Volt egyszer egy Aranycsapat – a megyei napilapnál. Csodálatos kollektíva dolgozott az Észak-Magyarországnál a hetvenes , nyolcvanas években, amikor a lap példányszáma legmagasabb volt az országban. Volt amikor a százezret is megközelítette. Györgyike a lap egyik legtehetségesebb riportere volt. A megyét járó kollégák közé tartozott, Őt és írásait ismerték, szerették. Végül a szakmában összeforrott a neve a párjával, Priska Tiborral.
Laczó József a lap sasszemű fotósa nemrégiben örökítette meg őket egy miskolci látogatásuk alkalmával a Szinva teraszon. Sajnálom, de ezt a képet most hirtelen nem találom. Helyette teszem közzé ezt a frissebbet.
Nyugodj békében, míg élünk nem felejtünk.
