Nevetnem kell. Az osztrákok még ilyen bécsi pirossal furikáznak. Tehát azt jelzi, hogy még mindig van nekik ezekből az egy forintos villamosokból amelyeket darabonként egy millióért hoztunk haza. Ott még mindig jól szolgálnak és nagyon szeretik őket. Franz Illes osztrák barátom amikor nálunk meglátta a Tiszain ezeket – rögtön eszébe jutott , hogy ötven éve egy ilyenen kérte meg a felesége kezét Bécsben. Végigutazta valamennyit – hátha megtalálja azt a kis szívet amit a menyasszonyával karcoltak be a padba. Jó magyar szokás szerint.
Különben , kedves Olvasó – készüljön fel – a következő napokban jó néhány bécsi képpel és sztorival untatom majd. Tehát indul a bécsi kerengő. Semmi biznisz, semmi boltjárás – a császárváros látványosságait térképeztem fel. A messziről jött vidéki szemével.
