A villám a zivatarfelhőkben felhalmozódó hatalmas mennyiségű pozitív és negatív elektromos töltés kiegyenlítődése (kisülése) az ellenkező töltésű felhő – ez a gyakoribb – vagy a föld között. A kisülés időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is. (összehasonlításképpen: a villanysütő 10 Amper áramerősséggel működik ) A villám közelében a levegő több ezer fokra melegszik minek következtében hirtelen kitágulva a környező légtömegekbe ütközik. Az ezt kísérő hangjelenséget nevezzük égdörgésnek. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük, az eltelt másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel. Magyarországon évente és négyzetkilométerenként 2,5 villámcsapás az átlag, de ennél jóval több jut például a középhegységekre. Az igazi villámveszélyes időszak május közepétől augusztusig tart, de teljesen villámbiztos időszak nincs az év folyamán, feljegyeztek már például szilveszter éjszakai villámcsapást is. Az alábbi ábra a zivataros napok és az 1Km² -re jutó villámcsapások évi átlagának eloszlását mutatja területi átlagban az országban. .Az év folyamán a zivatarok bekövetkezési gyakoriságát mutatja hónapokra lebonva az alábbi diagram. Az alábbi diagramon a zivatarok kialakulásának időbeli eloszlása látható a nap folyamán Hatása az emberre : A villámcsapásoknál felszabaduló energiának már a milliomod része is veszélyt jelent az ember számára. A villám élettani hatása függ az elektromos töltés mennyiségétől, amely az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz. A villámcsapás háromféle módon érheti és veszélyeztetheti embert: közvetlen villámcsapásként, villám sújtotta tárgyról való átívelésként, közelben becsapott villám földáramai révén. A közvetlen villámcsapás túléléséhez ritka szerencse szükségeltetik és szinte biztosan egy életre szóló következményei maradnak vissza. A másik két esetben a gyors szakszerű elsősegélynyújtással jobbak az esélyek. Mit tegyünk ha látjuk, hogy valakit villámcsapás ért? A legfontosabbak: Haladéktalanul értesítsük a mentőket a 104-es telefonszámon. A sérült elektromos áramütést szenvedett, teste megéghetett azokon a területeken, ahol a villám belecsapott, illetve ahol elhagyta a testét. A villámcsapás idegrendszeri károsodást, csonttörést, hallás- és látáskárosodást is okozhatott. Az elsősegélynyújtás alaplépései ebben az esetben is érvényesek. Nyugodtan hozzá lehet érni, teste nem hordoz elektromos töltést. Ellenőrizze, hogy a sérült személy lélegzik-e, van-e pulzusa, helyezze biztonságba az időjárás viszontagságaitól, gondoskodjon róla, hogy ne fázzon, és melege se legyen. Ha a sérült eszméleténél van, helyezze stabil oldalfekvésbe. Közben figyelje, hogy rendesen lélegzik-e. Az égési sérüléseket steril sebkötöző anyaggal fedje be.
Ha csonttörés is történt, az érintett testrészekhez ne nyúljon. Ha a légzés leállt, de pulzus érezhetően van, lélegeztesse a beteget szájból szájba. Ha a pulzus nem tapintható ki, alkalmazzon szívmasszázst. Mindenkit, akit villámcsapás ért,még ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés, kórházba kell szállítani 24 órás megfigyelésre. Ennyi idő alatt ugyanis szívritmuszavarok léphetnek fel, annak ellenére, hogy az illető korábban jól érezte magát, és semmilyen panasza nem volt. Mit tegyünk, hogy megóvjuk magunkat a villámcsapástól? Néhány a legfontosabbakból: Lehetőleg legyen naprakész információja a közeledő veszélyről, az-az kövesse az időjárás előrejelzéseket (pl.: ezen az oldalon is) Ha hallja a mennydörgést, a vihar már elég közel van ahhoz, hogy a villámcsapás veszélyeztesse. Ha még derült az ég, vagy a vihar után már derült az ég, a villám akkor is lecsaphat! „Derült égből villámcsapás”.) Mielőbb keressen biztonságos menedéket. Figyelje az eget, a sötétedő felhőket, a villámfényeket, hallgassa a mennydörgést, a szél zúgásának erősödését. Húzódjon be egy épületbe vagy egy autóba. Kerülje a nyitható tetejű gépjárműveket. Húzza fel a kocsi ablakait, és ne érjen a fém vázhoz. A telefonvezetékek és fémcsövek jól vezetik az elektromosságot. Húzza ki az elektromos készülékeket a csatlakozóból. Ne használja se a vezetékes telefont, se az elektromos berendezéseket. A világítást azonban bekapcsolva hagyhatja, az nem növeli a villámcsapás veszélyét. Ne fürödjön, ne zuhanyozzon! Az ablaknál húzza el a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd a szétrepülő szilánkoktól.
A villám általában (de nem mindig) a legmagasabb pontokba csap bele, ezektől minél távolabb keressen menedéket. Ha erdőben éri a vihar, akkor az alacsonyabb fák alatt keressen menedéket! Ha vízen van, azonnal menjen a szárazföldre! A szabadban keressen egy alacsonyan fekvő, nyílt terepet, távol a fáktól, elektromos vezetékektől. Próbáljon meg minél kisebbre, alacsonyabbra összehúzódni. Guggoljon le, hajtsa a fejét a térdei közé. Ha többen vannak, tartsanak egymástól 5-10 méter távolságot. Ne hasaljon a földre! Nagyobb testfelületen könnyebben éri villámcsapás. Ne az esőtől féljen! Ha elázik legfeljebb megfázik, de ha a villám eltalálja, lehet nem lesz már alkalma megbánni, miért is nem fogadta meg amiket itt olvasott….
