Mi sem nehezebb mint egy ilyen szomorú, tragikus hírt közzétenni. Nyolcvan esztendős korában elhunyt Bekes Dezső a hajdani szép emlékű Déli Hírlap , a városi lap egyik vezető alapítója. Pontosan 1969 tavaszán érkezett Miskolcra. Alföldi , Nagykőrösiként hihetetlen energiával térképezte fel a számára újszerű, csodálatos Miskolcot. Abban az időben motorja , mozgatója szerkesztője volt a kor első vidéki bulvár újságának. Vonzódott az építészethez, a várostervezéshez. Így aztán igazi városfejlesztési koncepciót tartalmazó napilapot kreált. Szerinte ha valami Miskolcon történik annak tükröződnie kell az újságban. Ha nem járt a villamos, ha késtek a buszok – mindenki tudta, a holnapi a Déliből megtudják mi lehetett az oka.
Évtizedekig kollégák voltunk. Mindvégig a főnököm volt. Most utólag visszagondolva mindannyian a köpönyegéből bújtunk elő. Jó szemmel, kiváló arányérzékkel gyűjtötte maga köré a fiatalabb szerkesztőket. Csapatépítő, csapatjátékos tanító mester volt a szakmában. Sokan tőle tanultuk a mesterséget. Következetes, szigorú szerkesztő volt – sokszor véste agyunkba – amit mi sem olvasnánk el azzal ne etessük a nagyérdemű Olvasót. Tisztelettel, alázattal művelte a szakmát olyan időkben amikor nehéz volt írni egyenes gerinccel . Példát mutatott mindannyiunknak.
Bekes Dezső kiérdemelte Miskolc város Pro Urbe díját s megkapta a szakma legmagasabb elismerését az Aranytollat. Több igényes könyvet írt a szeretett városáról. s mint a városszépítők egyesületének alapítója , a Lions klub tagja ezer szállal kötődött Miskolchoz. Szakmai tekintélyének köszönhetően a várostörténeti és építészeti kérdésekben véleményformáló volt.
Kedves Dezső fájó szívvel gondolunk Rád, búcsúzunk Tőled. Emlékedet megőrizzük. 
