy koalícióban.
Végül, Ben-Gvir megnyugtatására a miniszterelnök személyesen biztosította arról, hogy következő kormánya az előző koalícióra, és alapelveire épül majd. Emellett, Netanjahu a nézeteltérések tisztázására Gotlivval is konzultált, és a beszélgetés során elhangzottakat a volt likudnyika nem rejtette véka alá, mondván – „a miniszterelnökkel folytatott találkozón megpróbált meggyőzni arról, hogy Itamarnak nincs igaza, és hogy nem fog együtt ülni Eizenkottal. Azt válaszoltam neki, hogy Ben-Gvirnek igaza van, és hogy a miniszterelnök mindig inkább a bal- és centrista pártokra támaszkodott; a 20. helyre szorított ki engem, hogy ne akadályozhassam meg az Eizenkottal való kormányalakítást Ben-Gvir helyett. Szerencsénkre a nép dönt. Ti, jobboldaliak, az Ocma Jehuditra szavazzatok, ami megőrzi Netanjahut a jobboldalon,” – közölte Gotliv a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Ben-Gvir a maga részéről szintén nem bízik Netanjahuban, és úgy véli, hogy ha valóban Netanjahu utolsó ciklusa következne, akkor egy másik kormány megalakítására fog törekedni – de nélküle. Eközben a háttérben a Likud és az Ocma Jehudit között ingadozó bizonytalan választók mandátumaiért folyik a küzdelem, amit nem könnyít meg a hasonló célokat követő Ofer Winter dandártábornok önálló pártja, az Amech Israel sem.
Mindenesetre, a Likudban aggódnak amiatt, hogy Ben-Gvir aránytalanul jó választási eredményt érhet el, „ami számos kérdést vetne fel azzal kapcsolatban, hogy merre tart az izraeli jobboldal, és ami még ennél is fontosabb: lehetővé tenné számára, hogy saját maga és Gotliv számára magasrangú és fontos miniszteri tárcákat követeljen, amit Netanjahu nem akar,” – idéz a Ynet egy Likud-forrást.
The post Bin Szalmán trónörökös a brit miniszterelnök segítségét kéri, és izraeli politika first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
