SzántóGráf » Fiatalon Miskolczról » Elhunyt Tréba Gyula újságíró – Kerényi László fotóival emlékezünk kollégánkra
Szántó István
Related article
Tabuk voltak a staniclis körték – megjelent a Miskolci Naplóban — abba az épületbe, amely korábban az első miskolci zsidó kórház volt, majd később egri vízgyógyintézetként szolgált ideg- és reumás betegeknek
Sosem volt erősségem a kémia, a vegyértékek kiszámolása máig is gondot okozna. Így aztán a hatvanas években sürgősen korrepetálásra szorultam. Emlékszem, Varga Rudi...
Szántó István
0 Comment
Nem masíroztam át a párakapu alatt – már nem haragszom a locsolókocsis emberre
Nem mentem át a párakapun. Bár láttam a Centrum áruház előtt, de mivel még sosem találkoztam ilyen szerkezettel, s másokat se láttam az...
Szántó István
0 Comment
Filmvetítés a Magyar Film Napja alkalmából – Kell egy csapat
Minden év április 30-án ünnepeljük az évfordulóját annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A TÁNCZ, amelynek operatőre Zsitkovszky...
Szántó István
0 Comment
A szárszói Tavernában – ne keressék a hagymás rostélyost – engem még megszánt a szakács – rostontarja babos szósszal
Sosem titkoltam, egyre inkább gasztroturistává válok. Bárhová utazom feltérképezem az úgynevezett ellátási lehetőségeket. Bizonyos helyeken vannak már kipróbált éttermeim ahová hazajárok. Jó ideig...
Szántó István
0 Comment
Steppelt, rollós, plexi üveges kocsim volt – Miskolcon is gyártottak ilyet – változik a divat – ezek nem a szélcsatornában formálodnak
A kocsik formája folyamatosan változik. A legnagyobb tervezők a szélcsatornák, amelyben lelepleződnek a légellenállást gerjesztő karosszériák. Tessék megnézni ezt a babakocsit és a...
Szántó István
0 Comment
Újra találkozunk – mi vagyunk a négy H a Földesből – akik ötven évenként újra ballagnak
Tetszenek tudni minden érettségi találkozón illő felállni és elmesélni a volt osztálytársaknak mi is történt velünk az utóbbi években. Sosem szokom meg. Jómagam,...
Szántó István
0 Comment
Az egyik a Tokiói időt mutatja – a másik tartalék – eltűntek a toronyórás mesterek
Bár a mobilomban és a karomon is van óra sőt ha nagyon tudni akarom a pontos időt a kocsimban is megleshetem. Mégis megnézem...
Szántó István
0 Comment
Mesélnek a gépek – csütörtöki Északban – az író masinákról írok
Egyre nehezebb, s fárasztóbb közérdeklődésre számot tartó helyi témát találnom minden héten a szokásos jegyzetemhez. Ám ha már ezt a favágó szakmát választottam...
Szántó István
0 Comment
Az újat szokni kell – elsőre mindenki balfasz- újítás a csavarós kupak – már nem is égek annyira
Égtem mint a rongy. Így jár az aki faluról jön a nagyvárosba. Szóval kértem egy kis üveg sört. Ottakringent, az előttem is azt...
Szántó István
0 Comment
Számmisztika a belvárosban – úgy változott a címem, hogy nem költözködtem – hiányzanak a számozások
Alig négyesztendősen tanultam meg, hogy hol lakunk. Belém verték, hogy mi a Széchenyi út 50 számú házban élünk. Mire felnőttem már a 48...
Szántó István
0 Comment
Gyors leltár – ez az év nem az enyém volt – kinek dukál az Aranytoll – összefutottam az amerikai külügyminiszterrel – már csak órák vannak hátra
Ilyen tájt szokás leltározni. Bár még van néhány óra szilveszter éjfélig de akár már most összegezhetem, számomra 2015 nem tartozik a jól sikerült...
Szántó István
0 Comment
Vasgyár neve a helynek
„Vasgyár neve a helynek Vasgyár, ahol fölneveltek Vasgyár, ahol engem mindenki ismer Néhány pohár sör mellett Oldódtak föl csak a lelkek Aztán egymást...
Szántó István
0 Comment
Találtam egy képet – mi akik a Kossutban végeztünk – középen Réti tanár úr
A Kossuth általános iskola első osztály 1957 tavaszán. Nemrégiben már összeírtam az osztály társaimat. Benne van az Ecetfák város című könyvemben....
Szántó István
0 Comment
Ami késik nem múlik – Az én falum lesz a gyűjteményes címe az új könyvemnek – a sezlonos versenyre hívta a miskolci Domuszt – bátraké a világ
Áh, nem szoktam le a dicsekvésről, csupán be lettem havazva. Így aztán az utóbbi hetekben nem nagyon fényeztem magam. Nem írogattam meg, hogy...
Szántó István
0 Comment