Az első bevetésen. Balról Szabados Gyuri bácsi fotóriporter, tőle jobbra Gyárfás Katalin az Észak-Magyarország munkatársa és jobbra jó magam mint az első nagy munkára készen. Hegyezem a tollam. Jut eszembe a miskolci járműjavítóban vagyunk és a XII. számú páncélvonatot várjuk, amit ott készítettek a Tanácsköztársaság kikiáltásának éppen aktuális évfordulójára. Ami később kikerült a Tiszai pályaudvar elé. Tényleg, most hol lehet? Nem mintha hiányozna, de érdekelne mi lett a sorsa. Szabadnapra esett a meló, ki mást küldhettek volna erre mint a legkisebbet. Akkoriban még nem volt ilyen nagy médiafelhajtás , kevesen voltunk, viszont jobb volt az ellátás a fogadáson. S még néhány képet ide varázsolok a múltból, amit sikerült megőriznem. Az egyik ami sokan ülünk a Borsodi Vegyész az akkor még december hetedikén szokásos sajtónapi ünnepségén készült. Látszik rajtunk a feszültség, ilyenkor ugyanis nem mindenki kapta meg a jutalmat. A lóvét. Mellettem Szegedi László az akkori főszerkesztő.
S egy kép a miskolci fényképész szövetkezet Búza téri szalonjából. S az úr aki a régvolt piacon sepregetett a tányérsapkájába. Jellegzetes figura volt. Volt.
