Jutka megkapta az új kocsiját.
Mivel valamikor, nagyon régen egy piros Fiat ötszázasra vágyott ,nosztalgiából ezt a típust választotta . Igaz, hogy az a kis ötszázas időközben már szépen megemberesedett. Terjedelmesebb lett. Megnőtt. Küllemében, dizájnban, belső harmóniában még mindig olyan bohókásan itáliai, de már felnőttesebb. Erős motor, halk zajszínt, s minden extra benne van ami egy mai luxus autótól elvárható. Akinek volt valamikor ilyen kis ötszázas az tudja kulcs nélkül indíthatta. Ezt az újat is enélkül, gombnyomásra , pöccintésre kapcsoljuk. Lóerőben hétszer erősebb, s igazából egy ilyen ikszes változat már a városi terepjárókra hajazik. A bent ülők lenézhetik a mellettük álló limuzinok utasait. Csodálatos az úttartása és természetesen ebből már a médiaboksz se hiányozhat. GPS, s a rádió mellett ott van a telefonos kapcsolat is. S ami nagyon jó mindez a kormányon át kezelhető. Meglepően tágas a hátsó utastér, a csomagtartó és teli rekeszek várják az otthonosan berendezkedő autósokat.
Érdekes, a nők kocsiválasztásánál szinte elsődleges szempont a márka után a szín. Az értékesítők szerint a hölgyek ebben a kérdésben még a karosszériát és a motor teljesítményét is hátrébb sorolják. Legfeljebb az automata és a manuális váltó még ami választásra készteti őket. Itt viszont az a döntő, hogy ki melyiket szokta meg. Akik évtizedekig az európai normák szerinti váltót használták ódzkodnak a sokkal egyszerűbb, kényelmesebb automatától.
