Avi/ujkelet.live
A hadsereg lépése a választások utánra
A KAN közrádió reggel arról számolt be, hogy az Izraeli Védelmi Erők közvetlenül a választások után csökkenti a gázai határhoz közeli településeken állomásozó erők létszámát. Több tucat tartalékos katonát érint a lépés, egy részüket olyan településeken állomásoztatják, amelyek legfeljebb 4 kilométerre vannak a gázai határtól.
A terv lényege: Október 29-től, két nappal a választások után, tartalékosokat már csak a határtól legfeljebb 4 km-re fekvő településeken állomásoztatnának.
- A távolabbi településeken a hadsereg jelentősen ritkítaná az erőket, és több tucat tartalékost szerelne le.
- Ezeken a helyeken a védelem a települési biztonsági koordinátorra és a helyi reagáló egységekre épülne, állandó katonai jelenlét nélkül.
A sorok között: A biztonsági szakemberek szerint a határhoz közeli településeken a lakosokat hívnák be tartalékos szolgálatra a helyi védelmi keretben, szükség esetén pedig „hozzácsatolt” katonákkal erősítenének.
- Itt van a probléma lényege: A hadsereg éppen a hozzácsatolt katonák jelenségét szeretné visszaszorítani, a térségben pedig attól tartanak, hogy a védelem így nem lesz elég a biztonsági igényekhez képest.
A döntés: A döntést a műveleti főosztály hozta, és a csapatelhelyezés megváltoztatását a választások utánra időzítette. A lakosokat nem tájékoztatták megfelelően, ezért a Déli Parancsnokságtól válaszokat és átláthatóságot követelnek.
A másik oldal: A katonai szóvivő szerint a biztonsági koordinátorok a településeknek kiosztott létszámkeret erejéig toborozhatnak harcosokat és hozzácsatolt katonákat is. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-negevi településeken nincs keretcsökkentés.
Szmotrics a bírósági döntés megszegésére szólítja fel a kormányt
A szélsőjobboldali Becalel Szmotrics pénzügyminiszter (Vallásos Cionizmus) felszólította a miniszterelnököt és a védelmi minisztert, hogy szegjék meg a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntését. A döntés szerint az Izraeli Védelmi Erőknek tájékoztatnia kell, mikor térhetnek vissza a lakosok az Észak-Szamáriában kiürített menekülttáborokba: Dzsenin, Tulkarem és Nur Samsz.
A sorok között: Szmotrics állításával ellentétben a bíróság nem rendelte el kifejezetten a lakosok visszatérését.
- Éppen ellenkezőleg: Elfogadta a hadsereg álláspontját, hogy a biztonsági feltételek még nem érettek meg erre.
- Ugyanakkor azt követelte az államtól, hogy közölje az ütemezést, amely lehetővé tenné a visszatérést, sőt azt is kérte, vizsgálja meg a folyamatok felgyorsítását.
A háttér: 2025 elején az Izraeli Védelmi Erők a „Vasfal” hadművelet keretében megkezdte a műveleteket az észak-szamárisi táborokban, és mintegy 40 000 lakost telepített ki.
- A hadsereg eleinte hangsúlyozta, hogy a lakosság áthelyezése ,,védelmük érdekében” és csak a hadművelet idejére történik, és határozottan tagadta, hogy végleges kitelepítésről lenne szó.
- Utólag kiderült, hogy a hadsereg pontatlanul mutatta be a helyzetet: a politikai vezetés már azt közölte, hogy a kitelepítés ,,legalább 2025 végéig” tart. Az ideiglenes állapot azóta tartóssá vált, és közel két év elteltével sincs kilátás arra, hogy a lakosok visszatérjenek.
- Hónapok óta sem a politikai, sem a katonai vezetés nem említi a visszatérés lehetőségét, és világos volt, hogy a jelenlegi helyzet marad. Ez addig tartott, amíg a petíció el nem jutott a bíróságig.
A feltételek: A hadsereg több feltételt szabott a Palesztin Hatóságnak a visszatéréshez, például földalatti víz- és villamosinfrastruktúra kiépítését és palesztin rendőrőrsök létesítését a táborok területén.
- Néhány más feltétel már megvalósult, így az új utak építése és a terep átalakítása a hadsereg által.
- A feltételek azonban még nem teljesültek maradéktalanul, ahogy a hadsereg a petíció keretében a bíróságnak is jelezte, ezért továbbra sincs kilátás a visszatérésre.
A CBS „60 Minutes” telepesekről szóló epizódja
A CBS „60 Minutes” tényfeltáró műsora vasárnapról hétfőre virradóra olyan riportot sugárzott, amelynek címe szerint ,,izraeli telepesek egy része juhnyájat használ eszközként a palesztinok otthonaikból való kiszorítására Ciszjordániában”. A riport állítása szerint Júdea és Szamária zsidó lakói állataikat palesztin közösségek területére hajtják legelni, majd a nyáj jelenlétére hivatkozva tulajdonjogot követelnek a földre.
Tanúvallomás: ,Bejönnek, kinyitják a ház kapuját, és beengedik a juhokat, hogy megegyék a fákat a ház körül” – mondta a műsornak Vahid Marszuq, palesztin tanár el-Mughajjir faluból.
A telepesek: Mordecháj Minszter gazdálkodót úgy mutatták be, mint akinek nyáját „bevezetik” a palesztin falvakba.
- Szerinte az arabok hajlamosak egymás közt harcolni a legelőkért: ez ,,egy nyelv, amit mi is értünk, és ők is értenek”.
- Elmondása szerint a nyáj a határokat jelöli ki: ,,Itt legeltetem a juhaimat, ide nem hozod a tiéidet, itt nem ültetsz, itt nem építesz”. Hozzátette, hogy az erőszak léte nem csökkenti a földhöz fűződő jogukat.
- Amikor megkérdezték tőle, hogy terrornak minősíti-e a telepesek erőszakát, ahogy azt Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete tette, elhatárolódott: ő nem nevezné terrornak, de vannak olyan fiatalok, akik túlreagálnak, huliganizmust követnek el, és határokat, fékezést igényelnek. Ez szerinte nem változtat azon, hogy a zsidók tartózkodási joga a földön ,,törvényes és ősi”.
A terepen: A riportot Leslei Stahl készítette, aki a terepen azt mondja: ,,Tényleg bántják az embereket most”. A telepesek a kamerák előtt támadnak rá palesztinokra; egyikük meg is kérdezi Stahl-t: „A Hamásszal vagy?” Végül megérkezik a hadsereg, elűzi a palesztinokat a földjükről, a telepeseknek pedig engedélyezi, hogy ott maradjanak.
„A hadsereg számára a telepesek élveznek elsőbbséget” – mondja Stahl.
A Faradzs család elmondta, hogy márciusban telepesek csoportja sátrat állított a házuk telkén. ,,Úgy kezdtek viselkedni, mintha minden az övék lenne” – mondta egy családtag. Szerinte a fiatalok el akarják üldözni a falu lakóit, és sikerrel járnak. ,,Áramot lopnak a helyiektől, vizet is lopnak. Ez a stratégiájuk: lakhatatlanná tenni a környéket.”
Politikai szál: A riport a hamarosan, mintegy két hét múlva esedékes izraeli választások árnyékában jelent meg. A műsor és az előzetese is megemlítette a választásokat az amerikai félidős választásokra való készülődés mellett, mint a politikai irányváltás lehetséges kulcsát, mivel a Demokrata Párt esetleges győzelme korlátozhatja az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segélyt.
Minszter a stábnak elmondta: ,,Aggaszt, hogy Amerika hátat fordít nekünk, és mi is hátat fordítunk Amerikának. Ezt a barátság elvesztésének látom.” Úgy fogalmazott, attól tart, hogy elveszíthetik Amerikát mint katonai és politikai szövetségest, a dolgok szerinte ebbe az irányba haladnak, de Izrael talál más szövetségeseket.
A számok:
- Az izraeli hadsereg májusi adatai szerint a nacionalista bűnözés volumene élesen megugrott az elmúlt években: 2019-ben 352 esetet jelentettek, 2023-ban már 1072 eseményt.
- A szélsőbaloldali Jes Din szervezet adatai szerint az események számának növekedése ellenére érdemi jogérvényesítés nincs: a tavalyi 991 erőszakos eseményből 428 esetben nyújtottak be panaszt, és az ügyek 96%-át vádemelés nélkül zárták le.
The post A választások utáni aggasztó lépés és a „60 Minutes” telepesekről szóló epizódja first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
