ujkeletlive
Ázsiai útjáról visszatérve Donald Trump első Fehér Ház-i tájékoztatóján változatlanul a háború és megegyezés között ingadozó politikát ismételte meg, mondván, hogy a teheráni rezsim olyan megállapodást akar kötni, ami számára nem elfogadható. Az elnök ugyanakkor az elmúlt 51 év hamis megállapodásait átverésnek, míg az iráni vezetést „őrültnek,” valamint „egy nagyon gonosz emberekből álló csoportnak” nevezte, melyet „nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson.”
Megjegyzendő, hogy az egyébként Irán-barátnak számító Putyin-Jinping hármas sencseni csúcs hátterében, Trump külön is találkozott a „szívélyes barátjának” nevezett orosz elnökkel, aki folyamatosan nukleáris fegyver bevetésével fenyegeti Európát.
Ami az iráni hadművelet kiterjesztését illeti, az elnök még Kínából azt nyilatkozta – „nem sietek semmilyen döntéssel Irán ügyében. Meglátjuk, mi történik az év eleje után,” – ami Trump korábbi háborús olvasataiból ítélve, akár pontosan az ellenkezőjét is jelentheti.
A jövő évre halasztott komplex háború azért is kevésbé valószínű, mivel január elején a demokraták átveszik a törvényhozás feletti ellenőrzést a Szenátusban és a Képviselőházban egyaránt, ami alapvetően korlátozza majd a republikánusok mozgásterét. Ráadásul, a Kongresszust újabb leállás fenyegeti még az idén, az elnök iráni háborúval összefüggő 350 milliárd dolláros Pentagon-költségvetési követelése miatt, azt követően, hogy a jelenleg érvényben lévő finanszírozás december 11-én lejár.
A háttérben a Fehér Ház különmegbízottai, Jared Kushner, és Steve Witkoff csütörtökön Berlinben magasrangú katari közvetítőkkel tárgyaltak egy lehetséges tűzszüneti megállapodás elérése érdekében.
A németországi találkozón részt vett Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök és megbízottja, Ali Al-Thawadi miniszter is, – jelentette az Axios.
Eközben, Abbász Aragchi iráni külügyminiszter úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra juthat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábbi alig két hónap után összeomlott megállapodással ellentétben, ezúttal tartós egyezményre van szükség. Aragchi továbbá hangsúlyozta, hogy Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „megpróbálja belerángatni az Egyesült Államokat” egy újabb, Iránnal vívott harci fordulóba, saját „politikai túlélése” érdekében, utalva az izraeli ügyvivő miniszterelnök washingtoni nyomásgyakorlására a közös hadműveletre vonatkozóan.
Az iráni külügyminiszter szerint meg lehet találni a megoldást az Egyesült Államok egyik legfontosabb követelésére az iráni uránkészlet kérdésében, ugyanakkor elmondása szerint Irán nem járul hozzá, hogy a dúsított anyagot kivigyék az országból, és azt követeli, hogy az iráni szükségletek kielégítésére használják fel. A közvetítői tárgyalások során felmerült garanciákat illetően felmerült Kína, illetve Oroszország bevonása.
Politika
A Likud vasárnapra újabb egységkormány egyeztetést jelentett be, miközben a 12-es csatornán keresztül nyilvánosságra került Binjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök pártjának egy héttel korábban ismertetett ajánlata, ami figyelmen kívül hagyva, hogy a kormányalakítással jelenleg Gadi Eizenkotot bízta meg Jichák Herzog elnök, olyan feltételeket tartalmaz, ami a Változás-blokk vezetőjét alárendelte volna a korábbi koalíciónak, és törekvéseinek.
Ilymódon, a Likud 10 pontban azt követeli Eizenkottól, miszerint fogadja el, hogy az új kormány miniszterelnöke Netanjahu lesz négy évig, kizárva a rotációs megállapodást.
Továbbá,
- 2. a jelenlegi koalíció minden partnere részt venne a kormányban, Itamar Ben-Gvir Otzma Jehudit pártját, továbbá a Változás-blokk négy pártját is beleértve;
- 3. a koalíciós partnereknek teljes támogatásukat kellene adniuk egy újabb Irán elleni katonai támadáshoz;
- 4. az igazságügyi reform törvényjavaslatai változatlanul hatályban maradnak, amíg konszenzus nem születik a kérdésben;
- 5. a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának kivizsgálására politikai vizsgálóbizottságot állítanának fel, állami vizsgálóbizottság helyett;
- 6. megszavazzák a háredi férfiak katonai szolgálat alóli mentességét szabályozó törvényt;
- 7. nem változtatnának a Hamász Nukba egységéhez tartozó harcosok fogvatartási feltételein, annak ellenére, hogy emberi jogi jogsértésekre vonatkozó vádak merültek fel;
- 8. a hadsereg nem vonulna vissza a Gázai övezetben jelenleg elfoglalt állásairól, amíg a Hamász jelentette fenyegetést nem számolják fel;
- 9. a koalíciós partnereknek alá kellene írniuk egy nyilatkozatot, amely ellenzi a palesztin állam létrehozását;
- 10. a koalíciós partnereknek alá kellene írniuk egy nyilatkozatot, amely elismeri Izraelt a zsidó nép nemzetállamaként.
Eizenkot tegnapi közleményében ismételten leszögezte, amennyiben a széles körű kormány megalakítására irányuló erőfeszítések nem vezetnek eredményre, szükségkormányt fog alakítani.
A kisebbségi kormányt, jelen esetben a Ra’am arab párt külső támogatását Avigdor Lieberman [Jiszráél Beitenu] azonban változatlanul elutasítja. A választások után először a kamerák előtt nyilatkozó mélyinterjút a 12-es csatorna riporterének, Amnon Abramovichnak adta, akivel köztudottan számos kérdésben különböző nézeteket vallanak.
Liberman 2019-ben egyrészt Netanjahu gázai politikája, másrészt köztudottan a háredi sorozást elutasító ultraortodoxok miatt lépett ki az akkori Likud kormányból, és azóta sem volt hajlandó változtatni úgynevezett elvein.

A választások előtt hangzotatott kampányában kizárta az ultraortodox pártokat, és mindenkire egyformán vonatkozó katonai sorozás bevezetését ígérte. A tegnap esti interjú során választ adott arra, hogy miért szegné meg háredikre vonatkozó ígéretét, emellett teljes mértékben kiállt amellett, hogy az említett askenázi Jahadut Hatora és a szefárd Sász pártokkal közösen Eizenkot kormányt fog alakítani, illetve amennyiben Netanjahu újabb iráni háborút indít, annak kizárólag politikai céljai lesznek.
A héten a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának élére megválasztott Liberman nyomatékosan kizárta a Netanjahu vezette kormányhoz való csatlakozását, mondván – „Bibi kézzelfogható és közvetlen veszély, aki a harmadik Templom pusztulása felé sodor minket,” – majd hozzátette, hogy a jelenleg ismert hírszerzési információk alapján nem következtethető olyan indokot, amely igazolná az azonnali támadást Irán ellen; – „ha jelenleg katonai akciót látunk, akkor tudni fogjuk, hogy az kizárólag politikai célokat szolgál. Politikai döntés lesz, nem biztonsági.”
Korábbi választási ígéreteire, miszerint vagy „100 százalékos sorozás, vagy nincs kormány, pont”; valamint „aki a Sásszal való koalícióra számít, az ne számítson az Jiszráél Beitenura,” azt válaszolta, hogy három választási ígérete, mint a Netanjahu-éra vége, és az új választások kiírásának megakadályozása alapvető prioritás, és vörös vonalnak számít, ezenkívül a körülmények úgy adódtak, hogy kompromisszumot kell kötni annak érdekében, hogy az első két ígéret megvalósítható legyen.
Liberman, továbbá úgy értékeli, hogy a választások eredménye szerint 7-8 mandátumot vesztett a Változás-blokk, ezért figyelembe kell venni a 13 mandátuma mögött álló háredi szavazók akaratát [az arab pártok 19 mandátuma helyett]. Továbbá, az askenázi Jahadut Hatora a választások után Herzog elnöknél nem javasolta Netanjahut, ami jelzésértékű,
„Én ismerem az összes nyomást, az összes erőszakos politikai prést, az összes fenyegetést, amelyet Netanjahu a Jahadut Hatora ellen alkalmazott, és amelynek ők ellenálltak, így már valódi tényekről beszélünk. Nem pusztán szavakról, hanem tényekről.”
Már a választások utáni, korábbi állítására vonatkozóan, miszerint olyan törvényt hoznak, amit a vezérkari főnök, a Legfelsőbb Bíróság és Lando rabbi jóváhagyásától függ, Eizenkotra hárította a konstrukció előterjesztését, és a tárgyalások vezetését.
Végezetül, ami az arab pártok támogatására alapuló kisebbségi kormányt illeti, Lieberman szerint egy ilyen felállás alapvetően Netanjahu érdekeit szolgálná, ezért elutasítja.
Továbbá, az ország első számú problémájának jelenleg a diplomáciai összeomlást nevezte meg, mondván – „Izrael állam megalapítása óta nem volt ilyen összeomlás az Egyesült Államok közvéleményében az országgal kapcsolatban. Én ezt látom a legnagyobb kihívásnak.”
Arra vonatkozóan, hogy saját maga is Zsabotinszkij és Begin azon politikai iskoláján és tanításán érlelődött, miszerint „utódaink nevében örökre megfogadjuk: semmilyen különbség nem lesz zsidó, muszlim, beduin vagy drúz állampolgár között,” Liberman az arab kisebbség beilleszkedését beolvasztásukkal képzeli, ami azt jelenti, hogy saját érdekeiket képviselő pártok helyett zsidó pártokra kell szavazniuk.
Összegezve, – Liberman meggyőződése szerint stabil kormányt a Változás-blokk 48 és a két ultraortodox párt 13 mandátuma révén lehet létrehozni, bár a Jahadut Hatora és a Sász – élén Netanjahu örökre elköteleződött támogatója, Árje Deri világossá tették, hogy nem áll szándékukban csatlakozni Eizenkot kormányához. Mindezen tényezőknek ellentmondva, Liberman ismét Eizenkotra hárít, mondván – „beszéltem Gsdivel, azt mondja, jól halad, kiválóan halad. Ha Gadi azt mondja nekem, hogy halad, akkor biztosra veszem, hogy halad…” majd elutasítva azokat az állításokat, miszerint az arab kisebbségi kormányt azért utasítja el, és ragaszkodik a háredik csatlakozásához, mert valójában a végére saját magának tartogatja a miniszterelnöki jelölést, azt állítja – „a kamerák előtt, jegyzőkönyvbe mondtam: Gadi a jelölt. Ismétlem: minden feltétel nélkül, alkudozás nélkül ajánlottuk őt az elnök házában, és mindent megteszünk azért, hogy miniszterelnök legyen. Nem akarok sem rotációt, sem mutációt. Szerintem ezt le kell zárni. 28 napja van, plusz még 14 nap hosszabbítás, és ez alatt az idő alatt kormányt kell alakítani.”
Eizenkot azonban kijelentette, amennyiben nem sikerül megállapodni a Likuddal, vagy az ultraortodoxokkal a megbízás lejárta előtt vészhelyzeti kormányt alakít. Liberman pedig hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kormány ellen szavazna, ahogyan szerinte a Változás-blokk további tíz képviselője is, utalva Naftali Bennett volt miniszterelnök és támogatóira, akik viszont állítólag Netanjahuval akarnak kormányt alakítani rotációs megállapodás alapján.
Liberman azonban kijelentette, hogy nem áll szándékában semmilyen Netanjahu-kormányhoz sem csatlakozni, és mindezen opcióknak ellentmondva, a Külügyi és Bédelmi bizottság elnöke végül közölte, – 100 százalékig meg van győződve, hogy kormányt alakítanak [Eizenkot] a két haredi párttal.
The post Sábát reggeli hírek – diplomácia, politika és háború first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live






























Tokaj




























