Mielőtt közreadnám a családfa kutatással foglalkozó felmérés eredményét elárulom: a közelmúltban kezembe került egy különösen érdekes tanulmány, egy a múlt század harmincas éveinek végén megjelent könyv. Ebben felsorolják azokat a miskolci családokat, amelyek a korszellemének megfelelően áttértek a keresztény vallásra. Több száz olyan név található benne, amelyeknek az utódai ma hívő katolikusok, de elődeik a miskolci zsidó közösség elöljárói voltak. Közöttük néhányuk utóda a mostani érában is vezető szerepet játszanak. Érthető okokból nem teszem közzé a listát, de a könyv fellelhető némi utánajárással. Az őseik mentségére mondom, orvosok, tanárok ügyvédek és menő vállalkozók voltak, akiket az akkori törvények szerint vallási alapon próbáltak kiszorítani a társadalmi életből. S úgy gondolták, hogy az áttéréssel minden gondjuk bajuk megoldódott, s vége lesz a kirekesztésüknek. Persze sokan tévedtek, az ide vonatkozó törvények szigorodtak, s mégis valamelyik haláltáborban vagy a munkaszolgálat során hunytak el. Szerintem a felmérés igazolása az is, hogy Miskolcon a második világégés előtt 16 ezer zsidó élt. Számuk mára nem éri el a kétszázat. A megmaradtak zöme is úgynevezett rejtőzködő, s szakított ősei hagyományaival. Vagy szüleik kellő óvatosságból nem árulták el nekik a gyökereiket, aminek aztán különös következményei lettek. Mint ismeretes a Jobbikon belül ez többeknek okozott egy életre szóló meghasonulást.

A MyHeritage nevű, genetikai alapú családfa kutatással foglalkozó szervezet felmérése szerint Izrael után a népességhez viszonyítva Magyarországon él a legtöbb zsidó leszármazott, vagyis több, mint az Egyesült Államokban. A lap szerint az eredmény még a kutatókat is meglepte. A MyHeritage a kutatást közösen végezte Daniel Sztacki statisztikussal, a Zsidó Nemzetpolitikai Intézet (The Jewish People Policy Institute, JPPI) demográfiai szakértőjével, az európai – askenázi – zsidóság demográfiáját vizsgáló részleg vezetőjével. A DNS-tesztet beküldő 4981 magyarországi lakos 7,6 százalékánál találtak legalább 25 százalékos askenázi zsidó származást – ami azt jelenti, hogy legalább egy askenázi, vagyis európai zsidó nagyszülője volt. Ez az érték jelentősen magasabb, mint az Egyesült Államokban mért 3,5 százalék vagy a Kanadában mért 3,0 százalék. Azoknak az aránya, akiknél a gének legalább 10 százalékban askenázi zsidó származásra utaltak, Magyarországon eléri a 12,5 százalékot, szemben a mindössze 4,7 százalékos amerikai vagy 4 százalékos kanadai aránnyal. A Magyarországról küldött minták 4,2 százaléka legalább 50 százalékos zsidó-askenázi etnikai háttért mutatott, az Egyesült Államokból érkezőknek csak a 2,3 százaléka. A tanulmány következtetései és a korábbi becslések közötti óriási eltérés azt mutatja, hogy Magyarországon különösen sok ember van, aki egyáltalán nem ismeri a zsidó gyökereit, vagy akiknek zsidó örökségét a szülők vagy a nagyszülők tudatosan eltitkolták „a holokauszt emléke és az antiszemitizmustól való intenzív félelem” (csakis…) miatt. A kutatást irányító Daniel Sztacki ugyanakkor rámutatott, hogy az ilyen típusú genetikai teszteket általában a jól képzett népesség végzi el, így ők a kutatásban felülreprezentáltak lehetnek. Mindezek figyelembevételével a tanulmány arra jutott, hogy a legalább 50 százalékban askenázi zsidó származású emberek száma Magyarországon eléri a 130 ezret. Ez a szám pedig jelentősen magasabb a korábbi becsléseknél. „A DNS-vizsgálatban részt vevők egy része számára nagy meglepetés az eredmény, de nagy meglepetés a demográfusok számára is” – mondta Daniel Sztacki. „A holokauszt után sok magyar túlélő vándorolt ki Izraelbe, köztük olyanok, akik közéleti és szellemi vezetőkké váltak, akik nagy befolyással voltak a fiatal Izraelre: Efraim Kishon, Mose Stern kántor, Zeév és Dosh karikaturisták, Tomi Lapid és még sokan mások. De Magyarországon továbbra is aktív zsidó közösség maradt, amelyhez számos izraeli vállalkozó csatlakozott az évek során, a Szovjetunió összeomlása után. Azonban az intenzív antiszemitizmus miatt, amely mindig is jelen volt Magyarországon, és az utóbbi években fokozódott, általános volt az a vélemény, hogy az országban alig ötvenezer zsidó van” – írta kommentárjában a Jediót Ahronót . A cikk szerint, noha a 2013. évi népszámlálásnál csak 10 965-en vallották magukat zsidónak, Kovács András professzor becslése szerint a valóságban 73-138 ezer között van az egy zsidó szülővel rendelkezők száma, ami egyezést mutat a MyHeritage genetikai teszteken alapuló következtetésével is. Egy hetven körüli budapesti lakos, aki csak nevének kezdőbetűit árulta el a lapnak, azt mondta, eddig úgy tudta, hogy gyermekként katolikusnak keresztelték meg. A teszt eredményeinek kézhezvételekor megdöbbent, mert kiderült, hogy 100 százalékban zsidó, pontosabban 98 százalékban askenázi és két százalékban „spanyol” zsidó származású. „Soha nem vettem részt zsidó szertartásokon, és jelenleg megpróbálom megemészteni az eredményt – mondta. „A családomban senki sem beszélt zsidó gyökerekről. A szüleim a felelősek azért, hogy nem zsidóként nőttem fel, másrészt megértem a döntésüket, mert apám oroszországi munkatáborban volt” – tette hozzá.