Nyilatkozott a NAZA alkotója, nemzetközi koalíció a hútik ellen és a hadsereg pénze

Avi/ujkelet.live

Folytatódik a NAZA körüli vita

Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn is folytatta a célzott csapásokat Gázában — öt alkalommal támadtak Hamász-tagokat, akik a terrorszervezet képességeinek helyreállításán dolgoztak. Egy magas rangú tiszt este reagált a polgári áldozatokról szóló vitára, amelyet a NAZA című dokumentumfilm robbantott ki.

Az izraeli tiszt szerint a hadsereg gázai járulékos kár rátája világviszonylatban is példátlanul alacsony, különösen a tűzszünet óta — az arány jelenleg 1:1 alatt van, vagyis kevesebb mint egy civil áldozat esik minden egyes likvidált terroristára.
A tűzszünet életbe lépése óta 550 terroristát likvidáltak a Gázai övezetben, a hadsereg szerint a legalacsonyabb járulékos veszteségi-mutató mellett 2023. október 7. óta.
Ejal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke tegnap utasította a hadsereg legfőbb jogi tisztségviselőjét, hogy vizsgálja meg a NAZA és a közreműködők elleni jogi fellépés lehetőségét. Külön vizsgálatot rendelt el a film készítéséhez felhasznált minősített anyagok kiszivárogtatásáról is.

A film háttere: Juval Abraham és Rachel Szor rendezők dokumentumfilmje azt állítja, hogy a háború során a tömeges civil veszteségek rendszeresen be voltak építve az izraeli hadsereg célkijelölési döntéseibe — 24 névtelen katonai hírszerzési tiszt vallomására hivatkozva. A film nemrég díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon.

Abraham hétfőn a 13-as csatorna riporterének, Raviv Druckernek adott feszült interjút — ez volt első héber nyelvű megszólalása a győzelem óta.
Drucker, aki a keveseknek egyike, aki látta a teljes filmet (a nyilvánosság még nem férhet hozzá), többször megkérdőjelezte, hogyan tudták a rendezők ellenőrizni az álllításokat — köztük azt, hogy a hadsereg olyan csapásokat hagyott jóvá, amelyekről tudni lehetett, hogy több száz civilt ölnek meg, akár Hamász-célpont hiányában is.
Abraham szerint az állításokat a Guardiannel közösen, szerkesztői stábbal ellenőrizték, és a katonák kilétét védeniük kellett.
Amikor arról kérdezték, miért nem szentelt a film több időt a háborút kirobbantó, Hamász vezette 2023. október 7-i támadásnak vagy a Gázában fogva tartott izraeli túszokkal való rossz bánásmódnak, Abraham azt válaszolta, hogy a film kitért ezekre a témákra
Abraham visszavágott Druckernek, amiért három év alatt egyetlen oknyomozói anyagot sem készített a gázai bevetési szabályokról vagy a járulékos veszteségi politikáról.
A 80 perces dokumentumfilm címe héber betűszó, jelentése: járulékos veszteség. A film a héten a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját, és az izraeli MI-alapú gázai csapásokkal, illetve az azok nyomán bekövetkezett civil halálesetekkel foglalkozik.
Izraelben egyelőre nem tudni, mikor vetítik a filmet.

Csúsznak a tárgyalások Izrael és Libanon között

A libanoni és izraeli nagykövetek a következő napokban az amerikai külügyminisztériumban találkoznak, hogy megvitassák a két ország közötti keretmegállapodás végrehajtását — de a közvetlen tárgyalások nyolcadik fordulója csúszik.

A Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes libanoni lap forrása szerint a tárgyalásokat eredetileg szeptember végén, Rómában tartották volna, a párizsi libanoni hadsereget támogató konferencia után, de két tényező miatt október első felére halasztották.
Első ok: Libanon nem hajlandó tárgyalni, amíg Izrael folytatja „ellenséges” akcióit, cserébe Izrael sem hajlandó új kísérleti övezetekről tárgyalni.
Második ok: Az ENSZ-közgyűlés rendes ülésszakának kezdete, ahol olyan súlyos napirendi pontok szerepelnek, mint az ukrajnai és iráni háború, valamint a globális energiaválság.

Ali Taher-hegygerinc: A lap szerint Libanon amerikai közvetítéssel azt az üzenetet kapta, hogy a hegygerinc és környéke helyzete változatlan marad — az Izraeli Védelmi Erők megtartja jelenlegi pozícióit és katonai csapatait a területen. A terület esetleges átadásáról vagy az izraeli kontroll fenntartásáról a nyolcadik tárgyalási fordulóban döntenek októberben.

Nemzetközi koalíció a hútik ellen?

Izraeli tisztviselők szerint ,,elkerülhetetlen lesz” egy nemzetközi koalíció felállítása a jemeni húti lázadók ellen, miután a hétvégén átvették az irányítást a Báb el-Mandeb-szoros felett, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este.

Egy izraeli magas rangú forrás szerint koalíció hiányában ,,anarchia törhet ki a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.”
A szoroson naponta több száz hajó halad át Ázsiából Afrikába és a Közel-Keletre — köztük Izraelbe tartók is.
A stratégiai szoros feletti kontroll lehetővé tenné a hútik számára, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel — Kornet-rakétákkal vagy robbanóanyaggal megrakott csónakokkal — lezárják azt, radar vagy part-tenger rakéták bevetése nélkül.
Izrael egyelőre nem kíván beavatkozni a hútik és Szaúd-Arábia közötti jelenlegi konfliktusba, miközben amerikai vezetéssel megkezdődtek az egyeztetések regionális partnerekkel.
A hútik a nemzetközi figyelem hiányát kihasználva erősítették meg pozícióikat a szorosnál, iráni kérésre — a szomszédos al-Mokha kikötőváros elfoglalása az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerük.

Norvégia betiltaná a kereskedelmet az izraeli telepekkel

Norvégia ősszel törvényt fontolgat, amely betiltaná a kereskedelmet a zsidó telepekkel Júdea és Szamáriában, akár 3 év börtönbüntetést is kilátásba helyezve a szabályszegőknek — mondta Espen Barth Eide külügyminiszter az NRK-nak, kiváltva az oslói izraeli nagykövetség tiltakozását.

Eide szerint az érvek csak erősödtek, mivel a helyzet Júdea és Szamáriában tovább romlott, és sok más ország is hasonló lépéseket tesz.
A törvény magánszemélyekre és cégekre egyaránt vonatkozna, és követi az Egyesült Királyság múlt héten bejelentett, izraeli telepek elleni széles körű szankciós csomagját.
Norvégia, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország közös nyilatkozatban jelezte hasonló intézkedések szándékát.
Eide szerint Izrael ,,megszokta”, hogy antiszemitizmus-váddal megfélemlítheti a nyugati országokat a kritikák miatt — ez a ,,védőernyő” szerinte mára eltűnt.
A törvény Kelet-Jeruzsálemre is vonatkozna, amelynek státusza eltér Júdea és Szamáriától: Izrael 1980-ban formálisan annektálta a területet, 13 évvel az 1967-es hatnapos háborús elfoglalása után. Sok kelet-jeruzsálemi zsidó telep a gyakorlatban Jeruzsálem szerves negyede.
Eide szerint Norvégia és a telepek közötti kereskedelem nem jelentős — főként borról és néhány mezőgazdasági termékről van szó.
Az izraeli nagykövetség a javaslatot a norvég külügyminiszter ,,megszállott, Izrael-ellenes aktivizmusának” legújabb példájaként bélyegezte meg.

A hadseregnek pénzre van szüksége

Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Jáir Lapid ellenzéki vezető biztonsági megbeszélést tartott Jeruzsálemben — a hagyomány szerint havonta esedékes tájékoztatót.

A megbeszélésen részt vett Hidai Zilberman vezérőrnagy, a hadsereg tervezési igazgatóság vezetője és Smuel Ben Ezra nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Michal Abadi-Boiangiu költségvetési vezető telefonon csatlakozott.
Netanjahu a szokásos biztonsági helyzetjelentés után az ellenzék támogatását kérte ahhoz, hogy újra napirendre kerüljön a költségvetés, hogy több pénzt utaljanak a védelmi tárcának.
Lapid irodája szerint az ellenzéki vezető támogatja a honvédelmi kiadások növelését, de nem a középosztálybeliek megadóztatásából vagy a tartalékosok terhére — helyette azt javasolta, hogy Netanjahu az ultraortodox koalíciós partnereknek juttatott forrásokból vonja el a pénzt.
Lapid szó szerint arra kérte Netanjahut, törölje el ,,a korrupt koalíciós pénzeket” és a több tízmilliárd sékelt, amit ,,a haredi dezertőrök” finanszírozására fordítanak — cserébe a Kneszetben is támogatnák a javaslatot.
A 12-es csatorna szerint Lapid a Kohelet Fórum jelentésére hivatkozott, mely 60 milliárd sékelre becsüli a dezertőrök finanszírozásának költségét.
A szóváltás során Netanjahu érzékelte, hogy Lapid nemet mond — mire Lapid tisztázta: igent mond a többletforrásra, csak nem adóemelésből. Netanjahu ,,többletbevételekre” hivatkozott, Lapid viszont rákérdezett, milyen többletbevételről van szó, amikor a biztonsági tájékoztató szerint világgazdasági visszaesés várható.
A megbeszélés megállapodás nélkül ért véget.

The post Nyilatkozott a NAZA alkotója, nemzetközi koalíció a hútik ellen és a hadsereg pénze first appeared on Új Kelet Live.

Forrás: ujkelet.live