ujkeletlive
Binjámin Netanjahu miniszterelnök már a szavazások előtt is folyamatosan idegen beavatkozásra hivatkozva azzal kampányolt, hogy az arabok el fogják csalni a választásokat.
Joggal vetődik fel a kérdés, amennyiben a miniszterelnök olyan információkkal rendelkezett, ami az általa említett választási csalás lehetőségére utalt, a Sábák belbiztonsági szolgálat miért nem avatkozott közbe időben.
A választások napján a miniszterelnök továbbra is hangsúlyozta, hogy a zsidó állam szuverenitását veszélyeztető csalás történik, miközben David Zini Sábák-főnők közleménye szerint minden rendben ment. Az urnák zárása után közzétett eredmények megerősítették a kiugróan magas arab részvételt – ami önmagában nem jelent bűncselekményt, sem a választások elcsalását, a Likud és a miniszterelnök azonban továbbra is ezt állította, majd jóval később már a Sábák főnöke is egyetértett, mondván, hogy az október hetedikei Hamász mészárlásokhoz hasonló támadás történt Izrael ellen.
Parázs belpolitikai helyzetet teremtve, és Választási Bizottság elnöke Noam Szolberg, illetve számos rendőrségi, és belbiztonsági forrás nyilatkozatait támadva, a parlamenti többségtől jelentősen elmaradó Netanjahu és koalíciója, illetve Zini – releváns bizonyítékok nélkül, továbbra is azt állítják, hogy választási csalás történt.
Hogy valójában mi is történt a 12-es csatorna Uvda [Tények] stábja járt utána, és feltárta, hogy Netanjahu hivatala miként gondoskodott arról, hogy a választások előestéjén az arab állampolgárok ellen irányuló hírszerzési információkat helyezzenek el a rendőrség számítógépes rendszerében.
A Miniszterelnöki Hivatal egyik korábbi alkalmazottja szolgáltatta a dél-izraeli Ra’am párt aktivistái ellen irányuló hírszerzési információt, amelyet a rendőrség számítógépes rendszerébe ültettek át. A tényfeltáró riport rávilágít, hogy a választás reggelén, Netanjahu hivatalának segítségével átirányított információk vezetettek az ország déli részén végrehajtott letartóztatási hullámhoz, miközben Zini arab parlamenti képviselők meghallgatását követelte, ami az utolsó pillanatban hiúsult meg. A feltárt események kapcsán felmerül a gyanú, hogy a Ra’am aktivistáinak választás napján történt letartóztatását már előre, teljes egészében a miniszterelnökhöz közel álló személyek készítették elő, és az egész ügy kipattanását a választás napjára időzítették, miközben az izraeli rendőrség és a Sábák különböző módokon politikai érdekekhez nyújtott segítséget.
A 12-es csatorna részletesen feltárta az „arab választási csalás” kampányhoz vezető eseményeket.
- A választás előestéjén [hétfőn] Ido Norden, Netanjahu hivatalának kabinetfőnöke felhívta a rendőrfőkapitányi hivatal munkatársait, és panaszt tett a dél-izraeli Ra’am-aktivistákkal kapcsolatban. Ugyanezen telefonbeszélgetés során Norden felajánlotta segítségét: a rendőrségi tiszteket egy állítólagos hírszerzési forráshoz irányította, aki rendelkezett a szóban forgó információkkal. Még aznap este a rendőrség egyik hírszerzési tisztje sietve felvette a kapcsolatot a forrással, aki egészen a közelmúltig a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottja volt, és a választások előestéjén a Ra’am három aktivistájáról terhelő információkat adott át, melyekről viszont később kiderült, hogy nem állják meg helyüket.
- Az információt még aznap este bevitték a rendőrség hírszerzési rendszerébe.
- Összegezve – a panasz a miniszterelnök kabinetfőnökétől érkezik, az állítólagos hírszerzési információt a miniszterelnök hivatalának egyik korábbi alkalmazottja szolgáltatja, és e két információ alapján a rendőrség széleskörű letartóztatási akciót indít a lehető legérzékenyebb időpontban.
Rajtaütés a Ra’am aktivistáinak otthonában
Mintegy 14 rendőr vonult ki házkutatási parancs nélkül három dél-izraeli Ra’am-aktivista otthonába.
Az Uvda szerkesztőségéhez eljuttatott felvételeken látható a rahati orvos, dr. Szaif Abu Reas otthonában végrehajtott rajtaütés. Felesége, Miriam megkérdezi a rendőröket, van-e házkutatási parancsuk. Nem volt, a rendőrök mégis őrizetbe vették dr. Abu Riast és két másik aktivistát. Doktor Reas felesége a házukba behatoló rendőröknek elmondta, hogy előrehaladott várandós, múlt pénteken hozta életre kislányát.
- a letartóztatás, vagyis a választás napján a rendőrök nem engedték meg, hogy dr. Abu Reas leadja szavazatát.
- a beer-sevai békebíróságon tartott meghallgatáson védőügyvédje megkérdezte a rendőrségi nyomozót, hogy a nyomozás valamilyen politikai forrásból indult-e, aki nem cáfolta az állítást, mondván a válasz egy olyan dokumentumban található, amelyet kizárólag a bíróság tanulmányozására nyújtottak be, és amely titkosított maradt.
- a bíró végül úgy döntött, hogy hat nap őrizet után szabadon engedi dr. Abu Reast,
megjegyzendő, hogy ez alatt a hat nap alatt a rendőrség azt állította, hogy „számos bizonyítékot” talált otthonában, holott az eleve engedély nélküli házkutatás során semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak. A bíróság előtti meghallgatáson a rendőrség képviselője még azt is problémásnak nevezte, hogy az orvos egyszerre praktizál orvosként és szervez otthoni összejöveteleket.
Még mindig a választások napján a miniszterelnök igyekezett minden rendelkezésére álló eszközzel felerősíteni a hírekben hallottakat, a rendőrség sietve nyilvánosságra hozta az akciót, azt állítva, hogy a rajtaütés során jelentős pénzösszegeket és a Ra’am párt szavazásra ösztönző szórólapjait találták, ám ezek a gyanúsítások később megalapozatlannak bizonyultak, míg végül mindhárom „gyanúsítottat” elengedték.
A 12-es csatorna által feltárt információk feltűntek Gali Baharav-Miara főügyész hivatalában, valamint a rendőrség nyomozati osztályán is. Jelenleg azt a gyanút vizsgálják, miszerint valaki előre gondoskodott arról, hogy olyan információkat helyezzenek el a rendőrség rendszerében, amelyek megerősíthetik azt a panaszt, amely közvetlenül a miniszterelnök hivatalából érkezett, és letartóztatásokat eredményezett.
A gyanú szerint a rendőrség nemcsak a dél-izraeli letartóztatások végrehajtásában, hanem azok előkészítésében és nyilvánosságra hozatalában is közreműködött, – megjegyezve, hogy a letartóztatások végül semmilyen eredményre nem vezettek.
Az „arab választási csalás” kampány véletlenül, vagy sem a Sábák vezetőjének hivataláig is eljutott, miután Zini arab parlamenti képviselőket letartóztatását szorgalmazta, és még a választás napján arra is javaslatot tett, hogy öt arab képviselőt hallgassanak le a választásokba történő külföldi beavatkozás gyanújára hivatkozva.
A főügyész hivatalában azonban megdöbbenéssel fogadták a kérést, és elutasították azt. Mint utólag megállapításra került valójában nincsenek érdemi bizonyítékok külföldi beavatkozás alátámasztására, és eddig olyan bizonyítékot sem találtak, amely a választások tisztaságának megsértését érdemben igazolná, közölte Noam Szolberg bíró a Választási Bizottság elnöke.
Ettől függetlenül, a Sábák vezetőjének irodájában tartott megbeszélésen Zini egy vastag iratgyűjtőt tett az asztalra, majd a következőket mondta:
„Vannak itt már 2018-ból származó információk is arról, hogy az arabok ellopják az izraeli választásokat. A Sábák valamennyi korábbi vezetője figyelmen kívül hagyta ezt. Én viszont megemeltem ezt a követ,” – közölte, bár eddig érdemben nem tudott semmilyen konkrét információval szolgálni arra vonatkozóan, hogy az arabok elcsalták a választást, ugyanakkor úgy tűnik, hogy akarva akaratlanul aktívan bekapcsolódott a miniszterelnök kampányába.
Zini szerint a vizsgálat még csak a kezdeti szakaszban tart egyelőre konkrét bizonyítékok nélkül, de elképzelhető, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tud további olyan bizonyítékokat szolgáltatni, amelyek alátámasztják az említett csalásra vonatkozó vádakat. A két arab párt, a Ra’am és az Közös Lista vezetői elutasítják a vádakat, ugyanakkor együttműködésükről biztosították a rendőrséget a nyomozásra vonatkozóan.
Végezetül a 12-es csatorna idézi a Sábák közleményét, miszerint – „a törvényben meghatározott rendeltetésével és feladataival összhangban, valamint a Központi Választási Bizottság elnökének, a tisztelt Szolberg bíró utasítására a Sábák súlyos, a választásokkal összefüggő felforgató tevékenység és külföldi befolyásolás gyanúját vizsgálta. Ennek keretében a szolgálat a jogszabályok által biztosított hatáskörének megfelelően különböző intézkedéseket hajt végre. A vizsgálat célpontjairól, illetve az annak során alkalmazott eszközökről szóló sajtóértesülések nem a szolgálattól származnak. Ezeket ennek megfelelően kell kezelni.”
A Miniszterelnöki Hivatal szerint Norden kabinetfőnök állampolgári kötelességének tett eleget, miután bűncselekményre utaló információ jutott el hozzá. A hivatal ugyanakkor elutasítja Norden közreműködését a rendőrség hírszerzési tisztviselőivel, vagy a nyomozásban részt vevő más személyekkel, azt állítva, hogy a kabinetfőnök a sajtóból értesült a választás reggelén a „több tízezer sékellel és Ra’am-párti szavazólapokkal rendelkező gyanúsított letartóztatásáról.”
A 12-es csatorna megkeresésre a rendőrség titkos hírszerzés információkra hivatkozva utasította el a nyilatkozatot.
Kormányalakítási tárgyalások
A héten tovább folytatódnak a kormányalakítással megbízott Gadi Eizenkot [Jásár] tárgyalásai. A Változás-blokk és a Likud nevében megbízott képviselők tegnap ültek le először tárgyalni egy lehetséges egységkormány megalakítására vonatkozóan. A héber médiában megjelent jelentések szerint a felek ugyan hasonlóan nyilatkoztak a képviselők közötti pozitív légkörű egyeztetésekről, ugyanakkor a Likud követelését a Binjámin Netanjahu vezette kibővített koalíciót illetően Eizenkot tárgyalói borítékolhatóan elutasították, még úgy is, hogy a Netanjahu részéről meg nem erősített Itamar Ben-Gvir és Ocma Jehudit pártjának kihagyására vonatkozó ígéretet kapták.
- beszámolók szerint a Likud képviselői továbbá azt akarták elérni, hogy a Változás-blokk a keddi plenáris ülésen ne jelölje Matan Kahana [Jásár] képviselőt a Kneszet elnöki tisztségére, ami Amir Ohana [Likud] leváltását jelentené. Eizenkot és szövetséges frakciói azonban egyértelműen elutasították a felvetést. A médiának nyilatkozó Likud források úgy érzékelték, hogy a másik oldal valójában nem érdekelt az egységkormány megalakításában.
Alapvetően, az Eizenkot vezette Változás-blokk előtt három lehetőség áll, vagy az arab pártokra támaszkodó kisebbségi kormány, vagy az ultraortodox pártokkal kibővített koalíció, illetve a Netanjahu-féle úgynevezett egységkormány. Ez utóbbi lehetőségnek van a legkisebb esélye, míg a blokkon belüli frakciók egyelőre eltérően vélekednek a másik két opciót illetően.
A Jáir Golan vezette Demokraták párt ellenzi a Likuddal folytatott tárgyalásokat, mely nézeteket szintén osztja a Jiszráél Beitenu vezetője Avigdor Liberman is, mondván – „a legfontosabb cél a Netanjahu-korszak lezárása. Nem áll érdekünkben, hogy mesterséges lélegeztetéssel életben tartsuk. Ez nem egységkormány, hanem csapda Eizenkot számára. Örömmel együttműködnénk a Likuddal a Netanjahu-korszak után,” – tette hozzá a héber média szerint.
Emellett, Liberman az arab támogatású kisebbségi kormányt is elutasítja, és kitart amellett, hogy akár tőle korábban nem hallott kompromisszumok árán támogatható az ultraortodox pártokkal való együttműködés különös tekintettel, az ultraortodoxok katonai szolgálatát kötelezővé tevő törvény elfogadására vonatkozó engedmények terén.
Annak ellenére, hogy beleegyezett a koalíciós tárgyalásokba a Likuddal, Eizenkot többször is kijelentette, hogy Netanjahu alkalmatlan a miniszterelnöki tisztség betöltésére, veszélyt jelent az országra, és távoznia kell a politikából, másrészt az is valószínűtlen, hogy Netanjahu lemondana a miniszterelnökségről az Eizenkot blokkjával közös kormány megalakítása érdekében, így mindkét fél valójában azért vállalta az egyeztetések látszatát, hogy úgy tűnjön erőfeszítéseket tesznek a megoldás végett.
Végezetül, Naftali Bennett nem igazán támogatja sem a kisebbségi kormányt, sem az ultraortodox pártokkal lehetséges szövetséget, de az is nyilvánvaló, hogy nem csatlakozna a Likudhoz saját politikai tömbjének partnerei nélkül.
Az említett koalíciós tárgyaláson ugyan részt vett Bennett BeJahad pártjának tárgyalója is, és a híresztelések szerint Bennett hajlandó lenne a Likuddal közös kormányt alakítani, ugyanakkor azzal a feltétellel, hogy Netanjahu átengedi Eizenkotnak a kormányfői tisztséget, amit a másik fél eleve elutasít.
Másrészről, a héber médiának nyilatkozó források úgy vélik, hogy jelentős előrelépés történt Eizenkot tömbje és az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora között, mely értesüléseket a háredi párt cáfolt, míg a másik ultraortodox frakció, az Árje Deri vezette szefárd Sász világossá tette, hogy nem hajlandó szakítani Netanjahuval.
A köztudottan Netanjahu-párti Deri azzal érvelve utasítja el a csatlakozást Eizenkot kormányához, hogy nem lát semmilyen garanciát arra vonatkozóan, hogy a későbbiek során kellő biztonsággal tudnák garantálni az ultraortodoxok katonai sorozásáról szóló megállapodás megszavazását.
„A Kneszet jogi tanácsadója már kijelentette, hogy a sorozási törvényt nem lehet elfogadni a kormány beiktatása előtt. Veszélyes lépés olyan kormányt alakítani az ultraortodox képviselők szavazataival, hogy végül mégis kiszorítsanak bennünket, miközben a jesivatanulók jogállásának rendezése elmarad,” – idézi a 12-es csatorna Deri zárt ajtók mögött elhangzott állításait. A választásokon vezetése alatt pártja 5 mandátum veszteséget elkönyvelve és az előző Netanjahu koalícióban ugyanezen garanciákat nem követelve, Deri nem tért ki arra, hogy Netanjahu milyen garanciákat tud felajánlani azért, hogy a Sász kimaradjon egy esetlegesen megalakuló Eizenkot-Jahadut Hatora szövetséghez való csatlakozásból.
The post A választási csalás gyanújának útja a Miniszterelnöki Hivatalon át a rendőrségig first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
















Tokaj










































