A Magyar Református Egyház Közös Zsinata ma, az 1567-ben tartott debreceni alkotmányozó zsinat 450. évfordulóján, a reformáció 500 esztendejét felidéző emlékévben, Istennek ad hálát egyházunk megtartatásáért, és Őt magasztalja azért a boldog megtapasztalásért, hogy a Szentháromság Isten a világ kezdetétől fogva annak végezetéig megtartja és megoltalmazza kihívott népét. Hálát adunk Istennek az előttünk járó nemzedékekért, akiket Szentlelke által újra és újra felébresztett arra, hogy egyházunk a reformáció bibliai felismerései és hitvallásaink tanítása alapján rendezze be életét és végezze szolgálatát. 450 évvel ezelőtt, súlyos viták közepette, az evangélium szerint reformált egyház vezetői és testületei azért fogadták el a Második Helvét Hitvallást, mert teljes odaszánással igyekeztek az egyház életét és szolgálatát Isten akarata szerint megújítani, a téves tanításoktól megtisztítani, továbbá annak Krisztusban adott egységét megőrizni, és mindezekről mindenki számára bizonyságot tenni. Ezzel a döntéssel a debreceni zsinat a református keresztyén hit és élet, tanítás és szolgálat számára kívánt segítséget adni és mértéket biztosítani, csatlakozva a korabeli Európa számos egyházához. A Magyar Református Egyház Közös Zsinata ma, a régiek megfontolását továbbra is elfogadva újra megerősítette ezt a Hitvallást.
A Zsinat − miközben hálát ad az előttünk járók felismeréséért és dicsőíti Istent a reformáció évszázados áldásaiért – a reformátori örökség és hitvallásos lelkület szellemében kinyilvánítja, hogy – mindenkor igyekszik a Szentírás, valamint a keresztyén hit tartalmát még mélyebben megismerni, azt tanítani, gyülekezeteinek és intézményeinek életét e tanításhoz igazítani; – mindenkor kész számot adni a keresztyén hitről és a Krisztusba vetett reménységéről abban a világban, amelyben Isten jó teremtését ismeri fel, és amelynek tartozik bizonyságot tenni az Evangélium igazságáról, Isten üdvözítő akaratáról; – bizonyságot tesz a keresztyén hit és élet egységéről, és igyekszik elhárítani minden téves tanítást, amely Krisztustól elszakítva, ezt az egységet kívülről vagy belülről megbontani szándékozik; – bűnbánattal és önvizsgálattal veszi számba az egyház életének és tanításának minden olyan megnyilvánulását, amely a múltban gátolta küldetése betöltésében vagy a jelenben veszélyezteti az evangéliumról való bizonyságtételének a tisztaságát és szolgálatának hitelességét; – „a jobbra taníttatás alázatával” – imádságban nem lankadva, a Szentírást tanulmányozva, a hittapasztalatokat megosztva, a teológiai munkálkodást megbecsülve – kész Isten Igéjének mélyebb és teljesebb megértésére, elkérve a kegyelemben való növekedés áldását, hogy egyházunk élete és szolgálata gazdagabb, teljesebb és hűségesebb legyen; – hivatalos hitvallásaink értékeinek képviselete és elmélyült tanulmányozása mellett igyekszik a keresztyén hit jelenkori megvallásának körülményeit és feltételeit az egyetemes egyház többi részegyházainak tanításában és liturgiai örökségében is megismerni és megvizsgálni, a kölcsönös megbecsülés, a testvéri párbeszéd és megértés készségével.
Krisztus a jövő! Együtt követjük Őt!
Debrecen, 2017. 06. 24.
A Magyar Református Egyház Közös Zsinata
Létrejöttének 450 évvel ezelőtti mérföldkövére emlékezett a magyar reformátusság június 24-én Debrecenben. A Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén elfogadták a Második Helvét Hitvallás, a közösség egyik alapvető hitvallási dokumentumának új fordítását, valamint a kanadai és a luxemburgi református diaszpóra is csatlakozott a határokon átívelő zsinati közösséghez.
„A Második Helvét Hitvallás az egyik alaphitvallásunk, jelzi számunkra, hogy a reformáció nem pontszerű esemény, hanem egy 1517-ben elindult folyamat” – mondta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a szombat délelőtti zsinati ülés után tartott sajtótájékoztatón. Ennek a folyamatnak nagyon fontos mérföldköve volt az 1567-es debreceni zsinat: „a különböző keresztyén felekezetek közötti sokféle hitvitában, a szentháromságtant tagadókkal szemben Heinrich Bullinger 1566-ban írt hitvallása adott útmutatást elődeinknek. Méliusz Juhász Péter hívta fel rá a figyelmet, el is fogadták azt a zsinaton résztvevő tiszántúli, tiszáninneni és erdélyi lelkipásztorok” – ismertette a püspök a reformáció svájci irányát követő magyar protestáns közösség: a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint a Magyar Református Egyház 450 évvel ezelőtti kialakulásának első lépéseit.
„Meghatározza gondolkodásunkat, hozzáállásunkat a többi felekezethez, nagy szükségünk van rá, hogy elkerüljük a hitünkkel kapcsolatos fogalomzavarokat, összemosásokat” – mondta Fekete Károly a Második Helvét Hitvallásról, melyet mostantól – Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész fordítói munkája nyomán – emelkedett, mégis gördülékeny, mai magyar nyelven olvashatunk. „A fiatal nemzedék már nem archaizálva tanulmányozhatja hitünk summáját” – foglalta össze az új fordítás jelentőségét a püspök.
Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere arról beszélt, hogy az alföldi település számára kiemelkedő jelentőségű a 2017-es jubileumi esztendő, a reformáció kezdetének 500., a magyar református közösség kialakulásának 450. évfordulója. „Debrecent büszkén valljuk a magyar reformátusság szellemi és történelmi központjának, mélyen beleivódott a város szellemiségébe” – nyilatkozta a polgármester, aki azt is egyértelművé tette: hálás az egyház Debrecenre gyakorolt hatásáért, melyet „a jövőben a város szeretne visszasegíteni”. „A Második Helvét Hitvallás újbóli elfogadása megerősít minket abban az elkötelezettségben, hogy keresztyén múltunk, gyökereink, hitünk mellett kiálljunk, és hogy ezek határozzák meg tevékenységünket” – fogalmazott Papp László.
A zsinati ülésen a kanadai és a luxemburgi magyar református diaszpóra ünnepélyesen csatlakozott a trianoni békeszerződéssel több részre szakított, majd 2009-ben egységét és összetartozását a határokon átívelő Magyar Református Egyház létrehozásával kifejező Kárpát-medencei magyar reformátusság zsinati közösségéhez. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez az egység az egész nemzetre hatással van: „Összetartozásunkkal, Krisztust követve, református gyökereinkre építve, hitvallásainkat ma is komolyan véve szellemi erőt demonstrálunk. Reméljük, ha az identitásukat kereső közösségek hallanak rólunk, tanulnak tőlünk. Ez az egység a kárpátaljai magyar reformátusság számára a megmaradást biztosítja, reményteljessé teszi jövőképünket.”
A Magyar Református Egyház Zsinatát köszöntötte Áder János köztársasági elnök is, aki beszédében szintén a magyar református közösséget méltatta. Az ülés ünnepi nyilatkozat elfogadásával ért véget, délután pedig hálaadó istentisztelettel folytatódik, melyet élőben közvetítünk a reformacio.ma oldalon.
