Különös volt az a békebeli világ, amely állítólag nélkülözte a demokráciát. A vármegyék törvényhozó testületében helyet kaptak a virilisták is. Ma már sokan azt se tudják kik is voltak ők. Velem is megesik, hogy megfeledkezem erről a latin kifejezésről – nos, a virilisták azok a legnagyobb adófizetők akik ezen joguknál fogva mindig helyet kaptak a közgyűlésben. Szavazataik egyenjogúak voltak a választott képviselőkével. Nekik nem kellett indulniuk a választáson mégis befutók voltak. Tulajdonképpen ők képviselték a középkori felsőházat. Mindez arról jutott eszembe, hogy volt egyszer egy miskolci polgármester , amely első felbuzdulásában létrehozott egy szakmai tanácsadó testületet. Úgy gondolta, hogy a város legnagyobb adófizetőinek, a legnagyobb foglalkoztatóinak a véleménye, tanácsai segíthetik a munkáját. Ebben a nem szabványos, szokatlan testületben a média vezetői is szerepet kaptak. Ők voltak akik kívülről is láttatták a nagyfőnökkel, hogy hol is meztelen a király. Sokak szerint ez a fajta a konzulens társaság törvénytelenül osztotta az észt. Pontosabban minden népi, többségi felhatalmazás nélkül kotyogott bele a nagyok dolgába. Azt is a szemükre vetették, hogy ezek a tanácskozások megalapozhatják a bennfentes kereskedéseket is, ha idő előtt értesülnek a kisajátításokról, a várost érintő fejlesztésekről. Tehát Miskolcon ez a forradalmian régi , szinte ősi szokás saját kardjába dőlt.
Közben olvasom, más nagyvárosokban rendre megvendégelik a megyeszékhely kiemelkedően nagy adózóit. Ezek a találkozók nem egyszerű pofavizitek, hanem párbeszéd a város vezetése és a nagy vállalkozók között. Nem ördögtől való ha az egymással szimbiózisban élők folyamatosan megismerik egymás elvárásait. Ezek a találkozók nem pártkurzusok, s nem pártszimpátia alapján szerveződnek.
Nos, ez csak egy, egyetlen egy tipp egy sikeres városvezetéshez.
A jelenlegi törvények szerint a mai virilistákat legfeljebb csak a karzatra lehet meginvitálni a közgyűlésekre. Szavazati jogot semmiképpen se kaphatnak. Ám ha a közgyűlés úgy döntene, hogy hallgassuk meg őket is, akkor minden alkalommal fel lehet kérni egy –egy több száz vagy több ezer embert foglalkoztató, nagy iparűzési adót fizető vállalkozót, mondja el a véleményét a városvezetésről. Nem olyan nagy kockázat. Kis befektetés, ami nagy haszonnal kecsegtethet. Még akár úgy is, hogy visszahozzuk a tiszteletbeli címzetes virilisták rangját.
