S anélkül , hogy felmenteném a garázdaság vádja alól, elhiszem az ottani gyalogosokkal megosztott kerékpárút, részben csak felelős a történtekért. Egy elméleti valaki kitalálhatta az íróasztalán könyökölve, hogy a bicikli útra kapott pénzt, szinte ingyen fel lehet markolni. Van egy széles járdaszakasz , ahol a gyalogosok alig sétálnak. S ha ebből kétharmad részt kihasítanak már is meg van a kerékpáros sztráda. Ahol a drótszamáron lehet süvíteni a gyalogosok könyökét súrolva.
S, hogy még kedvezzenek is a sportolóknak, minden kereszteződésnél, a gyalogos átjáróknál, három méteren belül kihelyezték a dupla stop táblákat. Egy irányból. Amire talán az országban aligha találunk máshol példát. Úgy, hogy a kötelező megállás után háromszáz centiméterre még egy ugyanilyen van. Ezzel abba az illúzióba kergették a miskolci bicajosokat, hogy itt aztán menteszéllel szemben mindenhol átdöngethetnek. Az se baj ha a gyalogosokat, a totyogósokat felöklelik. A rendőrök a megmondhatói, hogy az itt gurulók utaznak, kifejezetten rámennek a sorozatos balhézásra. Szánt szándékkal keresik a konfliktust, ami ugye magától is megjönne.
Annak az ismeretlennek akinek még csak videókon látható a pofikája, kérdezze meg a mentősöket, hogy kék lámpával szirénával miként közelítik meg a kereszteződéseket. Igazuk, jogaik tudatában kockáztatják e testi épségüket? Helyettük is megmondom. Megkérdeztem. Még a tiszta zöldnél is körültekintenek, pirosnál meg a szokásosnál is óvatosabban gurulnak. Nem úgy mint a kerékpárosok – tisztelet a kivételnek – ebben a kereszteződésben személyes sértésnek veszik ha az útjukat állják.
Ennek a szakasznak a felülvizsgálatát minden szempontból érdemes lenne elvégezni az érintettek bevonásával. Van Miskolcon is közlekedésbiztonsági tanács – akár egyszer napirendre is tűzhetné ezt a valós problémát.