– Túlzásnak érezném ezt munkaviszonynak tekinteni. Baráti jelenlét. Jól érzem magam itt ebben a szellemi körben, hetente egyszer, maximum kétszer jövök be – mondta a veterán politikus.

Visszaemlékezéseit azzal kezdte, hogy magát amolyan “kvázi” miniszterelnöknek tartja, hisz az egy kényszerhelyzet volt Antall József halála után.

– Adatott nekem 6 – 7 hónap, amivel egy feladatom volt hogy rendben érkezzünk el a választásokig. Tudtam, hogy ez egy pünkösdi királyság, mert a következő választás megnyerhetetlen – fogalmazott.

Boross beszélt arról, hogyan lett a taxisblokád idején belügyminiszter és miként kérte számon Antall Józsefet a “parasztpárt gyalázatos örökségét hurcoló társaság” miatt.

A volt miniszterelnök azt is megerősítette, Helmut Kohl egykori német kancellár valóban felhívta Antallt azzal a kéréssel, hogy nevezze ki a szocialista Horn Gyulát külügyminiszternek.

– Antall azt mondta, “ezeknek fogalmuk sincs itt mi volt” – emlékezett vissza a kettejük között zajló párbeszédre.

Rövid, ámde annál nehezebb időszakban volt miniszterelnök Boross, hisz akkor – egyebek mellett – javában zajlott a délszláv háború: az ország első embereként a hírszerzésen és régi kapcsolatokon keresztül tárgyalt Szlobodan Milosevics szerb elnökkel, végül pedig ígéretet kapott arra, hogy nem lesz semmiféle magyarellenes megmozdulás a Vajdaságban.

Antall József halála után fél évre vette át a kormányfői tisztséget 1993-ban

– Magyarországon akkor nem volt hadsereg, a rendőrök világában gondolkodtam, ha valamikor Szabadkáig be kéne menni, hogy kimentsük a magyarok egy részét. Volt ilyen elképzelés – árulta el.

De vajon így visszagondolva, elégedett a politikai pályafutásával? – tette fel a kérdést Szirmay Dávid főszerkesztő-helyettes.

– Nagyon leegyszerűsítve: igen. Tekintettel arra, hogy sorsszerű volt minden, ami velem történt. A politikai pályafutásom olyan volt, amire nem számítottam egy nappal korábban se, minthogy Antall behívott – érkezett a válasz a volt kormányfőtől, aki megjegyezte, azt hitte, valamilyen rendfenntartó szerepet kap a Miniszterelnökségen. Szokása volt ugyanis, hogy ahová került, fegyelmet tartott.

– A magánéletemben is többé-kevésbé ez a típus vagyok, legfeljebb a fokozatok mások. Az is más, amikor felnőtt gyerekei vannak az embernek és nem fogadnak szót – mosolyodott el Boross.

(Ez is érdekelheti: Kormányfők titokzatos történetei Antalltól Gyurcsányig)

Az irodájában egyetlen fotó lóg a falon: Antall Józsefé, akinek portréjáról mindig az jut eszébe először, mennyire sajnálja, hogy nem tudta befejezni az életművét.

Boross Péter Szirmay Dávid főszerkesztő-helyettesnek elmondta, csak azt sajnálja, hogy Antall Józsefnek nem adatott még legalább 10 év a politikában

– Antall nem olyan idők stílusjegyeit mutatta, amelyik egy szocializmus utáni, elzüllesztett tömegtársadalomnak megfelelt. Politikai jelenléte, biztos veresége után is kiemelkedő lett volna. Antallnak kellett volna még 10 évet szolgálnia ahhoz, hogy műveltsége, intelligenciája személyes nemzetközi presztízse a haza javára legyen – emlékezett meg rég elhunyt barátjáról, harcostársáról Boross Péter.

Belügyminiszter után kormányfő

Az Antall-kormányban először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd tárca nélküli titokminiszter 1990 decemberéig. A lemondott Horváth Balázs helyére ült a Belügyminisztériumban. Csak 1992-ben lépett be az MDF-be. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után ügyvezető miniszterelnök, december 21-től miniszterelnökké választották, a posztot az MDF 1994-es választási vereségéig töltötte be.