ujkeletlive
Mennyit ér Trump támogatása
Egy héttel az izraeli választások előtt Donald Trump elnök úgy döntött, hogy támogatásáról biztosítja Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, ilymódon hivatalban lévő amerikai először áll ki egyértelműen egy jelölt mellett legalábbis az amerikai-izraeli kapcsolatok történetében.
A héber médiának nyilatkozó Netanjahu korábbi tanácsadója Aviv Businszki elmondása szerint, a miniszterelnök az 1999-es és a 2001-es választások idején amiatt panaszkodott, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a választásokba olyan elnökök révén, akik kevésbé kedvelték őt. Netanjahu még egy olyan kezdeményezést is támogatott, amely megtiltotta volna a külföldi finanszírozást a választási kampányokban; most azonban „úgy gondolom, nem panaszkodik,” – tette hozzá Businszki.
Valójában Netanjahu régóta várt erre a bejelentésre, ami várakozásai szerint megnyitja az utat a biztos győzelem felé, és egyúttal az iráni fenyegetettség izraeli választókat mozgósító félelmeire terelheti a hátralévő napok kampányának irányát.
A miniszterelnök pártjában, a Likudban elégedetten, és magától értetődően könyvelték el Trump támogatását, azzal magyarázva az elnök eddigi várakozását, hogy nem akart hasonló helyzetbe kerülni, mint a legutóbbi magyarországi választások előtt, amikor is az Orbán Viktor volt miniszterelnököt támogató hangzatos kampánya ellenére hoppon maradt. Ilymódon kivárt mindaddig, míg a belső közvélemény-kutatások eredményei nem jelezték világosan, hogy Netanjahu kormányt tud alakítani október 27-e után, – állítja a Maariv, Netanjahu politikai forrásaira hivatkozva.
Mindenesetre, az Axios megkeresésére Trump azt állította, hogy már a hét elejétől kezdve készült a nagy bejelentésre.
„Mindig is ezt terveztem, csak nem akartam túl korán megtenni,” – idézi a hírportál az elnököt, aki továbbá azzal indokolta a döntést, mert „jó a kapcsolatuk,” és ha Netanjahut újraválasztják, továbbra is jól tudnak majd együttműködni, mert számára az a „fontos, hogy Izraelnek olyan vezetője legyen, akire számíthat.”
Arra a kérdésre, hogy képes lenne-e együtt dolgozni egy másik izraeli vezetővel is, Trump úgy véli – „lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ki akarná vállalni ezt a kockázatot?”
A bizonytalan forrású találgatások mellett, az viszont tény, hogy Trump támogatásának késlekedése mögött a két vezető közötti kapcsolat érezhető hidegülése állt, többek az Irán és a gázai helyzet miatt fokozódó feszültségek hátterében. Az elmúlt hónapokban a nyilvánosság előtt az elnök rendre hárította a Netanjahu támogatására irányuló kérdéseket, és úgy tűnt semleges kíván maradni. Másrészről, az alig két hét múlva esedékes félidős választások küszöbén Trump népszerűségének újabb mélypontjához – a választók 66 százalékos elutasításának szintjéig süllyedt, melynek alapvető oka az iráni háború miatt megnövekedett megélhetési költségek.
Így az elnök és kormánya megbízhatósági tesztjének is számító félidős választások előtt Trump valószínűleg azzal próbált javítani megítélésén, hogy Netanjahu támogatásával igazolná a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet kiút nélküli helyzetét.
Ilymódon, és annak ellenére, hogy az elnök rendkívül elégedetlen volt Netanjahuval, még az elmúlt hetekben is, sőt az Axios forrásai szerint négyszemközti beszélgetések során a miniszterelnököt okolta, amiért Izrael nem tudta megakadályozni a Hamász október 7-i támadásait, továbbá „saját maga legnagyobb ellenségének” nevezve, azt is felvetette, hogy Netanjahu mennyire árt Izrael nemzetközi megítélésének, végül azonban mégis visszakozott.
A héber média szerint izraeli ellenzéki források úgy vélik, miszerint Netanjahu ára volt a nyilvános támogatás, cserébe azért, hogy végül ne indítson a választások előtt támadást Irán ellen.
Az Axios arról számolt be, hogy Netanjahu és Trump két héttel ezelőtt megvitatta egy nagyszabású Irán elleni hadművelet lehetőségét.
Az elnök kezdetben hajlott arra, hogy elfogadja Netanjahu javaslatát a háború újbóli kirobbantására az izraeli választások küszöbén, később azonban egyre bizonytalanabbá vált, és úgy döntött, hogy a választások utánig vár.
A hírportál riportere, Barak Ravid úgy véli, hogy Netanjahut támogató nyilatkozatában az elnök arra utalhatott, hogy az amerikai időközi választások után lehetőséget adna az izraeli miniszterelnöknek Irán megtámadására.
Eközben, az izraeli választási helyzet
Netanjahu nagyjából 18-21 – jobboldali blokkja pedig 48-52 mandátumra számíthat, ami jóval elmarad a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 parlamenti széktől. Összességében, a miniszterelnök célja egyértelműen az ellenzék kormányalakításának megakadályozása, miután új választások kiírása következne és Netanjahu maradhatna az ügyvezető miniszterelnök, azt követően, hogy várhatóan szükségállapotra hivatkozva arra kényszerítené kihívóját, Gadi Eizenkotot, hogy irányítása alatt – hasonlóan Beni Gantzhoz, politikai karrierjének véget vetve csatlakozzon a vezetése alatt álló kormányhoz.
Mennyit ér Trump támogatása?
Az elnök szokásos Truth Social közösségi platformján meghirdetett, Netanjahut „harcos, bátor és zseniális” jelzőkkel méltató bejelentése néhány óra erejéig szenzációnak számított mind az izraeli, mind az amerikai médiában, majd csillapodtak a kedélyek.
Netanjahu minden bizonnyal az elnök „akaratára” és az iráni fenyegetésre fogja helyezni felszólalásainak hangsúlyát a kampány finisében, mindezek ellenére Trump támogatása előreláthatóan nem fogja olyan mértékben befolyásolni a végeredményt, ami a négy évvel korábbihoz hasonló kormányalakítási lehetőséget biztosítana Netanjahunak.
„Úgy gondolom, talán még egy mandátumot hozhat Netanjahunak, de ennél többet nem,” – véli Businszki.
Tamar Hermann professzor, az Izraeli Demokrácia Intézet Viterbi Közvélemény- és Politikakutató Központjának igazgatója szerint Trump Netanjahu iránti támogatásának időzítése ebben a választási küzdelemben egyszerre volt „túl késő és túl korai.”
„Túl késő, mert az emberek már eldöntötték, kire szavaznak. Lehet, hogy az egyes blokkokon belül változnak a preferenciáik, de emiatt nem fognak blokkok között váltani. „És túl korai is, mert még kilenc nap van a választásokig, és máris láthatjuk, hogy más amerikai vezetők – még a republikánus oldalon is – hűtik a kedélyeket az elnök kijelentései miatt,” – összegzi Hermann professzor, megjegyezve – „a politikai támogatás jelentése Izraelben teljesen más, mint az Egyesült Államokba. Nem vagyunk hozzászokva az ilyen lépésekhez, és ez nem fogja megváltoztatni az emberek véleményét.”
Ilana Spaizman, a Bar-Ilan Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető oktatója szintén úgy látja, hogy Trump kijelentése nem fog nagy változást okozni, utalva arra, hogy – „az elnök megítélése jelentősen romlott április 26. óta, amikor megkezdte a tárgyalásokat Iránnal,” – hivatkozva az Izraeli Demokrácia Intézet közvélemény-kutatására, amely szerint az izraeliek Trumpba vetett bizalma – vagyis az a meggyőződés, hogy az amerikai elnök elkötelezett Izrael biztonságának garantálása mellett – körülbelül 70 százalékról mindössze 42 százalékra csökkent.
Végezetül, és érdekességképpen a Polymarket előrejelzési piacon sem tapasztalható kiugró változás Trump bejelentése nyomán. Eizenkot már hónapok óta megelőzte Netanjahut „a következő izraeli miniszterelnök” fogadási opción. A befektetők révén jelentős előnyre tett szert a politikai előrejelzések piacán, ami viszont jelentősen visszaesett a Flydubai járaton történt terrortámadást követően. A több mint két héttel ezelőtti incidens után Netanjahu esélyei valamelyest megközelítették Eizenkotét, majd néhány nappal később a volt vezérkari főnök tétjei ismét jelentősen emelkedtek: 54–28 százalék arányában.
Az amerikai elnök tegnapi TACO bombahíre után Eizenkot esélyei valamennyire visszaestek, majd 48, később pedig körülbelül 46 százalékon stabilizálódtak. Ugyanakkor, Eizenkot vesztesége nem emelte automatikusan Netanjahu esélyeit. Annak az esélye, hogy Netanjahu lesz a következő miniszterelnök 28 százalékról 33 százalékon tetőzött, majd visszaesett 30-ra, reggelre pedig visszatért a korábbi 28 százalékos szintre.
Az ellenzék reakciója
Gadi Eizenkot [Jásár] tegnap este a 12-es csatornának nyilatkozott, és többek között arra a kérdésre is válaszolt, hogy csalódást okozott-e Trump utalása, miszerint – „ha Izraelnek nem megfelelő vezetője lesz – vagyis bárki, aki nem Bibi –, akkor Amerikának kellene elvégeznie a munkát Iránnal szemben,” amit az elnök nem szívesen vállalna.
„Nagyra értékelem Trump elnököt, Izrael nagy barátját, nemzetbiztonságunkhoz való hozzájárulásáért, de az izraeli választások izraeli belügy. A következő miniszterelnökről, és a következő koalícióról kizárólag az izraeli állampolgárok döntenek, és én ezt meg is fogom védeni. Van tapasztalatom az amerikai hadsereggel való együttműködésben, két amerikai vezérkari főnök is tanúsíthatja a kiváló együttműködést, és a közös eredményeinkhez való hozzájárulásomat,” – közölte Eizenkot, majd elismerte, hogy – „több találkozó is volt, amelyekről nem szeretnék bővebben beszélni. Kértem, hogy ne avatkozzanak be Izrael belügyeibe, de tudni fogom kezelni a helyzetet. Másfél héten belül le fogjuk váltani a legrosszabb kormányt az államalapítás óta, és mélyreható változást fogunk vezetni. Meg vagyok győződve arról, hogy ez be fog következni.”
A 14-es csatorna riportere Jinon Magal legutóbbi állítására utaló, provokatív kérdésre, miszerint – „majom vagy, akit askenázik irányítanak?” – azt válaszolta – „ez a kijelentés egy aljas és méltatlan emberé. A hang Magalé, de a kezek Netanjahuéi,…” – majd hozzátette – „szüleim Marokkóból alijáztak, nagyon büszke vagyok rájuk. 18 évesen vonultam be a hadseregbe, minden beosztásban szolgáltam, senki nem kérdezte meg, milyen származású vagyok.„
Lieberman hétvégi szúrására vonatkozóan, hogy végül Gantzhoz hasonlóan, Netanjahuval fog tárgyalni a kormányalakításról, hárította – „ami engem érdekel, és ez mindannyiunk célja, az az, hogy legyőzzük ezt a rossz kormányt, és létrehozzunk egy cionista kormányt, amely helyreállítást végez, és jobb jövő felé vezeti az országot a gyógyulás útján. Nem akarok ilyen és hasonló kijelentésekbe belemenni, ezek nem fontosak.”
Végezetül, nem erősítette meg, és nem is cáfolta, hogy politikai patthelyzet, és egy lehetséges háborús biztonsági helyzet közepette, illetve nagy társadalmi nyomás alatt új választásokat fog kezdeményezni avagy Netanjahuval az egységkormányt, hangsúlyozva – „Netanjahu szerintem nem méltó arra, hogy vezetői tisztségeket töltsön be – pont. Teljes kudarcot vallott, haza kell mennie. Biztos vagyok benne, hogy kilenc nap múlva elbúcsúzunk tőle, és Izrael Államot egy helyreállított úton vezetjük, felelős, komoly és tapasztalt vezetéssel.”
Arra a kérdésre, hogy van-e tudomása olyan hírszerzési információt illetően, amely indokolná vagy indokolttá tenné a közeljövőben az Irán elleni akciót?
„Nem ismerek ilyen információt, bízom a vezérkari főnökben, aki nagyon komoly ember, és ha súlyos és azonnali stratégiai fordulatról lesz információ, tudni fogja, hogyan ajánljon helyesen. Netanjahuban nem bízom, ezért emlékeztetek arra, hogy a felelősség a teljes kabinet kollektív felelőssége. Felelősséget követelek tőlük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a választásokat a kitűzött időpontban megtartsuk, ez a demokratikus állam erejének része, és ezt lehetővé kell tenni.”
A B’Jachad ellenzéki szövetség vezetője, Naftali Bennett volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Trump elnökkel annak ellenére is együtt tud majd működni, hogy ma támogatásáról biztosította Netanjahut.
„Tudom, hogy nagyon jól ki tudok jönni Trump elnökkel. Végső soron a nemzetközi politikában minden vezető azzal a vezetővel dolgozik együtt, akit megválasztanak,” – fogalmazott Bennett a tel-avivi egyetemi hallgatóknak tartott előadáson.
Véleménye szerint vezetése alatt az ország vissza tudja szerezni tekintélyét a világban, hangsúlyozva, hogy Izrael „Netanjahu előtt is nagyon jól teljesített, és Netanjahu után még sokkal sikeresebb lesz.”
The post Választások – mennyit ér Trump támogatása first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
