A város egyik legmozgalmasabb utcarészlete. Emlékeim szerint ez a köz egy hosszú utcában folytatódott a Szinva hídon át. Egészen a Mester utcai kis piacig.
Borzalmas minden komfortot nélkülöző kis házak voltak a híd után ahol egymást érték a kétes hírű kis közök. Nappal se volt ajánlatos arra felé egyedül közlekedni. Olyan gettószerű volt az egész környék. Az utca elején volt Gombóék kocsmája, ahová aki bemerészkedett felhagyhatott minden reménnyel. Micsoda képeket lehetett volna ott készíteni, ha valaki bemerészkedik oda egy drága masinával.
Később amikor azt a területet szanálták, s megkezdődött a belváros panelesítése, a főutcai fronton nyílt meg az első Ínyenc falatozó. Több volt mint egy egyszerű lacipecsenyés stand. Hegyekben álltak a koleszterinbombák, a sült hurka, kolbász, pecsenye és a toros káposzta. Hozzá friss házi kenyér, uborka és minden savanyúság.
Paradicsomi hely volt. Igazából nem is tudom miért szüntették meg . Oda soha se lehetett úgy betérni, hogy ne kelljen sorba állni. Egyébként igazi állóbüfé volt. A hátsó traktusban borozó volt, ahol akár fröccsöt is kaphattunk, ne hogy megülje a gyomrunkat a sok finomság.
Ehhez hasonló üzletet nyitottak még a vasgyárban is, ami szintén a múlté már.
Tokaj
