ujkeletlive
Vallás, és politika – pénzjutalom
Több ezren vonultak fel tegnap este azon a nagyszabású jeruzsálemi rendezvényen, ahol a börtönből kiengedett ultraortodox katonaszökevényeket ünnepelték.
A Geula negyedből induló „Fogadás a szabadult katonai szolgálatot elkerülőknek” felvonulást a Jeruzsálemi Frakció, és a szintén radikális cionistaellenes Edah HaChareidisz közösen szervezték, melynek keretében pénzjutalmat is biztosítottak a börtönből szabadult katonai szolgálatot elkerülőknek. A héber médiában megjelent jelentések szerint a szervezők azt állították, hogy a felvonulást egyeztették a rendőrséggel, rendvédelmi erőket azonban nem láttak a helyszínen.
A rendezvényre mintegy 100 korábbi dezertálót hívtak meg, és a körülbelül ötven megjelenő szabadult katonaszökevény mindegyike pénzjutalomban részesült, – jelentette a 12-es csatorna, ugyanakkor a Ynet szerint a megígért összeg akár 1000 sékel is lehetett. Továbbá, a felvonuláson résztvevő gyerekek ajándékcsomagokat kaptak, azzal az üzenettel, hogy a katonai szolgálatot elutasítókat a zsidó valláshoz való ragaszkodásuk miatt zárták börtönbe.
A felvonulók között feltűnő táblákon a dezertálókat túszokhoz hasonlították, olyan feliratokkal, amelyek a „10-es börtön túszainak” szabadon bocsátását követelték, vagy arra figyelmeztetve, hogy soha nem fognak „ellenséges hadseregben” szolgálni, illetve, hogy nem áldozzák fel gyermekeiket „a cionizmus oltárán.”
A demonstrációt az ellenzéki pártok vezetői elítélték. Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] vezetője szintén bírálta a rendezvényt, és azzal vádolta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy politikailag olyan pártoktól függ, amelyek ellenzik a háredik katonai szolgálatát. Jáír Golan [Demokraták] pedig elfogadhatatlannak nevezte azokat a feliratokat, amelyeken az Izraeli Védelmi Erőket „ellenséges hadseregnek” nevezték.
A közelgő választások közepette a héber média jelentései arról számoltak be, hogy a hadsereg és a rendőrség a hónapokon át tartó, jelentős fennakadásokat okozó sorozásellenes tiltakozások után gyakorlatilag leállította a proaktív letartóztatási műveleteket. Míg a rendőrségi források a hadsereget hibáztatják a műveletek felfüggesztéséért, a katonaság azonban azt állítja, hogy a letartóztatások továbbra is folyamatban vannak.
Irán – marad a patthelyzet
Továbbra sincs áttörés az Egyesült Államok és Irán között zajló közvetett, a háború befejezésére irányuló tárgyalásokon.
Annak ellenére, hogy egy nappal korábban még pozitívan nyilatkoztak, a katari közvetítők erőfeszítései kevés eredménnyel jártak, mivel egyik fél sem hajlandó engedni, – jelentette az Axios három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva, hozzátéve, miszerint egyre erősödnek azok a feltételezések, miszerint Trump elnök a félidős választások után elrendelheti a hadműveletek újraindítását.
Doha közvetítője, Ali al-Thawadi több órán keresztül tárgyalt New Yorkban Abbász Aragchi iráni külügyminiszterrel és delegációjával egy kétoldalas katari kompromisszumos javaslatra vonatkozóan, arra fektetve a hangsúlyt, hogy egyszerre kezelje Iránnak az amerikai haditengerészeti blokád feloldására vonatkozó követelését, valamint az Egyesült Államoknak azt az igényét, hogy a teheráni rezsim tegyen engedményeket nukleáris programjával kapcsolatban.
Ezt követően al-Thawadi Washingtonban tárgyalt Trump megbízottjával, Jared Kushnerrel és más amerikai tisztviselőkkel, közöttük JD Vance alelnökkel. Korábbi jelentések szerint a tárgyalások „pozitívak és konstruktívak,” voltak és Irán „jelezte, hogy rugalmas a nukleáris kérdésekben,” végül mégsem történt előrelépés.
„Megakadtak. Az irániak olyan dolgokat követelnek, amelyeket az Egyesült Államok nem tud elfogadni, az Egyesült Államok pedig úgy gondolja, hogy nyerésre áll, ezért nincs szükség kompromisszumra,” – idézi az Axios egyik forrását, hozzátéve, hogy más regionális közvetítők, köztük Pakisztán és Egyiptom, arra sürgették Iránt, hogy fogadja el a nukleáris engedményeket. Egy másik, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azonban az irániak, csak akkor fontolnák meg a javaslatot, ha az Egyesült Államok beleegyezik a júniusi egyetértési memorandumhoz való visszatérésbe.
„Nagyon rosszul állnak. Nem tudom, hogy készek-e még feladni. Fel fogják adni. Ez azért van, hogy megakadályozzuk egy nukleáris fegyver létrejöttét. Iránnak nem lesz nukleáris fegyvere,” – közölte Trump tegnap újságírók előtt.
Netanjahu kampánya
Az október hetedikei Hamász mészárlások előtti Binjámin Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztető magasrangú megkereséseket közelmúltban dokumentáló cikkekre válaszul Netanjahu választási kampánya egyaránt tartalmaz háborúval fenyegetést, és a média elrettentését bírósági per útján.
A tisri ünnepek vége felé az október hetedikei Hamász mészárlások harmadik évfordulójára készülve az országos figyelem ismét arra irányul, hogy három évvel a Szimchát Tórai mészárlások után még mindig nem történt meg az események, illetve az okok feltárása, valamint a felelősök megnevezése. A miniszterelnök köztudottan ellenzi az ilyen esetekben az izraeli törvények szerinti állami vizsgálóbizottság felállítását, helyette, többnyire saját koalíciója által megnevezett tagokból álló politikai bizottságra bízná a vizsgálatot.
Ugyanakkor kevesebb mint egy hónappal a választások előtt Netanjahu új kampánya arra irányul, hogy semlegesítse a nemzetközi médiában az elmúlt napokban sorozatosan megjelent, október hetedike előtt több magasrangú tisztviselőtől közvetlenül kapott figyelmeztetéseket dokumentáló jelentések negatív politikai következményeit.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetője Mohamed bin Zajed [MBZ] többszöri diplomáciai nyomás ellenére sem cáfolta a híreket, miszerint telefonon figyelmeztetette Netanjahut közvetlenül a Szimchát Tórai támadások előtt, így a miniszterelnök végül a hét elején személyesen utazott Abu Dzabiba meggyőzése érdekében.
A rövid, alig egy órás látogatásról, amelyre az emirátusi reptéren került sor, ellentmondásos hírek érkeztek, Netanjahu hivatala állítását miszerint a miniszterelnök és felesége Szára, MBZ kifejezett meghívására érkezett Abu Dzabiba, nem erősítették meg.
A Ynet korábban arról számolt be, hogy a titkos találkozón olyan Öböl-menti országok – közöttük a zsidó állammal diplomáciai kapcsolatot nem létesített Szaúd-Arábia, emellett Marokkó, Líbia, Jordánia és Katar képviselői is részt vettek. A hírportál forrása szerint a találkozót Roman Gofman, a Moszad vezetője szervezte, és azt követően került rá sor, hogy Szaúd-Arábia Izraelhez fordult segítségért a hútik Vörös-tenger térségében indított támadásaival szemben, miután MBZ vállalta, hogy otthont ad a találkozónak. A megbeszélések középpontjában az izraeli politikai forrás szerint Irán, valamint az általa támogatott fegyveres szervezetek visszaszorítása állt a Közel-Kelet egészén, különös tekintettel a hútikra, miközben segítséget nyújt a térség országainak légvédelmi rendszerei erősítésében.
Alig egy nappal később magas rangú szaúdi tisztviselő cáfolta azokat azon híreket, miszerint szaúdi és izraeli tisztviselők találkoztak volna, miután a Ynet helyesbítést tett közzé, elismerve, hogy nem tudja megerősíteni az említett találkozó létrejöttét. A hírt végül Jordánia is cáfolta, miután a Ynet szintén azt állította, hogy Marokkóval és más, meg nem nevezett országokkal együtt képviseltette magát a találkozón.
A Maariv egy biztonsági forrásra hivatkozva pedig arról számolt be, hogy a miniszterelnök kizárólag az ország vezetőjével, Mohamed bin Zajeddel találkozott, cáfolva azon híreszteléseket, hogy tárgyalásokat folytatott Líbia vezérkari főnökével, Szaddám Haftarral. A líbiai találkozót az olasz Il Foglio lap szellőztette meg, arra utalva, hogy bizonyára nem lehetett véletlen Netanjahu, és Haftar repülőgépének szinte azonos időben történő landolása az Al-Batin reptéren.
Miután Netanjahu visszaért az emirátusi látogatásról pártja, a Likud átfogó pert indított, és 2,6 millió sékel összegű kártérítést követel többek között a Haaretz, a Jediot Ahronot, és a 12-es csatorna, valamint Slomi Eldar, Uri Miszgav, Nadav Ejal, Barak Ravid, és Attila Somfalvi újságírók állításai miatt az általa kapott, és álhírnek nevezett október hetedike előtti figyelmeztetése közlésére vonatkozóan.
A kialakult vita közepette Netanjahu tegnap a Tel Nof légibázison azt állította: „arra utaló jelek vannak, hogy a választások közeledtével ellenségeink megpróbálnak megtámadni bennünket. Egy üzenetet küldök nektek: ne kezdjetek velünk. Hosszú karunk bárhol és bármikor elér titeket.”
Netanjahu félelemkeltő bejelentése a hadseregben meglepetést okozott, ilyen jellegű információkat a miniszterelnök nem közölt a legutóbbi megbeszéléseken, és nem jelent meg a hetente megtartott, több hadszínteret érintő helyzetértékelésekben sem, – jelentette a héber média több biztonsági forrásra hivatkozva.
A hadsereg politikai vezetéssel fennálló kapcsolat miatt nem kívánja kommentálni Netanjahu szavait, a Kan közszolgálati csatornának nyilatkozó biztonsági forrás lehetségesnek tartja, miszerint annak érdekében, hogy az ellenségek ne használják ki a választási időszakot – amely érzékeny időszaknak számít, Netanjahu úgy döntött, figyelmeztető üzeneteket küld, elsősorban a Hezbollah terrorszervezetnek, és Iránnak címezve.
„A hadsereg a közeli és távoli hadszíntereken egyaránt a forgatókönyvek széles körére felkészült. Ugyanakkor eddig nem érkezett olyan konkrét, megalapozott információ, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a választás napja és egy eszkaláció között. Ez egy létező lehetőség, számos más forgatókönyv mellett,” – idézi a Kan a biztonsági forrást.
Netanjahu bejelentése után az ellenzék vezetője, Jáír Lapid azonnali helyzetjelentést kért, a találkozóra végül éjfél előtt került sor, miután Lapid kijelentette: „nincs ok arra, hogy pánikba ejtsük a lakosságot. A biztonsági fenyegetéseket professzionálisan és felelősségteljesen kell kezelni. Izrael biztonsága és a hadsereg bázisai nem szolgálhatnak választási videók hátteréül,” – tette hozzá, majd hangsúlyozta – „mindenesetre a választásokat időben meg fogják tartani, és senkinek nincs mentsége arra, hogy megzavarja azokat.”
Lapid továbbá bírálta Netanjahut, mondván hogy Ejál Zamir vezérkari főnök „10 vörös zászlót” emelt a harcoló katonák hiányával és a hadsereg állapotának romlásával kapcsolatban. Ha Netanjahu ennyire aggódik a biztonsági helyzet miatt, akkor sorozza be azt a 15 000 ultraortodox férfit, akire a hadseregnek szüksége van,” – tette hozzá Lapid.
The post Pénzjutalom, és nagyszabású jeruzsálemi fogadás a szabadult katonai szolgálatot elkerülőknek first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
