ujkeletlive
Jichák Herzog elnök vasárnapra ígérte a következő miniszterelnök-jelölt bejelentését, de azt követően, hogy korábban már fogadta Binjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnököt, Gadi Eizenkottal az oldalán a szombat kimenetele után formálisan átadta a kormányalakítási megbízást.
Netanjahu és koalíciós blokkja 53 mandátumot, ebből 27 Likud-helyet szerzett a két héttel ezelőtti választásokon, míg kihívója – volt vezérkari főnöke Gadi Eizenkot 21, a Változás-blokkja pedig mindösszesen 48 Kneszet mandátumra jogosult.
A választások eredményeinek hivatalos bejelentése előtt Netanjahu, és radikális koalíciós partnerei súlyos vádakat jelentettek be, mondván az arab frakciók 19 mandátuma mögött széleskörű csalás, és katari megvesztegetés áll. A választások előtt és közben David Zini Sábák-főnők ugyan váltig azt állította, hogy a folyamat rendben zajlott, majd néhány nappal az urnák zárását követően csatlakozott Netanjahuhoz, és megdöbbentő idegenkezűség, és egyébb gyanúra hivatkozva a Választási Bizottság elnöke, Noam Szolberg bírónak az eredmények visszatartását sugallta, ami nem mellesleg a Kneszet feloszlatása utáni ügyvivő koalíció, és Netanjahu számára biztosította volna a hatalmon maradást.
Ilymódon, a leköszönő koalíció a zsidó állam elleni merényletnek minősítette a gyanúból hirtelen a legmeredekebb összeesküvés elméletekben tetőzött Zini-féle állításokat, aki a szolgálaton belüli megbeszélésen az ügyet az október hetedikei Hamász mészárlások tragédiájához hasonlította.
Szolberg bíró azonban megerősítette a választások tisztaságát, és eredményét, ami a felmerült pénzügyi ügyeletek gyanúját illeti, támogatta annak kivizsgálását, ugyanakkor világossá tette, hogy amennyiben bizonyosságát megerősítenék az érdemben nem változtatná meg a választásokon elért mandátumelosztást.
Zini azonban továbbra is az arab pártok vezetőinek biztonsági bűncselekmény gyanújával történő meghallgatását követeli, Gali Baharav-Miara főügyész szerint politikusokat akkor idézhet be, amennyiben bizonyítékokkal tudja alátámasztani a vádakat. A Sábák-főnök szerint majd útközben fog találni.
Az említett bizonyítékok hiányában mindkét választás-csalási ügy elakadt, Zini intézkedései azonban kinevezése után amúgy is megingott belbiztonsági szolgálaton belüli bizalom további romlásához vezetett.
- az első ügy – Netanjahu hivatalának közeli munkatársa a választás napján riasztotta a rendőrséget, miután három beduin aktivistát tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy megpróbálták lefizetni a választókat a Ra’am párt támogatása érdekében. A 12-es csatorna jelentése szerint a nyomozást várhatóan lezárják, amennyiben nem kerülnek elő új bizonyítékok, az ügy gyanúsítottjait már szabadon engedték.
- a második ügy – az arab Közös Lista támogatására irányuló, állítólagos külföldi finanszírozási kísérlettel kapcsolatos nyomozás mögött egyelőre semmilyen bizonyíték nem mutat idegen [katari] pénzek beáramlására, illetve a választásokra irányuló megvesztegetésre.
Eközben, Szolberg bíró múlt héten átadta Herzog elnöknek a választások hivatalos eredményét, miközben a zsidó állam demokratikus értékeinek védelmére, és a választások eredményeinek tudomásul vételére szólított fel.
Herzog a Kneszetbe bejutott pártokat egyenként hallgatta meg, és döntését azok ajánlása szerint hozta meg. Az elnöknek nem kötelező a legnagyobb mandátumszámú párt, illetve blokk vezetőjét megbízni, hanem leginkább azt kell szem előtt tartania, hogy ki kapta a legtöbb jelölést és legnagyobb eséllyel vághat neki a kormányalakításnak.
Az igazi politikai játszma valójában onnantól kezdődik, hogy Eizenkot tegnap este átvette a megbízást. Ami a jelöléseket illeti, mondhatni majdnem a papírforma érvényesült, azaz Netanjahu koalíciós partnerei az ügyvivő miniszterelnököt ajánlották, és fordítva Eizenkot blokkja.
Igen, de – Eizenkot 67 ajánlása az arab frakciók egységes támogatásának, míg Netanjahu 53-ról 46-ra lecsúszott jelöléseinek száma annak köszönhető, hogy évtizedes támaszai – az askenázi Jahadut Hatora ultraortodox szövetség kijelentette, hogy nem tekintik magát Netanjahu blokkjához tartozónak, így nem is tették le voksukat egyik jelöltre sem.
A 26. Kneszet képviselőinek beiktatását kedden tartják, Amir Ohana [Likud] házelnök leváltását a Változás-blokk már ekkora tervezi, amennyiben az arab frakciók is támogatni fogják.
A kormányalakítási sakkjátszmán belül két lehetséges koalíció van napirenden.
„Most van itt az ideje egy nemzeti vészhelyzeti kormány megalakításának. Mindent meg fogok tenni azért, hogy méltók legyünk erre,” – közölte a miniszterelnökjelölt Eizenkot X-en, hangsúlyozva elhatározását egy arab pártok által kívülről támogatott kisebbségi kormány megalakítására vonatkozóan.
A királycsináló Avigdor Libermannak [Jiszráél Beitenu] 8 mandátuma van, és 61 fős kormány megalakítására törekszik azon Jahadut Hatora és Sász ultraortodox pártokkal együtt, amelyekkel semmi esetre sem akart összeülni. A héber médiában megjelent spekulatív jelentések szerint Liberman már hónapok óta egyezkedik a háredi vezetőkkel, ilymódon egyengetve miniszterelnöki terveit, miközben azzal tartaná nyomás alatt Eizenkotot, hogy az arab pártokat kívül tartva alakítson kormányt, új választások kiírásával fenyegetőzve.
Az Árje Deri vezette szefárd Sász köztudottan Netanjahu-párti, a választásokon 5 mandátum veszteséggel, alig 6 hellyel zárt frakció azonban az Eizenkot-kormányhoz való csatlakozásra kényszerülne, amennyiben a Jahadut Hatora elsőként megtenné.
Mindezen két lehetséges opció mellett részben vagy teljes egészében egyesített változatai is szóba kerülhetnek a Herzog elnök által biztosított 28 napos kormányalakítási időszakban, ami két héttel szükség esetén meghosszabbítható.
Herzog bejelentése előtt, Netanjahu közleményében változtatott a korábban hangoztatott elvárásain. Azt követően, hogy az október 27-i szavazás után még „erős, nemzeti, jobboldali koalíciót,” majd néhány nap múltán egy általa vezetett „széles nemzeti kormány” megalakítását szorgalmazta, tegnap este felszólította az Eizenkot vezette blokk pártjait, hogy alakítsanak egy általa „nemzeti egységkormánynak” nevezett kormányt. Továbbá, pontosította, hogy az új kabinetnek korábbi valamennyi szövetségeseit is magában kell foglalnia, beleértve a Becalel Szmotrich vezette Vallásos Cionizmus, illetve Itamar Ben-Gvir Ocma Jehudit képviselőit, mely feltételeket a másik fél eleve elutasítja.
„Van valaki, aki már a jövő héten el akar sietve fogadtatni egy olyan kormányt, amelynek terrortámogatók is tagjai. Olyan kormányt akar létrehozni Izrael Államában, amelyben azok is helyet kapnak, akik Izrael Államának megsemmisítésére törekednek,” – állította Netanjahu az arab pártokra utalva, majd hangsúlyozta, hogy „egy olyan kormány, amely a Hamász támogatóitól függ, nem fog harcolni a Hamász ellen,” és nem fogja megvédeni a Gázában és Libanonban tevékenykedő izraeli katonákat sem. Továbbá az „iszlamistáknak” tulajdonított európai zavargásokat hozta fel, azzal fenyegetve, hogy megismétlődhetnek itthon is, amennyiben az arab pártok jutnak kormányzásra.
„Egy ilyen kormánnyal Izrael egyszerűen nem fogja túlélni. Nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazom, amely magában foglalja a nemzeti tábor valamennyi pártját, valaminnyi cionista pártot, amely meg akarja védeni hazánkat, a zsidó nép egyetlen államát,” – közölte, azt ígérte, hogy Szmotrich és Ben-Gvir részvételével létrejött cionista nemzeti tábor „véglegesen megszünteti az iráni nukleáris fenyegetést, megvédi Izraelt, mint zsidó államot, és egységet teremt közöttünk.”
Netanjahu azt állította, hogy már a választások előtt is egységkormány létrehozását szorgalmazta, mely utalásokra vonatkozóan Ben-Gvir határozottan kijelentette, hogy szó sem lehet róla.
A videoüzenet közzététele után Eizenkot Jásár pártja képmutatással vádolta Netanjahut, mondván -„ha a Likud és szövetségesei hirtelen érdeklődni kezdtek az »egység« és egy széles kormány iránt, akkor több mint szívesen látjuk, ha nyilvánosan bejelentik, hogy felbontják a szélsőségesekkel kötött szövetségüket, elfogadják Gadi Eizenkot négy alapelvét, és készek belépni egy Eisenkot miniszterelnök vezette kormányba.”
Érdekes módon, sem Netanjahu közleménye, sem a Jásár üzenete nem tartalmazott konkrét miniszterelnök megjelölést, aki a következő kormány vezetését átvenné.
„Az az ember, aki megosztotta, szétszakította és viszályt szított az izraeli társadalomban, csak most, amikor felismerte, hogy napjai meg vannak számlálva a hivatalában, kezd az »egységről« beszélni. Az egység fontos érték Izrael számára, Netanjahu azonban módszeresen és következetesen ellene dolgozott, még történelmünk legnehezebb háborúja idején is,” – áll a Jásár közleményében, hangsúlyozva továbbá, hogy Eizenkot vészhelyzeti kormányában kizárólag olyan képviselők kaphatnak helyet, akik támogatják négy alapelvét, úgy mint Izrael Állam elismerése zsidó és demokratikus államként; a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott értékek elfogadása; kötelező katonai, nemzeti vagy polgári szolgálat bevezetése mindenki számára; és a Hamász terrorszervezetté nyilvánítása.
Végezetül – az Eizenkot vezette Változás-blokk és az ultraortodoxok közötti koalíció nehezen elképzelhető kompromisszumokat feltételez mindkét oldalon. Azontúl, hogy mind a Jásár, illetve a Naftali Bennett vezette BeJahad, és Jáír Golan Demokraták pártja, nem beszélve Liberman és frakciójáról alapvető feltételnek tartják a mindenkire kiterjedő katonai szolgálat elismerését, így a Jahadut Hatora és a Sász egyaránt valamilyen kompromisszumra kényszerülne. Emellett fennáll a veszélye, hogy az ultraortodoxok vagy bojkottálják, vagy egyszerűen kisétálnak a kormányból, ami ezúttal azonban nem jelentené szükségszerűen új választások kiírását, mivel Eizenkot továbbra is támaszkodhatna az arabok szavazataira.
A Netanjahu vezette másik oldal egyelőre nem tudna sem többségi sem kisebbségi kormányt alakítani, ezért új választások kiírására törekszik, ami kapásból az előző kormány mandátumának meghosszabbítását jelentené leglább fél évig.
The post Herzog Eizenkotot bízta meg a kormányalakítással, kezdődik a politikai sakkjátszma first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
