Életemben még egyetlen autónak se örültem úgy mint az első Trabantomnak. Akárhány kocsim volt ezt sose felejtem.
Ideje, hogy leleltározzam a négykerekűeim számát. Akár rendszám szerint.
Most, hogy bármerre szembetalálkozom tizenévesekkel akik hatalmas városi terepjárók kormányainál pöffeszkednek eszembe jut magam is mennyire élveztem a motorizáció korlátlan szabadságát. Igaz, hogy jómagam tudatosan készültem egy pvc jaguár megszerzésére és ennek a célnak mindent alárendeltem. Akkoriban a hatvanas években még inkább benzinszagú volt a levegő. Egy önálló magánautó több volt mint egy egyszerű közlekedési eszköz. Státuszszimbolum volt. Egy trabant sluszkulcsot egy merecedeses kulcstartóra nyugodtan fel lehetett csavarni. Fordítva már nem müködött ez a mechanizmus.
Ezt a témát is hamarosan körbejárom. Minden ötletet javaslatot szívesen fogadok ehhez.
szantograf.hu
