Új módi, ma már semmit se kötelező becsomagolni.
A környezetvédelem jegyében.Igazából engem nem zavar, hogy kiűzik a világból a környezetre ártalmas, sose bomló le műanyagzacskókat. Ideje, tele vele az összes óceán, még a bálnák, a cetek és a tonhalak is kipusztulnak ettől az olajszármazékoktól. Egyébként gyerekkoromban megszoktam, ha két deci tejfelért mentem a Széchenyi út 56. szám alatti kis csemegében vittem egy csuport. Abba mérték ki. A jó ember mindig hordott magánál egy szatyort vagy nejloncekkert. A mamámét máig is őrzöm, ki nem dobnám. Ez mindig nálunk volt, sose tudhattuk, hogy hol mit kapunk majd. Még az új cipőt és a kabátot is ebben vittük haza.
Nos, kísért a múlt. Hétfőn a MOM park bevásárlóközpontban vettünk egy blúzt. Becsomagolja e , kérdezte a kedves eladó hölgy.
Gondoltam, ha ilyen vicces, nem maradok adósa. Ne fáradjon, itt helyben elhordjuk – mondtam. Majd kibökte, becsomagolva negyven forinttal drágább lenne. Hát ugye ott spórol az ember ahol lehet, így a nejem a hóna alá csapta a szerzeményét. Egy kicsit furcsa volt ezzel kisétálni, de mit tegyünk.
