ujkeletlive
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös iráni hadjárat kivezetéseként kialakult „se béke, se háború” patthelyzet annak ellenére, hogy Donald Trump elnök arra számított, hogy a teheráni olajexport blokádja mellett kiterjesztett súlyos gazdasági szankciók jóval korábban megadásra késztetik Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimjét, egyelőre nem eredményezték Washington elvárásait a nukleáris képességek feladására vonatkozóan.
Az elnök hónapok óta hangoztatott: „a háború hamarosan véget ér” kijelentései, összhangban a széles körű csapások újraindításának fenyegetéseivel tulajdonképpen a „meg nem állapodás” végtelenségig húzható stratégiáját támasztották alá, miközben az Ovális Iroda felől olyan hírek kerültek a médiába, miszerint az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) felkészülten várja Trump akár azonnali tűzparancsát.
Az elmúlt hónapokban Iránnak lehetősége volt a korábbi bombázások okozta súlyos károk javítására, ilymódon a Binjámin Netanjahu miniszterelnök részéről sulykolt újabb közös akció valószínűleg az egész régiót lángba borítaná, tovább súlyosbítva a Hormuzi blokád miatt kialakult globális olajválságot.
A híresztelések, és Netanjahu nyomása ellenére az elnök a döntést a félidős amerikai választások utánra halasztotta, pontosan egy héttel az izraeli általános szavazásokat követően. Médiariportok szerint, amennyiben az amerikaiak nem jöttek volna rá Netanjahu akár a helyi választások előtt közvetlenül megtámadta volna Iránt.
Hasonlóan az izraeli miniszterelnökhöz, Trump környezetében Pete Hegseth hadiminiszter kizárólag a csapások újraindítását tartja az egyetlen elfogadható megoldásnak. A félidős választások megdöbbentő republikánus veresége azonban jelzésértékű volt a háborút, és az elnök politikáját még a várakozásokat is jobban felülmúló elutasítását illetően.
A mindkét ház feletti ellenőrzés átvételét jelentő elsöprő demokrata győzelmet követően Trumpnak magyarázatot kell adnia, és azt követően, hogy JD Vance alelnöke már a vereség éjszakáján megerősítette, hogy az elutasítás oka az iráni háborúban keresendő, úgy tűnik az elnök is mindinkább közelít a diplomáciai megoldás felé, a bombázások folytatása helyett. Ezen túlmenően, saját felelősségét hárítva – mondván nem a saját neve volt a szavazócédulán, Trump először az évi négy millárd dolláros izraeli katonai támogatás befejezését jelentette be, majd legutóbbi nyilatkozata során meglebegtette, hogy a republikánusok választási vereségét a zsidó állam egyre fokozódó elutasítása okozta.
A Financial Times riportja megjegyezi, hogy a háttérben Netanjahu eközben is naponta hívja Trumpot az iráni háború miatt, míg a Perzsa-öbölbeli amerikai szövetségeseknek elege lett a bombázásokból.
Végezetül, az elnök Truth Social platformján tegnap este kijelentette, hogy egy Irán elleni újabb katonai hadjárat megindítása „elég valószínűtlen,” és „nem tűnik szükségesnek.”
Trump bejelentéseivel szembeni kiszámíthatatlan döntéseit figyelembe véve biztosan nem állítható, hogy saját platformján közzétett bejegyzése, illetve egy rögtönzött sajtótájékoztatón elhangzott hasonló megjegyzései valóban azt jelentik, hogy vége a háborúnak, de kétségkívül, az elmúlt hónapok során most jutott a legközelebb annak elhatározásához, hogy békés úton véget vetne a konfliktusnak. Továbbá, az elnök megerősítette, amit korábban többször is hangsúlyozott, miszerint katonai szempontból a háború „gyakorlatilag véget ért,” de addig nem akarja hivatalosan is bejelenteni, amíg – „nagyszerű szövetségeseink vannak, és meg kell bizonyosodnunk arról, hogy nem esik bántódásuk. Hosszú távú megoldást akarunk.”
A választások súlyos vereségén túl, Trump tegnapi bejelentése alig néhány órával azután következett, hogy egyeztetett Mohammed bin Abdulrahman Ál Thani katari miniszterelnökkel.
„Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és más országok inkább a jelenlegi helyzet fenntartását részesítenék előnyben a háború újraindításával szemben,” – közölte Trump, utalva arra, hogy térségbeli arab szövetségesei nem támogatják a bombázások újraindítását.
A katari miniszterelnök találkozott Vance alelnökkel is, majd az amerikai–iráni tárgyalások „előmozdításának” lehetőségeiről a közösségi médiában azt írta – „hálás vagyok a pozitív megbeszélésekért, melyek célja a megállapodás elérése és a béke megteremtése a térségben.”
A találkozó részleteiről tájékoztatott diplomata szerint Trump világossá tette a katari közvetítő miniszterelnök számára, hogy megállapodást akar, és esélyt ad a tárgyalásoknak. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha az irániak nem veszik komolyan a tárgyalásokat, akkor megváltoztathatja az álláspontját, – jelentette az Axios.
„Amennyiben bármilyen változás történik a közel-keleti fejleményekben, az Amerikai Egyesült Államok teljes harckészültségben van, és készen áll a beavatkozásra. Jelenleg azonban ez meglehetősen valószínűtlennek tűnik,” – támasztotta alá az Axios híreit Trump saját platformján közzétett bejegyzésében, hozzátéve – „pozitív lendületet tapasztalunk a konfliktus lezárása felé, és biztosítani fogjuk, hogy Amerika érdekei minden körülmények között védve legyenek. A katonai művelet végén az amerikai nép és az egész világ sokkal nagyobb biztonságban lesz.”
Trump megjegyezte, hogy Irán „nagyon udvariasan tárgyal” az Egyesült Államokkal, illetve – „jó esély van arra, hogy ez véget érhet,” – utalva az iráni konfliktusra, mondván – „remélem, sikerül megállapodást kötnünk velük.”
Mohszen Rezáei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára nem sokkal Trump kijelentései után X-en azt írta, hogy a háború „tönkretette az amerikai kormányt,” majd az elnök tárgyalásokról szóló kijelentéseit „képzelgésnek” nevezte és követelte az iráni feltételek elfogadását, mindezen állítások ellenére, a háttérben zajló egyeztetések a felek közötti lassú enyhülésre utalnak.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető azt az utasítást adta az ország vezetésének, hogy vessenek véget a ,,se háború, se béke” helyzetnek az Egyesült Államokkal szemben.
,,Méltósággal folytathatunk tárgyalásokat, és méltósággal zárhatjuk le az ügyet” – fogalmazott az elnök.
Az olajárak jelentős csökkenése szintén a lehetséges enyhülésre utaló jel, az irányadó Brent típusú nyersolaj határidős jegyzése hétfőn hordónként 92 dollárra, míg az amerikai WTI 86 esett vissza.
Az amerikai félidős választások mellett, az izraeli szavazók szintén nem biztosították Netanjahu parlamenti többségének megtartását. Miközben a miniszterelnök koalíciója elutasíva az eredményeket azzal vádolja az arab pártokat, hogy idegen [katari] pénzekkel vesztegették meg a szavazóikat, az elmúlt két hét viharos politikai eseményei közepette a Választási Bizottság elnöke Noam Szolberg megerősítette a választások tisztaságát, és ennek megfelelően leadta a mandátumok elosztását Jichák Herzog elnöknek. A pártok meghallgatása után az elnök a Változás-blokk vezetőjét, Gadi Eizenkotot bízta meg kormányalakítással.
A 26. Kneszet hivatalos beiktatására ünnepi ceremónia keretében kedden kerül sor. Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] és Eizenkot között leginkább a médiában fellángoló parázs nézeteltérések ellenére, a felek tegnap megállapodtak a parlamenti eskütétel után kezdeményezett házelnök leváltását illetően.
A Likud képviselő Amir Ohana lehetséges utódja nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a médiajelentések szerint azonban Liberman beleegyezett, hogy a Jásár jelöltje veszi át Kneszet házelnök posztját, aki lehet akár Eizenkot, vagy a nevében eljáró képviselő. Konkrét nevet azért nem hoztak nyilvánosságra, mert előbb a Változás-blokk többi pártjával is megegyezésre kell jutniuk.
Továbbá, az Eizenkot-Liberman találkozón a felek egyetértettek az ultraortodox pártokkal közösen megalakítandó kormány lehetőségének átgondolására vonatkozóan, végezetül közös közleményben hangsúlyozták, hogy „teljes mértékben bíznak abban, hogy képesek lesznek stabil, négy évre szóló kormányt alakítani,” – jelentette a 12-es csatorna.
A háredi pártokkal közös, vagy külsőleg támogatott kormány létrehozására irányuló tárgyalások meglehetősen kezdeti szakaszában vannak, és a megjegyzés korántsem garantált. Az askenázi Jahadut Hatora egyelőre biztos garanciák nélkül még arra sem volt hajlandó, hogy bizalmi gesztusként a keddi házelnökváltást támogassa.
„Az Egyesült Tóra Judaizmus elvi álláspontja szerint a Kneszet elnökének leváltására az új kormány megalakulásával egyidejűleg kell sort keríteni, nem pedig a Kneszet megalakulásakor,” – válaszolta Jákov Áser – a párt elnöke a Jásár frakcióvezetője, Roy Folkman megkeresésére.
Egyelőre nem világos, hogy a Netanjahu vezette blokkal szakító askenázi Jahadut Hatora szövetség valóban érdekelt lenne egy olyan, az ellenzéki pártokkal való közös koalíció létrehozásában, ami nyilvánvalóan súlyos kompromisszumokat követelne mindkét fél részéről. Amennyiben mégis napirendre kerülne, a szefárd Sász is követné őket, és a korábbi tapasztalatok alapján az ultraortodoxok a helyzetet valószínűleg politikai zsarolásra használnák fel Netanjahu javára. Az iszlamista Ra’am azonban úgy döntött akkor is a kormány megalakulására szavaz, ha nem lesz tagja, és vészhelyzet esetén lehetséges, hogy a 11 mandátummal rendelkező Közös Lista is csatlakozna. Abbász pártja 8 mandátumával megakadályozná a kormány megakasztására irányuló lehetséges kísérletet, ami azonban csak akkor működne, ha Liberman is támogatja, aki ezt az ütőkártyát használja érdekérvényesítésre.
Attól függetlenül, hogy a Változás-blokk és a háredik között létrejön-e valamilyen megállapodás, önmagában már a lehetősége az ilyen irányú tárgyalásoknak, a párt és Netanjahu közötti, eddig kőbevésettnek tekintett szövetség felbomlását erősíti meg.
„A Jahadut HaTora nem elégedhet meg csupán írásos és aláírt kötelezettségvállalással, mert bebizonyosodott, hogy annak nincs érvénye,” – közli a guri haszidizmus szócsövének számító Hamodia újság. „Ha nincs más választás – nincs más választás” cikk írója kijelenti, hogy „megfelelő garanciákra” van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodásokat valóban végrehajtják, megjegyezve, hogy „mi is nagyon örülnénk, ha most nem lenne dilemmánk, és lojálisak lennénk ahhoz a blokkhoz, amellyel hosszú évek óta együtt mentünk. Nagyon örülnénk, ha egyenrangú politikai partnereknek érezhetnénk magunkat azzal a blokkal, amellyel az utóbbi választásokon együtt indultunk. De nincs más választás, üldöznek minket. Jöjjön egy olyan ajánlat, melynek biztosítékai vannak – és mindenkinek megkönnyebbülés lesz.”
A cikk írója utal Netanjahura, mondván „ezúttal nem elégedhetünk meg csupán írásos és aláírt kötelezettségvállalással, mert bebizonyosodott, hogy annak nincs érvénye. Ezúttal megfelelő garanciákra van szükség.”
Herzog elnök meghallgatásán a Jahadut Hatora ígéretének megfelelően nem ajánlotta Netanjahut miniszterelnöknek, ilymódon az összesen 46 lehetséges mandátummal rendelkező Netanjahu-blokk Eizenkot politikai tömbjének választásokon szerzett 48 mandátuma alá csúszott. Ezenkívül, a volt vezérkari főnököt az arabok frakciók is ajánlották, így összesen 67 jelölést kapott.
A kialakult helyzet javítására, Netanjahu tárgyalóinak erőfeszítései a Jahadut Hatora szellemi vezetője Dov Landau rabbi közötti találkozó irányában elutasításra került. A miniszterelnök másik aduásza az egységkormányra való felszólítás, minden bizonnyal szintén nem fog sikerrel járni.
„Kész vagyok tárgyalni bármely párttal, amely hajlandó erről beszélni. Megvitatjuk, Isten segítségével megtesszük, amit kell – az egységkormányt,” – közölte a miniszterelnök, de nem említette a rotációt, és egyértelművé tette, hogy nem szándékozik lemondani az egységkormány vezetéséről.
„Aki természetes módon vezeti ezt a kormányt, az a legnagyobb párt, és a Likud az én vezetésemmel kapta a legtöbb szavazatot, negyedmillióval többet, mint a következő párt,” – közölte Netanjahu, bár annak idején, amikor Beni Gantz és Jáír Lapid közös pártja kapta a több mandátumot, azzal érvelt, hogy azért kell miniszterelnöknek maradnia, mert neki van a legtöbb támogatása saját jobboldali blokkján belül.
Az ellenzék kormányalakításának megakadályozására a miniszterelnök másik aduásza az arab pártok elutasítása, mondván – „minden cionista pártot be kell vonni, én nem zárok ki senkit, és senkinek sem kell kizárnia másokat. Elég a bojkottokból, egyesítenünk kell erőinket az előttünk álló nagy kihívásokra.”
Összességében, – ahogyan a Jahadut Hatora utalt Netanjahu be nem váltott ígéreteire, ugyanolyan pontosan emlékszik az ellenzék a Gantznak Árje Deri [Sász] kezességével biztosított egységkormány feltételek be nem váltására, melyhez hasonló folyóba az említett Gantzon kívül más nem igen lépne.
Miközben, az arab pártok illegitim kormányzati szerepének támadása közepette, Netanjahu volt kabinetfőnöke és egyik legközelebbi bizalmasa, Natan Esel a színfalak mögött kapcsolatba lépett Manszúr Abbásszal, a Ra’am párt elnökével, – jelentette a 12-es csatorna. Esel már a választások előtt azt akarta megtudni, hogy a párt támogatna-e egy Eizenkot vezette kormányt, és igyekezett lebeszélni róla Abbászt, majd közvetlenül a szavazás eredményeinek közzététele után ismét megkereste az elnököt, és kertelés nélkül rákérdezett -„segíteni fogjátok Eizenkotot?” Esel üzengetése azonban válasz nélkül maradt. Amikor Netanjahu a választások után már a Változás-blokk ellen kampányolt, azt állítva, hogy az arab pártok támogatására akar támaszkodni, Esel ismét bejelentkezett egy kérdéssel: – „segíteni fogjátok Eizenkotot a Kneszetben, annak ellenére, hogy ő nem akar benneteket a koalícióban?”
Netanjahu próbálkozásai a Ra’am vezetőjénél nem újkeletűek, Naftali Bennett 2021-es kormányalakítása előtt a miniszterelnök és Abbász között – Eselnek köszönhetően, már létezett kapcsolatfelvétel, ami odáig jutott el, hogy az iszlamista pártvezető titkos meghívást kapott a Balfour miniszterelnöki rezidenciára. A fúzió végül nem jött létre, és végül Bennett alakított kormányt Abbásszal.
A Ra’am egyelőre nem válaszolt Esel megkereséseire, ami nem jelent egyértelmű elutasítást, miközben Netanjahu javában azzal kampányol a Ra’am ellen, – „nem lehet olyan kormányt alakítani, amely a Hamász támogatóira támaszkodik, olyan kormányt, amely a Hamász támogatóitól függ. Nem harcolhatsz Irán és a többi kiterjedt hálózata, valamint a szélsőséges iszlám ellen, ha közben a szélsőséges iszlám támogatóitól függsz a kormányon belül.”
Ami Eselt illeti, a csatorna megkeresésre először tagadta az Abbásznak küldött üzeneteket, majd szembesülve a bizonyítékkal már azt állította, hogy „nem közvetítettem semmilyen üzenetet, csak megkérdeztem néhány arabot: »van bennetek egy csepp önbecsülés? Támogatnátok valakit, aki nem akar benneteket a koalícióban, és csak kihasznál benneteket?« Ő pedig – sok más emberhez hasonlóan – azt válaszolta nekem: »azt fogjuk tenni, ami nekünk jó.«”
A Likud azonban mindent tagadott, mondván – „Netanjahu miniszterelnök meglepődött, amikor értesült ezekről a párbeszédekről. Ezekre az ő tudta és jóváhagyása nélkül került sor.”
The post Trump szerint eléggé valószínűtlen az iráni háború újraindítása; és Netanjahu háttér kommunikációja az arab Ra’am párttal first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
