Miskolc modern kori történetét legalább annyira meghatározzák a fiók mélyén maradt grandiózus tervek, mint a valóban megépült városrészek. A nehézipari fellegvár fénykorában, a rendszerváltás gazdasági viharaiban és az elmúlt évtizedek fejlesztési lázában is születtek olyan elképzelések, amelyek megvalósulásuk esetén egészen más irányba fordították volna a borsodi megyeszékhely sorsát.
Bár sok nagy ígéretből csak látványterv maradt, a kép korántsem csak a hiányérzetről szól: miközben a földalatti vasút, a trolibusz vagy az autógyár délibáb maradt, a város számos olyan modern létesítménnyel gazdagodott, amelyek ma már a miskolci mindennapok és a turizmus alapjai.
A fiókban maradt merész álmok
-
Kéregvasút a Széchenyi utca alatt: Az 1970-es és 80-as években a kétszázezresre duzzadt Miskolc csúcsforgalmát a felszíni tömegközlekedés már nehezen bírta. A városrendezők a belváros tehermentesítése és a főutca sétálóutcává alakítása érdekében a föld alá süllyesztették volna a villamost a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. A csillagászati költségek és a talajvízviszonyok miatt a metróépítés elmaradt – a sétálóutca viszont megvalósult, a villamoshálózat pedig a Zöld Nyíl projektben a felszínen újult meg teljesen.
-
Trolibuszok az Avasra: Miközben Budapesten, Szegeden és Debrecenben a mindennapok része lett a trolibusz, Miskolc is küszöbén állt a bevezetésének. Az 1980-as években – különösen az Avas lakótelep hatalmas utasforgalmának kiszolgálására – komoly tervek készültek a felsővezetékes elektromos buszok elindítására, sőt, az avasi úthálózatot és a villamosenergia-ellátást is ennek figyelembevételével tervezték. A rendszerváltás gazdasági nehézségei azonban elvitték a forrásokat – cserébe viszont évtizedekkel később a város az elsők között állított forgalomba környezetbarát, CNG-meghajtású és elektromos autóbuszokat, valamint vadonatúj, alacsonypadlós Škoda villamosokat.
-
Vidámpark az Úttörőparkban: A szocializmus évtizedeinek grandiózus jóléti terve volt a Népkert és az egykori Úttörőpark területére álmodott állandó vidámpark, hullámvasúttal és óriáskerékkel. Bár komplex szórakoztatóközpont sosem épült ide, a környék zöldfelületei és a Csengey-kert ma is kedvelt közösségi terek.
-
Zaporozsec-összeszerelő üzem: A rendszerváltás környéki ipari válság idején robbant a hír, hogy Miskolcon szerelhetik össze a szovjet-ukrán ZAZ Tavria személyautókat, munkát adva a leépített kohászoknak. A tőkehiány és az összeomló keleti piacok miatt ebből sem lett semmi, ám az ipari parkokba később valódi, világszínvonalú autóipari beszállítók (mint a Bosch vagy a Joyson) települtek be.
-
Az Avas örökzöld álma, a libegő: Szinte minden évtizedben előkerül a belvárost vagy a Népkertet az Avasi kilátóval (sőt, akár Miskolctapolcával) összekötő kötélpályás felvonó ötlete. Látványtervek és tanulmányok sora készült, a kapavágás azonban még várat magára – cserébe viszont megújult maga az Avasi kilátó és a történelmi pincesor környezete.
Ami viszont valóra vált: a miskolci sikertörténetek
Ha a meg nem valósult tervek listája hosszú is, Miskolc az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy képes nagy volumenű, országos szinten is kiemelkedő beruházásokat végigvinni.
-
A Selyemréti Strandfürdő újjászületése: Miközben sok turisztikai vízió papíron maradt, a patinás Selyemréti Strandfürdő teljes körű rekonstrukciója valósággá vált. A modern medencékkel, élményelemekkel és egész éves nyitvatartással működő komplexum ma a város egyik legnépszerűbb kikapcsolódási pontja.
-
A Miskolci Jégcsarnok és a DVTK Aréna: A Népkert szélén felépült fedett Jégcsarnok – és a mellette lévő második jégpálya – nemcsak a téli sportok szerelmeseinek adott otthont, hanem a miskolci jégkorong sikereinek is megágyazott. Ezt a sportinfrastruktúra-fejlesztést koronázta meg a modern DVTK Stadion és a multifunkcionális DVTK Aréna megépülése.
-
Ellipsum Élmény- és Strandfürdő: Miskolctapolca a világhírű Barlangfürdő mellett egy vadonatúj, futurisztikus élményfürdővel gazdagodott, amely új szintre emelte a térség fürdőkultúráját.
-
Megújuló belvárosi terek és kulturális központok: A Szinva terasz kialakítása kinyitotta a várost a patak felé, a Művészetek Háza és a felújított Miskolci Nemzeti Színház pedig pezsgő kulturális életet teremtett. Emellett a bükki turizmus zászlóshajója, a Lillafüredi Libegő és az átalakított Diósgyőri vár is olyan beruházások, amelyek konkrét élményt adnak a helyieknek és a turistáknak.
Miskolc története tehát kettős: a fiókban maradt kéregvasút, trolibusz és vidámpark emlékeztet a város határtalan ambícióira, miközben a modern strandok, jégpályák, arénák és megújult közterek bizonyítják, hogy a borsodi megyeszékhely képes újra és újra megújulni.
Tokaj
