A "Hosszú Menetelés" nevű rakéta kilövése. Fotó: Northfoto

A “Hosszú Menetelés” nevű rakéta kilövése. Fotó: Northfoto

Elszabadult a múlt csütörtökön fellőtt kínai űrrakéta, a „Hosszú Menetelés 5B”, de legalább van egy weboldal, ahol követhetjük, merre cikázik éppen. Várhatóan május 10-én csapódik majd be, de egyelőre nem tudni, hol. A legutóbbi hasonló esetnél egy elefántcsontparti ipari létesítmény bánta, és isteni szerencse, hogy nem voltak áldozatok.

Csütörtökön lőtte fel Kína a „Hosszú Menetelés 5B”-re keresztelt, legénység nélküli rakétáját, mely a Tianhe (Mennyei Harmónia) nevű űrállomás első moduljait volt hivatott szállítani. Ám úgy tűnik, elszámították magukat a mérnökök: a rakéta Föld-körüli pályára állt, 90 percenként kerüli meg a bolygónkat – a hétvége óta egyébként 80 km-el került közelebb a felszínhez –, és egyelőre csak a Jóisten tudja, hol csapódik majd be. Márpedig szakemberek szerint ez valószínűleg bekövetkezik: számítások szerint ugyanis túléli majd a légkörbe való visszatérést.

(A legfrissebb hírek itt)

A rakéta maga egyébként 30 méter hosszú, 21 tonnás és kb. 27 ezer km/h-s sebességgel kering. Jonathan McDowell asztrofizikus a Guardiannak elmondta: Kínának nemrég volt már hasonló malőrje, akkor egy másik Hosszú Menetelés-rakétája egy elefántcsontparti ipari létesítménybe csapódott, s csupán a szerencsének vagy az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt tragédia. McDowell szerencsére emlékeztetett, hogy bolygónk felszíne 71%-ban víz, így jó esély van arra, hogy a monstrum nem a hátsó kertünkben landol majd. Aki a várhatóan május 10-i becsapódás előtt szeretné ellenőrizni, hol tart épp a „Hosszú Menetelés”, ezen a weboldalon bármikor megteheti.

A tudós hozzátette: a rakéta néhány darabja túléli majd a visszatérést, aminek hatása egyenértékű azzal, „mintha egy kisrepülőgép zuhanna le, majd 100 mérföldes körzetben szóródna szét”.

McDowell hangsúlyozta, hogy 1990 óta tíz tonnánál nagyobb súlyú űreszközöket nem engednek ellenőrizetlenül visszatérni a Földre. A Hosszú Menetelés 5B azonban mintegy 21 tonna lehet.

A számítások szerint a rakéta körülbelül május 10-én tér vissza a Földre, ám ehhez képest egy-két napnyi eltérés lehetséges. McDowell szerint amint kiderül, melyik nap érkezik, a szakértők meg tudják jósolni a leszállás idejét egy hatórás időablakon belül.

Az állandó kínai űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első, háromtagú űrhajóscsoportot, amely hat hónapig lesz majd ott.